KIS PÉTER LÁSZLÓ, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága november 4-én tárgyalta a nemzeti kárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló T/6686. számú törvényjavaslatot. A bizottságban jelentős vita nem alakult ki, inkább kérdésekre adott válaszok formájában kerültek pontosításra a törvénytervezet azon részei, amelyek a képviselők számára nem voltak érthetőek vagy értelmezést igényeltek.

A felvetődött kérdéskörök az alábbiak szerint csoportosíthatók. Fölvetődött az, hogy a környezetvédelmi bizottság elé miért is került ez a törvény, de végül is a bizottság megnyugodott, mert látható, hogy a klímaváltozás problémaköre igenis jelentősen érinti az agráriumot. Felvetődött, illetve elhangzott az is, hogy a jelenleg érvényben levő törvény miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A gazdák motivációja nem volt meg, az öngondoskodás és a szolidaritás kultúrája még nem alakult ki. Az új törvény ennek a problémának a megoldására a mezőgazdasági vállalkozások számára kötelezővé teszi a rendszerbe való belépést, a befizetendő összeg csökkentése mellett. Az őstermelők ezután is szabadon dönthetnek a belépésről. A hozzászólások többsége leginkább a kárenyhítésre fordítható összeg nagyságával foglalkozott. Meglepő módon a hozzászólók a tervezettel ellentétben vagy megtartanák a jelenleg befizetendő összeget, vagy növelnék annak érdekében, hogy a létrejövő alap összege minél nagyobb fedezetet jelentsen a károk enyhítésére.

Felvetődött az elemi károk körének szűkössége, ellentmondásossága; miért van a törvényben az aszály, miért nincs az árvíz, miért van benne a belvíz, miért nincs a jégverés, miért nem érinti a törvény az állattenyésztésben bekövetkezett károkat. Az agráriumban működnek egyéb biztosítások is az üzleti biztosítások formájában elemi károkra. Ebbe a körbe nem tartozik bele az aszálykár, ezért ezt a problémát is igyekszik kezelni a kárenyhítési törvénytervezet.

A kárenyhítési forrás alapszerűen működik, tehát nem vonható el, nem csoportosítható át más célokra, erre még a költségvetési tartalékolás sem terjed ki. A bizottság ülésén egy félreértésnek tűnő kérdést kellett tisztázni, ami már itt is fölvetődött. Történetesen, hogy a törvénytervezet nem kártérítésről, hanem kárenyhítésről szól, és kárenyhítés csak abban az esetben működik, ha a vállalkozások egészének a szintjén legalább 30 százalékkal csökken a bevétel.

Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság a napirenden szereplő számú törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta, annak a támogatását kéri a parlamenttől.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu