MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most már elég jól eltelt az idő, és eléggé azt lehet mondani, hogy túl vagyunk a felén ennek az adótörvényvitának, és bizony, ha a televíziók vagy a rádiók előtt voltak olyanok, akik kitartottak ebben a vitában, azok sok érdekes dolgot hallhattak, és tehettek néhány megállapítást is. Többek között talán leginkább azt, hogy igazából gazdaságpolitika terén - már ha volt egyáltalán ilyen - nem sok minden változott az MSZP háza táján. Nem sok minden változott, hiszen ha csak néhány hozzászólással ezelőtt visszagondolunk Balogh képviselő úr hozzászólására, aki azt fejtegette, hogy hogyan lehet elosztani és hogyan lehet átcsoportosítani, de még csak egy gondolatkísérlete sem volt igazán abba az irányba, hogy hogyan és miként lehetne a vállalkozásokat fejleszteni, ösztönözni, hogy növekedjen az állam adóbevétele, azáltal, hogy többek jutnak munkahelyekhez. Fel sem merült ilyen gondolat a hozzászólásában.

Török Zsolt képviselő úr pedig valószínűleg összekeverte a pártja sajtótájékoztatóját a szakmai törvény vitájával, mert ott azért gyakran előfordul, hogy blődségeket és féligazságokat mond úgy bele a vakvilágba. De az a helyzet, hogy amit ő itt a magyar gazdaságról, az ország állapotáról és a foglalkoztatás kérdéseiről mondott, akiknek nincs ilyen szemellenzőjük, és nemcsak foltokat látnak Magyarország térképén, azok képviselő úrral ellentétben tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon sajnos nem az az általános helyzet, hogy nincs munkaerő. Sokkal inkább az a helyzet, hogy Magyarország területének szerintem körülbelül 60 százalékán, de a keleti országrésznek legalább 65-70 százalékán 50-52 éves mérnökemberek nem találnak munkát, nem alacsonyan képzettek, és bizony vannak olyan települések, jómagam a saját választókörzetemben is tudok olyanokat, ahol középfokú végzettségűek adják a munkanélküliek egy jelentős részét.

(15.10)

Tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy önöknek lenne a feladatuk, ha már kormányon vannak, önöknek lenne a feladatuk az, hogy megteremtsék az ezeken a településen élő embereknek a foglalkoztatás lehetőségét. És hogyha ez az adótörvény valóban az ösztönzést szolgálná, és nem egyfajta büntetést és sarcolást a továbbiakban is, mint ahogyan egyébként az elmúlt években is tették a vállalkozásokkal, akkor ezeknek az embereknek lenne lehetőségük arra, hogy munkát találjanak. Hiszen Szanyi képviselő úr mondta az előbb, hogy 10 ezer vállalkozás, ő ilyen körről beszélt. Én meg azt mondom, hogy 700 ezer magyar vállalkozás van Magyarországon, hétszáz-egynéhány ezer, és ha mindegyik csak egy fővel tudná bővíteni az alkalmazotti létszámot, akkor igen nagyot tudnánk előrelépni a foglalkoztatás terén. De az a baj, hogy ez az adótörvény sajnos nem szolgálja ezt a célt.

Molnár Albert képviselő úr járt élen tulajdonképpen azok között, akik megpróbálták kiemelni, a kisebbségi MSZP-kormányt támogatva, hogy bizony milyen jó ez a tervezett adótörvény, hiszen milyen előnyökkel jár, mennyi pénzt hagy majd a vállalkozásoknál, és mennyi marad a családoknál. Csak az a baj, hogy a képviselő úr is csak az egyik oldalát mondta el a dolgoknak, az igazságnak, és a másikról következetesen nem beszélt, mint ahogy egyébként a kormánypárti képviselők sem nagyon tették ezt meg. Ugyanis nem beszéltek arról, hogy ha valóban ennyire kedvező ez az adótörvény a vállalkozásoknak, akkor hogyan és miként lehet az, hogy önök a jövő évi költségvetésben a társaságiadó-bevétel rovatban 15 milliárd forinttal többet terveztek be, mint amennyi egyébként a 2008-as költségvetésben benne van. Roppant egyszerű a válasz - egy kicsit utána kell nézni, meg kell nézni a jelenlegi adótörvényt -: egész egyszerűen arról van szó, hogy amit adnak az egyik kezükkel, azt gyorsan megpróbálják, ha lehet, kamatostul visszavenni a másik oldalon. Igaz, hogy eltörlik a különadó egy részét, csak az a helyzet, hogy egyébként átalakítják a társasági adó szerkezetét, az adóalap szerkezetét, csökkentik a kedvezmények mértékét, tehát máris ott van az a plusz 15 milliárd forint, amit egyébként a vállalkozások igenis be kell hogy fizessenek, amennyiben ez az adótörvény elfogadásra kerül.

Aztán arról sem nagyon szóltak képviselőtársaink - bár itt azért a foglalkoztatás kapcsán Bernáth Ildikó képviselő asszony a Fidesz részéről elmondta, sőt Szatmáry Kristóf képviselőtársunk is emlegette -, hogy bizony a rehabilitációs járulék háromszorosára emelése nagyon komoly gondot fog okozni jó néhány vállalkozásnál. És ha valamilyen megoldást találnak erre - mert a magyar ember mégiscsak találékony -, akkor az lehetőleg ne abba az irányba menjen, hogy be kelljen fizetni az adót. De nem az lenne a cél, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban befolyjon az adó, és hogy valóban minél többen fizethessenek kevesebb adót? Ezt önök olyan sokszor elmondták. Csak az a baj, hogy elmondják, de amikor arról van szó, hogy konkrét javaslatot terjesztenek be, akkor a beterjesztett javaslat már köszönő viszonyban sincs azzal, amit egyébként hónapokon keresztül hangoztattak.

Szintén nem nagyon esett szó az önök részéről a jövedékiadó-emelésről, ami szintén a költségvetési bevételeket próbálja növelni. És megint csak oda kanyarodok vissza, hogy a gazdaságélénkítésnek, tisztelt képviselőtársaim, nem az a módja, hogy továbbszorítjuk az adóprést. Nagyon sok olyan vállalkozó van - és erről is volt már szó a mai nap -, akik bizony az APEH ellenőrzési gyakorlata miatt húzzák le vagy fontolgatják azt, hogy le fogják húzni a rolót, egész egyszerűen azért, mert az APEH ma már olyan módon ellenőriz, hogy az nem tényleges ellenőrzést jelent, sokkal inkább pénz és bírság bármilyen áron, bármilyen módon való behajtását jelenti, ha az APEH-ellenőrök valahova kimennek. Konkrét példát hadd mondjak erre. Hajdúszoboszlón nemrégen volt egy gasztronómiai fesztivál. Tisztelt képviselőtársaim, mindenkit megbüntetett az APEH, aki ott, azon a fesztiválon standdal kiállt. Önök szerint normális dolog ez, és elképzelhető? (Kovács Tibor: Igen!) Volt olyan... (Keller László: Be kell tartani a szabályokat! Igen, be kell tartani a szabályokat!) Köszönöm szépen. Csak azért, hogy a tévénézők és a rádióhallgatók is hallják: tisztelt képviselőtársaim a túloldalról azt mondják, hogy igen. Tehát önök szerint ez normális, és ennek így kell működnie, Kovács Tibor képviselő úrnak ez az álláspontja - jó, ha ezt mindenki tudja Magyarországon. (Tállai András közbeszól.) Az MSZP-nek ez az álláspontja, hogy igenis, márpedig ha az APEH-ellenőrzés kimegy, olyan nem lehet akkor ezek szerint, képviselő úr, hogy ott valami rendben legyen, hanem ott büntetni kell. (Kovács Tibor: Nem! - Kovács Tibor nemet int.) Az a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök az adórendszerhez is így állnak hozzá. Csak az a baj, hogy így nem a vállalkozások száma fog nőni Magyarországon, hanem azoknak a száma, akik majd munkanélküli-segélyért fognak sorba állni, mert bezárják a vállalkozásokat.

Az pedig, amit megint csak Molnár Albert képviselő úr mondott el a céges autók adójával kapcsolatban, azt nem egészen értem, hogy hogyan mondta. Ugyanis ha valaki elolvassa ezt a törvényt, akkor eszerint jócskán nőni fog a cégautós teher, és még azok számára is, akiknek eddig még csak véletlenül sem kellett cégautó után fizetni, hiszen ha a vállalkozás költséget számol el, mondjuk, egy magángépkocsi-használat után, akkor a gépjármű magánszemély tulajdonosának is fizetnie kell. Tessenek elolvasni, ez van benne a törvényben.(Keller László: Rosszul olvastad!) A képviselő úr pedig azt mondja, hogy néhány tízezer forintot kell majd a vállalkozásoknak fizetniük. E szerint a számítási metodika szerint egy nagyjából átlagos, 5 millió forint értékű gépkocsi után egy vállalkozásnak éves szinten nagyjából 300-320 ezer forintot kell befizetnie az első két évben, ha a törvény számítási metodikája úgy marad, mint most. Megint csak azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ez így átmegy, abban az esetben önök nemcsak képletesen, hanem a gyakorlatban is behúzzák a kéziféket a vállalkozások számára - ez szó szerint értendő -, ugyanis ezek után nem nagyon lesznek majd olyan magánszemélyek, akik a saját gépkocsijukat fogják felhasználni céges célokra, illetve a vállalkozásokat is olyan teherrel sújtják, amire azok azt fogják mondani: kérem szépen, nem éri meg. Ezzel szó szerint behúzzák a féket a gazdaságban, tisztelt képviselőtársaim.

Nem hiszem el, hogy önök ezt szeretnék, vagy ha igen, az majd kiderül a törvény szavazásánál, amit nagy valószínűséggel úgy fognak megtenni, hogy behunyják a szemüket, megnyomják az igen gombot, aztán majd fél szemmel felnéznek a táblára, hogy sikerült-e még egyet ütni a magyar gazdaságon, vagy nem.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu