SZABÓ LAJOS, az összesített bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A 2009-es költségvetés bizottsági üléseken történő megtárgyalására szokatlan körülmények között került sor az idén. Az eredeti költségvetés benyújtása és a parlamenti munka megkezdése között megváltoztak úgy a világban a viszonyok, a gazdasági életben olyan változások történtek, hogy az eredetileg benyújtott költségvetést a kormánynak vissza kellett vonni, és egy új költségvetést terjesztett be. A változások előtt, amikor az első költségvetéssel szemben megfogalmaztuk elvárásainkat, hármas elvárást fogalmaztunk meg, amely az egyensúly megtartásán, a növekedés biztosításán és a szociális biztonság megőrzésén alapult.

A megváltozott helyzetben megváltoztak az elvárások is. A kérdés az lett, hogyan lehet az egyensúly további erősítése mellett a legrászorultabbak szociális biztonságát megőrizni úgy, hogy a folyamatosan változó világgazdasági helyzethez igazodva a költségvetés eszközeivel tudjuk segíteni a gazdaság működőképességének javítását. A visszavont és az újra benyújtott költségvetés makroszámai között jelentős különbségek mutatkoztak. A növekedés 3 százalékról 1,2 százalékra változott, az infláció 4,3 százalékról 3,9 százalékra, a háztartások fogyasztása 1,9 százalékról 0,3 százalékra csökkent. Emellett az export várható teljesítménye 8 százalékos növekedés helyett csak 4,1 százalékos lett, a beruházások is kétharmadukra, 6 százalékról 4 százalékra csökkentek, és a reálbér-várakozás 2,4-ről 0 százalékra csökkent.

A bizottsági vélemény kialakításakor is tisztában voltunk azzal, hogy a második benyújtott költségvetésnél is az alacsonyabb növekedési prognózisnak is jelentős a bizonytalansága. Ezért is volt hasznos a költségvetési bizottságnak az a tegnapi ülése, ahol már a harmadik benyújtott változásokat tudtuk megtárgyalni, és amelyeknél világossá vált az, hogy korrigálni kell a pénzügyi válság megelőzése érdekében a makropályát a legutolsó rendelkezésre álló információ és a szükségletek alapján. Így a most a Ház előtt lévő költségvetésnél a GDP 1 százalékos csökkenésével számolunk, illetve az inflációnál 4,5 százalékos inflációs várakozásokkal lettek a költségvetés új számai kialakítva.

(14.10)

Világossá vált az is, hogy tovább kell javítani az egyensúlyt az ország finanszírozhatósága érdekében, ahogy a pénzügyminiszter úr is beszélt róla. Ennek figyelembevételével meg kell hozni olyan intézkedéseket, amelyek egyrészt a makropálya megváltozásából automatikusan adódnak, és a költségvetésen át kell vezetni, másrészt a megváltozott makropálya bevételcsökkenéseit ellensúlyozni tudják. A megváltozott makropályából adódó bevételcsökkenés, az adócsökkenés, a Munkaerő-piaci Alap bevételeinek csökkenése, a társadalombiztosítás bevételeinek csökkenése eredményszemléletben több mint 323 milliárd forintot jelentett.

Úgy kellett megtalálni a kiadási oldalon ennek az ellentételezését, hogy közben még egy hiányjavítási, egyenlegjavítási követelmény is volt. Ezért a kormány a közszférákat érintő módosítások során egy bérbefagyasztást javasol, illetve a 13. havi illetmények fizetésére a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a következő évben. A közszférában a dolgozók bére, keresete más módon tud csak emelkedni, ahogy arról a pénzügyminiszter úr az expozéjában beszélt. Ezen intézkedések eredményeként megőrzésre kerülhetnek az itt dolgozók munkahelyei, ami a jelen körülmények között, úgy gondolom, az egyik fő cél lehet.

A nyugdíjak esetében is sor kellett hogy kerüljön változtatásokra. A 13. havi nyugdíj kifizetésére vonatkozó szabályt úgy kell módosítani, hogy csak a 62. életévüket betöltött, öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak pluszhavi nyugdíjat, viszont ennek összegét 80 ezer forintban maximalizáljuk. A korrekciós rendszert egy időbeli csúsztatással fenn kívánjuk tartani a nyugdíjnál.

Az intézkedések meghozatalához szükséges törvénymódosításokat a költségvetést megalapozó törvények tartalmazzák. A parlamenti vita furcsasága okán erről majd pénteken fognak a bizottsági előadók beszélni. A pénzügyminiszter úr az expozéjában ennek a törvényjavaslatnak az expozéját is elmondta, de a bizottsági kollégák erről majd a pénteki vita során fognak beszélni.

Nagyon fontos kérdés volt a bizottsági vitákban, hogy mik biztosítják, milyen intézkedések, milyen tartalékok tudják biztosítani a költségvetés működőképességét a jövőre nézve, és az ÁSZ beszámolójában is komoly hangsúlyt kapott a tartalékok minősítése. Általános tartalékként 56,5 milliárd forint, központi egyensúlyi tartalékként, amit mostanában stabilizációs tartaléknak nevezünk, 78 milliárd forint, a céltartalékban pedig, ami a bérekre vonatkozik, 69,8 milliárd forint került elkülönítésre. Ez 204,3 milliárd forint tartalék, ami, úgy gondoljuk, megfelelő biztonsággal tudja biztosítani a költségvetés működési tartalékait.

Ennyit azokról a változásokról, amelyeket a megváltozott külső körülmények hatására a költségvetésen át kellett vezetni, amelyek kényszerűen ki kellett hogy egészítsék ezt a költségvetést, és amelyekkel szembe kell hogy találjuk magunkat a vitánál.

Mi az, ami nem változott az eredeti költségvetés benyújtása óta? Az európai ügyek bizottságában megállapításra került, hogy Magyarország 2009-ben várhatóan először lépi át az ezermilliárd forintos határt az európai uniós kapcsolataiban, ebből 775 milliárd forint költségvetésen belül kerül az Európai Uniótól hazánkhoz, 228,1 milliárd forint pedig a költségvetésen kívül - ez döntően az agrártámogatás mértéke -, és ehhez járul hozzá még az a 183 milliárd társfinanszírozás, ami a hazai önrészt biztosítja.

Az önkormányzatoknál - ahogy azt a miniszter úr is említette - a központi költségvetés a helyi önkormányzatok számára a 2008. évi korrigált előirányzathoz képest csaknem 2 százalékkal nagyobb, összesen 1275,6 milliárd forint forrást biztosít. Ezen túlmenően az EU- és a fejezeti támogatások 312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből fejlesztési célú pénz 270 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadálya az EU-támogatásban részesülő beruházások megvalósításának, 2,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra emelkedett a rászoruló önkormányzatok számára az EU-s önerőalap.

A közoktatásban elindításra kerül az "Új tudás - műveltség" program, amelynek fókuszában az esélyegyenlőség javítása, a hátrányos helyzetű gyermekek fokozottabb segítése, felzárkóztatása és a mindezen feladatokat végző, nagyobb terhet vállaló pedagógusok anyagi elismerése áll.

Folytatódik a szociális alapú ingyenes étkeztetés kiterjesztése: a bölcsődék, óvodák, általános iskolák 1-5. évfolyama mellett a 6. évfolyamos, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők is ingyen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést. A szociális rendszerben kiemelt feladat a segélyezési rendszer átalakítása, a foglalkoztatásösztönzés, a foglalkoztathatóság javítása, a felajánlható munkalehetőségek bővítése. Itt nagyon fontos, hogy az új rendszerben a rendelkezésre álló 93 milliárd forint közel 50 százaléka szolgál foglalkoztatási célokat a korábbi 23 százalékkal szemben.

Az egészségügy területén a szaktárca költségvetésében többek közt a légimentés számára, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet több éve húzódó rekonstrukciójára, a népegészségügyi program folytatására, illetve az oltóanyag-beszerzésre rendelkezésre álló források biztosítják a szakmai feladatok végrehajtását. Az egészségügy számára rendelkezésre álló, illetve újonnan megnyíló EU-források révén fejlesztési lehetőségeket is találhatunk az egészségügyi tárcánál működő programok számára.

A bizottsági többség az egészségügyi bizottságban tudomásul vette, hogy az egészségügy költségvetését jelentősen befolyásolja a világgazdasági válság, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás csökkentése kihatással van az alap bevételét képező járulékokra is. Ugyanakkor a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai, a háziorvosi ellátás, az összevont szakellátás, a mentés és a fogászati ellátás előirányzatai lehetőséget adnak a szakmai fejlesztések megvalósítására is. A bizottsági többség úgy véli, hogy a korábbi évek szakmai és szakmapolitikai vállalásai továbbra is érvényesek, de tudomásul veszi, hogy a szükségesnél korlátozottabb lehetőségek vannak a teljesítésre. A költségvetésben tükröződő prioritási sorrendet, illetve az egyes előirányzatokat ennek tükrében tartja szükségesnek megítélni.

Nagyon fontos az, hogy az egyéb ágazati célok mellett mi az, amiben a költségvetés a gazdaságélénkítést tudja szolgálni, melyek azok a lehetőségek, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a gazdaságélénkítést erősítsük. Itt az egyik legfontosabb feladat jövőre, egy válságban, hogy a kis- és középvállalkozók felé milyen szolgáltatásokat tudunk nyújtani. A költségvetésben jelentősen megerősödtek a garanciális elemek, így a Magyar Fejlesztési Bank, a Mehib és az Eximbank által nyújtott garanciák, új elemként a Garantica, az agrárpiaci igényekhez történő rugalmasabb alkalmazkodást lehetővé tevő garanciaalap, illetve a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. EU-források terhére történő kezességvállalásához kapcsolódó, az EU-s források mértékéig terjedő állami viszontgarancia vállalásával tud bekapcsolódni ebbe a folyamatba. Jelentős összegek jelennek meg a Magyarországon történő befektetések támogatására, ez ebben a költségvetésben 25 milliárd forint értékben jelenik meg.

(14.20)

Ebből 17 milliárd a befektetésösztönzési célelőirányzat és 8 milliárd forint az egyéb olyan kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő intézkedés, amely hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez.

Nagyon fontos része a költségvetésnek a közlekedésre és a közlekedési infrastruktúrára fordítható pénzek nagysága. Itt a Volán és a MÁV 194 milliárd forintját, az útpénztár 108 milliárd forintját, a gyorsforgalmi utak 18 milliárd forintját, az autópálya rendelkezésre állásra fordított 56 milliárd forintját, a vasúti pálya felújítására fordítandó 4 milliárd forintot, a helyi tömegközlekedés támogatására fordítandó 35 milliárd forintot kell hogy megemlítsük. Ez összességében több mint 350 milliárd forint.

A költségvetés bevételeit megalapozó adótörvények kapcsán is rendhagyó eljárást fogadott el a parlament, hiszen a benyújtott adótörvényeket az elsőkörös vita után a kormány visszavonta, a költségvetés megváltoztatásával egyidejűleg. Úgy látjuk, hogy az idén elfogadandó adótörvényekben nincs mód jelentős adórendszerbeli változtatásokra. A visszavont adócsomag helyett benyújtásra került egy egyszerűsítést, fehérítést, az üzleti környezet javítását szolgáló adócsomag, és ötpárti tárgyalásokon mind az öt parlamenti párt kifejezte azt a szándékát, hogy nyitottak abban, hogy egy, az adórendszer átirányítására alakuló adócsökkentés-prioritási sorrendet állítsunk fel, hogy a források megképződésének ütemében melyek azok az adórendszerbeni változások, amelyeket támogatni tudunk, és támogatni kívánunk.

Az ÁSZ elnöke beszélt a közpénzügyi szabályozásról. A közpénzügyi szabályozásról másfél éve vitatkozunk a Házban. Most a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői benyújtották a plafontörvényt, amelyben éppen most vasárnap sikerült egy jelentősebb előrelépést tenni a konszenzus megtalálása felé. Reméljük, hogy ez a fajta tárgyalássorozat eredményezheti majd azt, hogy új szemléletben, más módon lehet a költségvetést megtervezni, benyújtani és a Ház elé terjeszteni, és a képviselők is a költségvetési vitában felkészültebben, más típusú háttér-információkkal tudnak a költségvetés vitájához hozzászólni.

Néhány megjegyzés, amely a bizottsági üléseken is az ÁSZ véleményével kapcsolatban megfogalmazódott. Tegnap a költségvetési bizottság ülésén az ÁSZ képviselője kifejtette, hogy a makroszámok tekintetében, a bevételek tekintetében kockázatokat lát. Ebben nem látok semmi rendkívüli dolgot, hiszen az ÁSZ egy másfajta makropályát, egy negatívabb makropályát vetít fel, aminél a foglalkoztatás jelentősebb mértékben csökken, mint a kormány által benyújtott. Így természetszerű, hogy egy más típusú makropályához más prognózis tartozik. Mi remélni tudjuk, hogy azok az intézkedések, amelyeket a munkahelyek megtartása érdekében meg kívánunk hozni az elkövetkezendő időszakban, azok a kormány előrejelzéseihez közelebbi foglalkoztatási adatokat tudnak produkálni, és így a bevételi adatok is a kormány előrejelzéséhez közelebb lesznek.

Kifogásolta az ÁSZ, hogy a középtávú tervezés szempontjából fontos, három évre kitekintő főbb előirányzat összefoglaló bemutatása hiányzik a törvényjavaslatból. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési évet követő hároméves kitekintést tartalmazó előirányzatokat a tárcák által készített fejezeti indoklások tartalmazzák, ezek azonban még a korábban prognosztizált gazdasági növekedést jelző makrogazdasági mutatókra épültek. Ezt pótolandó a gazdasági környezetben lezajlott kedvezőtlen változások fejezeti keretszámokra ható módosulásait a kormány az államháztartási törvény szerint a következő év február hónapjában megjelenő kormányhatározatban teszi közzé.

Egyetértünk az ÁSZ azon megállapításával, hogy az EU-s források időarányos és hatékony felhasználása a jövő évi gazdasági növekedés egyik kulcskérdése. Az Országgyűlés részére benyújtott törvényjavaslat több területen a kiadások visszafogását célozza. A kormány ezen gazdaságpolitikai szándéka alól kivételt képeznek az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, az Unió által finanszírozott programok, projektek kiadásai. A törvényjavaslat biztosítja, hogy az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Erre garanciát jelentenek a minden esetben önálló előirányzaton betervezett társfinanszírozás összegei, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást, forrásfelhasználását lehetővé tevő rugalmas szabályok.

A bizottsági összefoglaló végén egy szubjektív megjegyzést engedjenek meg az összefoglalót mondó képviselőnek. Úgy gondolom, Magyarországnak a rendszerváltozást követő időszakban még soha nem volt akkora szüksége elfogadott költségvetésre, mint most. Úgy gondolom, minden politikai pártnak, minden felelősen gondolkodó képviselőnek a parlamentben mérlegelnie kell, hogy nem lehet olyan politikai haszon, amely felérne azzal a gazdasági-társadalmi kárral, amit az okozna, hogy nincs az országnak működő költségvetése.

Azért, hogy ezt a működő költségvetést minél jobb szívvel tudjuk közösen elfogadni, fel tudom ajánlani azt együttműködést, amit eddig folytattunk, és a bizottságokban a többséget képviselő képviselők nevében kérem önöket, hogy úgy dolgozzuk végig ezt a másfél hónapot, hogy december végén, amikor megnyomjuk az utolsó gombot, akkor Magyarországnak legyen elfogadott költségvetése, és az amúgy válsághelyzetben tudjuk azt mondani, hogy ami rajtunk múlott, azt megtettük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu