PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, jó néhányunk előtt emlékezetes az a vitasor, amit 2007. szeptember 6-a és október 16-a között itt a parlament padsoraiban vitaként lefolytattunk. Mindenféleképpen egyik legnagyobb erénye és érdeme volt ennek a törvénynek, hogy azon kérdésben, amely Magyarország stratégiai vállalatait és az azzal kapcsolatos országgyűlési állásfoglalásokat, a kiemelt figyelmet illeti, mindkét oldal egyetértett, és ez egy nagyon fontos kérdés volt.

Emlékeztetni szeretném önöket, hogy ebben az időszakban a MOL ellen egy ellenséges kivásárlás indult el, és nagyon nagy szükség volt arra, hogy valami úton-módon megteremtsük a törvényi - kihangsúlyozom: a törvényi - feltételét annak, hogy korlátokat tudjunk állítani. Ez a törvény erre adott lehetőséget, egyben arra is, hogy akár kormányzati, akár ellenzéki oldalon újfent fölmerült annak a jelentősége, hogy kik tartoznak a stratégiai vállalat kategóriába. Ebben egyértelmű volt az álláspont, amikor jellemzően az energetikával foglalkozó vállalatokat, nagyvállalatokat emeltük be ebbe a sorba, és erőteljes nyomás volt az Országgyűlés részéről, hogy a vízbázisokat és az ezen működő intézményeket is ebbe a sorba tegyük be, hiszen a jövőbeni energia- és vízellátás szempontjából meghatározóak, és nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben mindenkor a parlament tudja az akaratát érvényesíteni. Ezért kellett, hogy a társaságok alapszabályában is olyan változtatásokat eszközöljünk, amelyek ezt lehetővé tették.

Jelentős volt ebben az időszakban, ha visszaemlékszünk, ennek a dolognak a médianyilvánossága, számtalan elmarasztalásban és megdicsőülésben is volt részünk, de ez teljesen természetes folyamat volt, hiszen ekkor nemcsak a magyarországi média, hanem európai, és mondhatnánk, hogy a világmédia is ezt élénk figyelemmel kísérte.

A legfontosabb olyan változás volt, amivel ezeket a lépéseket meg terveztük akadályozni, és meg is tudtuk akadályozni, hogy aki fel akar vásárolni stratégiai céget Magyarországon, annak nem aknamunkával és belopakodással, hanem előzetesen a saját társaságának kell kinyilvánítania, hogy valamelyik céget ezek közül meg akarja Magyarországon vásárolni. Erre a pontra azért volt szükség, hiszen bármilyen, "partizánmunkával" lehet vételi ajánlatot tenni bármelyik szervezetre, illetve részvénytársaságra, akinek ilyenkor különböző kötelezettségei vannak, és ez azon túl, hogy a menedzsmentet és a vállalatot jelentősen leterheli - hiszen meg kell válaszolnia bizonyos kérdésekre -, a piacon is rendkívül hátrányos helyzetbe kerül. Ezért kívántuk ezt életbe léptetni, hogy előbb fogadja el a saját társasága a vásárlási szándékot, és ha ennek megvannak a jogi-pénzügyi feltételei, akkor lehet jelentkezni a PSZÁF-nál, ahol szintén kinyilvánítják az ilyen szándékot. Az Európai Bizottság versenytanácsa úgy ítélte meg, hogy ezzel korlátozzuk azt a tevékenységet, a tőke szabad piaci áramlását, ezzel együtt utólag is szeretném kihangsúlyozottan mondani, hogy tudtuk, hogy milyen döntést hozunk, és ezt fel is vállaltuk.

A másik ilyen kérdés, amit kifogásolt az EU, az, amikor azt a törvényt hozta meg a parlament ezen a törvényen belül, hogy minden stratégiai vállalat igazgatóságába és felügyelőbizottságába megfigyelő tagokat delegál, nem szavazati joggal bíró, csupán megfigyelési joggal bírókat delegál az Energia Hivatalon keresztül, azzal a céllal, hogy ha esetleg olyan történések vannak kimondottan az energiapolitikát érintően, akkor ezek a jelzések időben érkezzenek meg az Energia Hivatalhoz.

Ezt nem fogadja el az Európai Bizottság, ezt erővel való visszaélésnek tekinti. Úgy ítéltük meg, hogy erre szükségünk van, de tudomásul vesszük, tudomásul kell vegyük ezt a döntést az Európai Bizottság részéről, és a változás jelen pillanatban a parlament előtt fekvő törvényjavaslatban benne van. Tehát utólag is azt tudjuk mondani, hogy szükség lenne erre, de tudomásul vesszük, és javasoljuk a parlamentnek, hogy ezt a döntést fogadja el.

Összegezve: úgy ítéljük meg, hogy az eltelt egy év alatt a törvény ezen rendelkezései azokat a szükséges feltételeket megteremtették, hogy Magyarországon stratégiai vállalatot ellenséges kivásárlással ne lehessen kivásárolni, már csak abban a tekintetben is elértük, hogy fölhívtuk a vállalatok figyelmét az ilyen cselekedetekre. Ez a törvény hasznos szerepet töltött be, úgy érezzük, hogy szükség volt rá, de a kérésre, hogy az eljárás szűnjön meg, mindenféleképpen meg kell szüntetnünk. Én kérem tisztelettel a parlamentet, hogy ezt a két jelentős változtatást a törvényből iktassa ki, értsen ezzel egyet. A többi rendelkezés, amelyek a törvényben megfogalmazásra kerültek, továbbra is aktuálisak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu