JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Vagyoni értékű jog létrehozásáról szól ez a törvényjavaslat, annak átruházásáról, tartalékképzéséről és sok ezzel kapcsolatos intézkedésről. Azért mégiscsak onnan, abból a pontból kell kiindulni, hogy olyan vagyoni értékű jogot hozunk létre a termőföldre, amit azok tulajdonosai nem kértek, nem akarnak, nem is volt szándékuk az, hogy vagyoni értékű jogot hozzanak létre az új földjükön.

Amikor a politika beavatkozik a vagyoni értékű jogba, akkor ott vagy értéknövekedés jön létre az egyik oldalról, vagy értékvesztés. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy példát, amit már megéltünk, hadd mondjak el.

Valamikor 1995-1996 tájékán a szövetkezeti üzletrészek vásárlását támogatta a költségvetés 50 százalék erejéig, hogyha ez a vásárlás nem nagyobb, mint 15 százalék. Bizonyára emlékszünk erre az időszakra. Ennek piacélénkítő szerepe volt, de azért volt egy másik hatása is: a szövetkezeti üzletrészeket akkor 15 százalékra leértékelték, 15 százalékon ment a kereskedelem, az adásvétel, mert ehhez volt 50 százalékos támogatás. Amikor a költségvetési törvény már nem biztosította ezt a keretet, akkor mi történt? 7,5 százalékra leesett az üzletrészforgalom átlagos kereskedelmi értéke.

Valójában azt kell mondani, hogy amikor a politika ilyen szándékkal beavatkozik a vagyoni értékű üzletrészbe, vagy vagyoni értékű jogot hoz létre, akkor bizonyos dolgot felértékel vagy leértékel.

(19.40)

A szövetkezeti üzletrésznél a szövetkezeti üzletrészeket leértékelte annak érdekében, hogy akik bent vannak, a politika számára kedves emberek, azok könnyen és gyorsan fel tudják vásárolni. Ez megtörtént, ezen túl vagyunk. Ma már azt látjuk, hogy a vidéken 5-10 ember tulajdonában van egy nagy részvénytársaság, ami ennek következménye volt.

A vagyoni értékű jognak nyertesei is lesznek. Azok lesznek a nyertesei, akik nagy földbérleti jogviszonnyal bírnak. Mert az a magángazdálkodó, aki 10-20-50 vagy 150 hektáron dolgozik, számára ez a vagyoni értékű jog nem különösebben piacképes, mert ő ezt nem fogja eladni, legfeljebb a földjével együtt, de azt sem szokták eladni, hanem akkor az öröklés tárgya szokott lenni.

Tehát a vagyoni értékű jog nyertesei azok a gazdasági társaságok lesznek, amelyek már az üzletrészeket jórészt megszerezték, ma már részvényesek, főrészvényesek, mondhatnánk azt is, hogy rt.-kulákok, részvénytársasági főkulákok, őket fogja támogatni egyébként ez a törvény. Egyértelműen őket támogatja, ugyanis az üzletrészek és a részvények értékei is meg fognak növekedni azoknál, akiknél ilyen vagyoni értékű jog képződik. Azon földtulajdonok, amelyek az ő bérleményükben vannak, azok meg az értéküket fogják veszíteni, kevésbé lesznek forgalomképesek, illetve ha osztatlan közös tulajdonban vannak ezek a bérlemények, jobban rá lehet szorítani a tulajdonosokat, hogy úgysem ér ez már annyit, adjátok el nyugodtan, mert hát a vagyoni értékű jog úgyis más helyen van.

A másik dolog - és erre inkább az SZDSZ-es képviselőtársam figyelmét szeretném felhívni -, hogy versenysemleges-e ez a törvény. Segíti ez a versenyt? Az én szememben nem segíti. Befagyaszt egy állapotot, és ez abszolút nem segíti a versenyt.

Herbály képviselőtársam mondta, hogy azért kell ezt a törvényt mégis megalkotni, meg azért jó ez, mert ha a külföldi befektetők jönnek, akkor, ha fölvásárolják a földet, a vagyoni értékű joggal ezt a fölvásárlási szándékot lehet csökkenteni. Biztosan lehet - valameddig. Bár a külföldi, ha nagyon tőkeerős, az úgyis vásárol egyébként a moratórium után. Viszont a kicsi, egyébként növekedni akaró családi gazdaságokat is megfojtja. És ez kifejezetten nem üdvös a mai magyar agrárpolitikában, hiszen az elmúlt húsz év minden intézkedése, már ami a baloldali agrárpolitikát illeti, az mindig a kis családi gazdaságok ellehetetlenítését szolgálta.

Megfontolandó az a javaslat, amely a 7. számú módosító indítvány, hogy a földtörvénnyel összhangba kellene hozni ezt a törvényt. Szerintem is megfontolandó az a javaslat, amely megfogalmazásra került itt Velkey képviselőtársunk által. Szerintem módosító javaslatokkal javítható, és szerintem mindenféleképpen támogatható ez a javaslat.

Mit eredményeznek azok a törvények, amelyek az elmúlt időszakban vagyoni értékű jogosultságot szabályoztak? Egy dolgot. A szakmai munka Magyarországon folyamatosan hanyatlik. Egyetlenegy dologban jeleskednek a magyar mezőgazdaság szereplői: vagyonszerzésben, üzletrészszerzésben, vagyoni értékű jog megszerzésében, támogatási jogosultság megszerzésében, ez pedig nem a szakmai munkát segíti, hanem a vagyonosodást, és a szakmai munkában fokozatosan háttérbe szorulunk más európai országokkal szemben. Nézzük csak meg Lengyelországot! Miért van az, hogy Lengyelországban az állattenyésztés növekszik? Kialakult tradíciókon működő mezőgazdaság van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem pedig vagyonszerző.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu