SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita végéhez közeledve jó a tárgyalási pozíciókat áttekinteni, hogy ki miben, milyen körülmények között hajlandó arra, hogy erről a mindenki által fontosnak tartott területről tárgyaljon, gondolkodjon, és keresse a kompromisszumos megoldásokat.

Én ismét csak azt tudom mondani, hogy lehet olyan hangnemben vitatkozni, hogy ki mit szúrt el a múltban. Garantálom, hogy ez nem vezet eredményre, hiszen bármelyikünk tud mondani eggyel előbbi időpontot, ami éppen a másik tevékenységére esik. Nem hiszem, hogy ez lenne a cél, a célravezető módszer. Ha már a múltra nézve nem lehet a megegyezést megkötni, akkor meg kellene próbálni, hogy a jövőre nézve kössük meg azokat a megállapodásokat, amelyeket meg lehet. Ha nem azt lehet megtenni, amit kell, akkor azt kell megtenni, amit lehet. Ez kimondottan ezen a területen és e törvény vonatkozásában szükséges.

Ha egyetértünk azzal, hogy csökkenteni kell a költségvetési hiányt, ha egyetértünk azzal, hogy a magyar államadósság ne növekedjen jobban, mint amit az infláció okoz, ha egyetértünk azzal, hogy a nemzedékek közötti szolidaritás érdekében szabályozni kell az életnek ezt a területét, ha egyetértünk azzal, hogy ez a közbizalom helyreállításának egy fontos eszköze lehet, akkor igyekezzünk a jövőre nézve megkötni azokat az egyezségeket, amelyek ezeket a célokat képviselik, és ne azt próbáljuk meg bebizonyítani, hogy a múltban melyik kormányzati ciklusban ki mit szúrt el. Ezt majd a gazdaságkutatók megteszik, a választópolgárok pedig minden választási időszakban a saját maguk döntéseit meg fogják hozni, és úgy befolyásolják, hogy ki fogja kormányozni az országot.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A szocialista frakció végig részt vett ezeken a tárgyalásokon. Közelebb van már a tárgyalások száma a húszhoz, mint a tízhez. Végig azzal a szándékkal ültünk ott, hogy ebből valamiféle kompromisszum legyen. A végén elmentünk -talán mondhatom - a szakmai irracionalitásokig a kompromisszum keresésében, és kifejeztük azt a szándékunkat, hogy mik azok a keretfeltételek, amelyek teljesülése esetén mi hajlandóak vagyunk ezekre a megállapodásokra. Tegnap volt egy utolsó egyeztetés, amelyen a kormány behozta azokat a módosító javaslatait, amelyek tartalmazzák nagyon sok változatban mind az ellenzéki pártok, mind a kormánypárt módosító javaslatait. Ezek között a módosítók között van olyan, amely kielégíti a mi minimumelvárásainkat, és ezekben partnerek vagyunk a megoldás keresésére.

Így az alkotmánynál visszamentünk addig az alkotmánymódosításig, hogy azt is tudomásul fogjuk tudni venni, hogyha az alkotmányban csak két változás lesz; az egyik az, hogy a közpénzügyi szabályozásról kétharmados törvény rendelkezik, és a valami módon felálló szervezet statútuma az alkotmányban jelenik meg ugyanúgy, ahogy az ÁSZ, az MNB és az egyéb szervezetek, amelyek az alkotmányba valók.

A költségvetés-politikai szabályoknál elfogadtuk azt a szakmai érvelést, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt szakemberei a szakmai egyeztetéseken mondtak a kiadási plafonokról. Azt mondtuk, hogy a reáladósság szabálya, amelyet a kormány kidolgozott és beterjesztett és a kiadási plafonok nem egymást kizáró szakmai szabályozások, hanem egymás mellett megélő, egymást kiegészítő szakmai szabályok, amelyekkel a rendszert működtetni lehet. Elfogadjuk és támogatjuk azt a fajta módosítást, amely a reáladósság szabálya és a kiadási plafonok egymás mellett való szerepeltetésével kívánja megoldani a költségvetés-politikai szabályozást.

A szervezetről: egészen addig visszavonultunk a megegyezés, a kompromisszum érdekében, hogy a szervezettel kapcsolatban már azt sem mondjuk, hogy mi legyen, tanács, hivatal vagy egyszemélyes költségvetési nem tudom, micsoda; addig visszamentünk, hogy nekünk itt a feladat a fontos, amelyet elvárunk ettől az újonnan felálló szervezettől vagy más formában működtetett szervezettől, mégpedig azt, hogy a makroszámok előrejelzését készítse el, és ezért vállaljon felelősséget, és hogy a költségvetést véleményezze. Ezenfelül az ÁSZ-nak mint szervezetnek a feladata változatlan maradna, sőt az ellenőrzési jogosítványok bővülésével még nőne is az ÁSZ súlya.

Az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban semmiképpen nem volt szándék az önkormányzatok fejlesztési kiadásainak a beszűkítése, a fejlesztési források megteremtődésének az akadályozása. Mi a tárgyalások elejétől azt mondtuk, hogy minden erővel biztosítani kell azt, hogy az önkormányzatok a fejlesztési kiadásaikhoz kiemelten az európai uniós pénzekhez a lehető legjobb körülmények között tudjanak hozzájutni, azon lehető legjobb körülmények között, amelyet ma biztosítani tudunk.

(11.10)

Nagyon sajnáljuk, hogy még azt a minimális, szakmailag szükséges, a szakmai tárgyalásokon sem vitatott pontosításra sem hajlandó az ellenzék, hogy az önkormányzati törvényben ezt megtegyük.

Mindezeket összefoglalva azt tudom mondani, hogy ezen keretfeltételek mellett a módosító indítványok beadási határidejéig az MSZP-frakció kész közös ötpárti módosító indítványok beadására, olyan módosító indítványok beadására, amelyek biztosítják azt, hogy ez a törvénycsomag kétharmados parlamenti támogatással a vita végén elfogadható lesz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu