GODÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy a mezőgazdasági bizottság ülésén az MSZP agrár- és vidékpolitikai munkacsoport tagjai megszavazták és egyetértettek az általános vitára való alkalmassággal, úgy az MSZP képviselőcsoportja is támogatja ezt a törvényjavaslatot.

Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmánybírósági határozatoknak megfelelően mielőbb módosításra kerüljenek az agrártárgyú törvények. A 16 agrártárgyú törvény módosítását célozza meg a T/7042. számú törvényjavaslat, amelyen elsődlegesen három szempont vonul végig.

Az első a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 77/2008. számú határozata, amely megsemmisítette a 274/2006. számú kormányrendelet azon rendelkezéseit, amelyek kimondják, hogy az MGSZH központjának döntése ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.

A másik szempont, amely végigvezethető a törvényen, szintén egy alkotmánybírósági döntés volt, a 41/2008. számú határozat, amely a vadászati törvénynek a miniszter számára adott rendeletalkotási felhatalmazását semmisítette meg, arra hivatkozással, hogy túlságosan általános formában került megfogalmazásra.

(12.30)

A harmadik szempont az európai uniós tagságból eredő két kötelezettségszegési eljárás, az egyik a 79/409-es tanácsi irányelv átültetésével kapcsolatos, a vadon élő madarak védelméről szól, ennek nyomán a vadászati törvény módosítása is szükséges. A másik pedig a 90/219/EGK irányelv, a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szól, technikai módosítás, egy eljárási határidőt kell a törvényben rögzíteni. Természetesen a törvényjavaslat a megnyitott törvények bizonyos fokú karbantartását is elvégzi, tehát ahol apró, egy-egy szavas módosítás vagy egy-egy rendelkezés módosítása vált szükségessé, ott azokat is megvalósítja. Az előterjesztő figyelembe vette a parlament leterheltségét, bizonyos esetekben csupán egy-egy szót módosít, ezek önálló törvényben való benyújtása feleslegesen terhelte volna a törvényalkotás munkáját. Ezért lehet azt állítani, hogy nagyra hízott a salátatörvény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény egy-egy módosításának csupán fő elemeit szeretném ismertetni. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény az összhangot kívánja megteremteni a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel, és a végrehajtási rendeletek megalkotására irányuló felhatalmazásokat tartalmazza. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény két lényeges változást javasol. Az egyik az, hogy a földhasználati nyilvántartás bejegyzéséhez ne kelljen eredeti szerződést csatolni, elég, ha közjegyző által hitelesített másolatot nyújtanak be. A másik, hogy bizonyos esetekben nem kell illetéket fizetni, amikor a földrészlet művelési ágának adatai változnak meg.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény a hegybíró feladatkörét bővíti, ültetvénykataszter vezetésével és egyéb adminisztrációs feladatokkal látja el. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény esetében az államtitkár úr szólt az új fogalom, a vadfarm létesítésének szabályozásáról, illetve az élelmiszer-termelés céljából való tartás szabályait tartalmazza a rendelet. Felhatalmazza a minisztert az Országos Vadgazdálkodási Tanács, illetve a területi vadgazdálkodási tanácsokra vonatkozó szabályok megalkotására. A hivatásos vadőri állomány lőfegyverhasználatát kötelezően törvényi szinten szabályozza, és természetesen a vadászterületek pontosítását is rögzíti a javaslat.

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény kapcsán több módosítást fogalmaz meg a javaslat. Új elem a szabályozásban a horgász által a horgászjegy kiváltásakor teendő nyilatkozat, amely a jogtalanul jegyet váltó személy utólagos szankcionálását is lehetővé teszi. Bevezetésre javasolja a törvényjavaslat az állami tulajdonú halászati vízterületekre vonatkozó, országos érvényességű, kutatási célú halászati területi engedélyt, amelyet a halászati hatóság adhat ki. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amelynek alapján a halászati haszonbérleti szerződés megszűnését követően a felek közötti elszámolás lezárultáig a korábbi haszonbérlő birtokban marad. Gondolom, hogy a különböző halászati érdek-képviseleti szervekkel történő egyeztetés folyamán ezek a javaslatok még változhatnak, módosító javaslatokkal például a halász-, horgászjegy visszavonásának szabályait, a mérlegelési jogkört, a visszavonás helyett hároméves időtartamra történő horgászjegy-visszavonás kérdéskörét még lehet egyeztetni az általános vita idején is, azt követően is.

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény elsősorban a szaktanácsadási szolgáltatást végző rendszert pontosítja. Az FVM kijelölte a vidékfejlesztési, képzési és szaktanácsadási intézetet, amely a szaktanácsadási szolgáltatásban részt vevők névjegyzékét, engedélyét vezeti. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény: általában szükséges az ingatlanügyi hatóság eljárása során benyújtott fellebbezést, valamint annak hatásait szabályozni - írta elő az alkotmánybírósági határozat. Ennek szellemében készült el a módosítás.

A fegyveres biztonsági őrségről, természetvédelmi és mezőőri szolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényről már szóltunk, hogy az állami hozzájárulás legmagasabb mértékét, összegét külön jogszabály határozza meg. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítását elsősorban azért javasolja, mert az állatvédelmi jogszabályban foglalt rendelkezéseknek megfelelően indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az állatvédelmi hatósági jogkörben eljáró jegyző az állat tulajdonosának költségére elrendelje az állat megfelelő helyen történő elhelyezését. Ugyanakkor a veszélyes állatok tartásáról, veszélyeztetett fajokról pedig névjegyzéket kell vezetni, erről rendelkezik a törvényjavaslat.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a növényvédelmi szakterületre vonatkozó szakértői nyilvántartásokról rendelkezik. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény az ökológiai termeléssel kapcsolatos szabályokat, ökológiai vetőmag-előállítás és szaporítóanyag-előállítás szabályait határozza meg. A szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény tulajdonképpen összhangot teremt a hegyközségi szabályokkal, valamint a szőlő- és borgazdálkodásról szóló törvénnyel. A borrégió és a hegyközség által kiadott hegyközségi rendtartás közötti ellentmondásokat rendezi.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény arról rendelkezik, hogy aki termőföldet vesz birtokba, és más célra akarja használni, akkor talajvédelmi tervet kell neki eljuttatni az illetékes hatósághoz. Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításának fő témája az ökológiai termeléssel kapcsolatos tanúsító és ellenőrző feladatok ellátásához szükséges törvényi rendelkezések megállapítása, ökológiai termékek tanúsítását végző minősítő szervezetet, valamint ezen elismerés, eljárás vonatkozásában, figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra, közigazgatási úton történő fellebbezés kizárását is rendezni kell.

(12.40)

Végül felhatalmazást kap az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a gyógynövények termesztésére, feldolgozására és az ökológiai tanúsítás körében működő ellenőrző szervezetekre vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam röviden ismertetni a 16 törvényre vonatkozó előterjesztést. Arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy módosító javaslataikkal tegyék még jobbá a benyújtott törvényjavaslatot, és az érdek-képviseleti szervezetekkel lefolytatott szükséges konzultációk után tegyék meg módosító javaslataikat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu