BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A T/8872. számú törvényjavaslat, amely előttünk van, már a sajtóban is meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott. Nagy érdeklődésre tart számot ez a törvényjavaslat, amely igazán a nagy bajba került lakáshitelesek megsegítését szolgálja.

A bizottsági ülésen még egy kicsit bizonytalanok voltunk abban, hogy mit is jelent valójában az, hogy lakáshitelek. Államtitkár úr is hangsúlyozta, hogy itt a forint- és devizahitelekről egyaránt szó van.

Ez a törvényjavaslat, amely előttünk van, mindössze négy paragrafusból áll, és két mellékletet tartalmaz.

(13.20)

Az 1. § tulajdonképpen a törvényben alkalmazott meghatározásokat tartalmazza. Így pontosítja, hogy mit ért álláskeresőn, mit ért foglalkoztatón, és mondjuk, mit ért azon, hogy lakáscélú kölcsön. Ez a törvényjavaslat a lakáscélú kölcsön fogalma alatt a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlan építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, átalakításához és vásárlásához a természetes személy és a pénzügyi intézmény között létrejött hitel-, kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás. Azt gondolom, hogy ezzel pontosan körülírta, mit kell azon érteni, hogy valakinek lakáscélú kölcsöne van, ugyanakkor megfogalmazza azt is, hogy milyen állapotban kell lenni ennek a lakóingatlannak, amikor azt mondja, hogy arra használatbavételi engedélyt kellett hogy kiadjanak. Ez valóban azt pontosítja, azt szolgálja, hogy lakhatásra megfelelő állapotban van ez az ingatlan.

A pénzügyi intézmény fogalma talán a legegyszerűbb, hiszen ezt mindenki tudja. A természetes személy fogalma alatt azt a magyar állampolgárt érti, akit a magyar állampolgár jogai illetnek meg. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, az a harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, és az a hontalan, akit a törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismertek el. Azt látjuk ez alapján, hogy valóban a törvényjavaslat gondolt mindenkire, mindenkire, aki Magyarországon él, dolgozik és ingatlannal rendelkezik, amin esetlegesen hiteltartozása is van.

A 2. §-ban meghatározza azt, hogy a magyar állam mikor tud vagy kíván lehetőséget adni az állampolgár számára, hogy a kormány által felajánlott segítséget igénybe tudja venni. Államtitkár úr pontosan felsorolta, hogy mi mindennek kell megfelelni ennek kapcsán. Az egyénnek kell kezdeményeznie a számára kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél, hogy szeretné a hiteleit átütemezni. Itt egy pillanatra megállnék, hiszen ez kifejezetten azoknak az állampolgároknak szól, akik munkanélkülivé váltak, és gondot jelent számukra a lakáshitel-törlesztésük. Azért mondtam, hogy szeretnék itt egy pillanatra megállni, hiszen bárki, akinek kölcsöntartozása van az ingatlanra, de nem esik a törvény hatálya alá, ugyanúgy kezdeményezheti esetlegesen a banknál kölcsönös megállapodás alapján hiteleinek átütemezését vagy, ahogy államtitkár úr is utalt rá, esetlegesen forintra való váltását.

Azt láttam, hogy nagyon sok szakcikk foglalkozott azzal, hogy felhívja a figyelmet a lehetőségre, és elemzéseket készítsen, hogy ez vajon most megéri ebben a helyzetben avagy nem. Természetesen az egyén helyett nem tudunk dönteni, a lehetőségeket tudjuk felvetni. Ez is egy lehetőség, hiszen a leginkább bajba jutottaknak próbál lehetőséget teremteni. A pénzügyi intézménynek ez egyfajta kötelezettsége, hogy a hozzá forduló munkanélkülinek, akit egyúttal álláskeresőként is meghatároz a törvényjavaslat, a hitel- és kölcsönszerződés módosításával kapcsolatban rendelkezésére álljon. Egy könnyített lehetőség van számára, hiszen a pénzügyi intézmény ezért a módosításért díjat vagy költséget nem számolhat fel. Ezt egy kicsit felfoghatjuk úgy is, mint a bank kockázatvállalását ebben a módosításban.

Megfogalmazódott a bizottsági ülésen is, hogy mi van akkor - és ezt az előbb, a többségi vélemény kifejtése során elmondtam -, ha valaki mondjuk, egy év után ismételten szerződésmódosítást kezdeményez. Arra is vonatkozik ez a passzus, hogy akkor sem lehet a banknak semmilyen díjat vagy költséget felszámolni. Nem egészen pontosan világlik ki a javaslatból, azt gondolom, hogy az a módosítás esetlegesen nem veszélyezteti majd a törvényjavaslat elfogadását. Ez a segítség, lehetőség az állampolgár részére két évig adott, azaz kétéves időtartamot tud, kíván a magyar állam felvállalni ebben a törvényjavaslatban. Ez egyúttal egyfajta optimizmust is tükröz. Remélhetőleg ez az időszak átöleli a válságot, túljutunk rajta, illetve a gazdaság újból növekedésnek indul.

Nem ingyenpénzről van szó, nem ingyentámogatásról. Sőt, aki ezt a lehetőséget igénybe kívánja venni, annak havi 10 ezer forint törlesztőrészletet mindenképpen vállalnia kell. Erre mondja azt a törvényjavaslat, hogy ha valakinek a szerződésmódosítása előtt, az egyszerűség kedvéért, 50 ezer forint volt a törlesztőrészlete, most 10 ezer forintot kell fizetnie, és a kezesség a kettő különbözetére vonatkozik 24 hónapon keresztül. A bank abban az esetben tudja a készfizető kezességet lehívni, amennyiben a természetes személy nem tudja fizetni a számára megállapított törlesztőrészletet.

Ez annál is inkább izgalmas kérdés, hiszen a bizottsági ülésen felvetették, hogy miért nincs hatástanulmány, miért nem tudjuk pontosan megmondani, hogy ez hány ember, 10 ezer vagy 20 ezer, és mekkora az az állami "kötelezettségvállalás", ami ebből keletkezhet. Ez ma nem megmondható, hiszen utaltam már arra is, hogy ha egy családon belül az egyik adóstárs válik munkanélkülivé, akkor is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, de lehet, hogy a családnak egyébként olyan jövedelme van, hogy nem élnek vele. Hiszen ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy futamidő-hosszabbítással vagy a 24 hónapon túl egy magasabb törlesztőrészlettel kell számolnia.

Hogy a természetes személynek és háztartásának milyen feltételeknek kell megfelelnie, azt a következő paragrafus tartalmazza. Igazából három olyan dátum szerepel ebben az előterjesztésben, ami feltétel. Az első ilyen, hogy a szerződésmódosítást 2009. szeptember 30-áig lehet kezdeményezni.

(13.30)

Ebben a paragrafusban viszont pontosan arról van szó, hogy mikortól lehet figyelembe venni azt, hogy valakinek nem általa kezdeményezett módon, hanem a munkáltató által szűnt meg a munkaviszonya, és erre a törvényjavaslat a 2008. szeptember 30-át követő időtartamot jelöli meg. Ezen is vita volt a bizottsági ülésen, de azt gondolom, hogy bármilyen dátumot mondunk, mindig van olyan egyén, akinek pont előtte szűnt meg, és pont nem esik bele az esetleges törvényjavaslatba. Úgy tűnik, hogy 2008. szeptember 30-a előtt azért olyan tömeges létszámleépítésekről, gyárbezárásokról, mint ami a pénzügyi világválság, gazdasági válság hatására jelentkezik, még nem tudtunk, tehát reálisnak tűnhet ez a megjegyzett dátum. A harmadik dátum pedig, ami nem ilyen dátumszerűen meghatározott volt, ez a bizonyos 24 hónap, amire a kezességvállalás irányulhat.

Vita volt azon, és ezt a bizottsági vélemény elmondásakor említettem, hogy vajon ezt a nagyon határozott, kategorikus kijelentést, hogy a háztartás tagjai a kölcsönszerződés módosításának hatálybalépésekor más lakóingatlannal nem rendelkezhetnek, vajon kell-e vagy lehet-e pontosítani, és figyelembe venni, hogy az elmúlt időszakban némely családnál a gyerekekre írattak lakóingatlant, haszonélvezettel terhelt, hogy vajon ez mennyiben tudja befolyásolni ennek a törvénynek az esetleges módosítását. Mindezekkel együtt - és lehet, hogy ez tévesztett meg sok mindenkit - a 20 millió forintot meg kellett határozni a devizahitelesek szempontjából is. Végül is a hitel felvételekor érvényes árfolyamot lehetett most figyelembe venni.

Természetesen az igazolásokat is meg kell hogy határozza ez a törvényjavaslat, hogy mi mindennel igazolhatja az egyén azt, hogy ő ezzel a lehetőséggel élni kíván, és elsősorban erre jogosult. Ezeket a jogosultságos iratokat még felsorolja a törvénytervezet.

Mindenképpen fontos lesz, és már látszik ebben a törvényjavaslatban is, hogy igyekszünk az adminisztrációt csökkenteni, hiszen van arra mód és lehetőség, hogy a TakarNet-programon keresztül az ingatlanokat például tudják ellenőrizni. Erre egy felhatalmazást kérnek a magánszemélyektől, hogy mindezt elvégezhessék helyettük.

Államtitkár úr is fölhívta a figyelmet arra, hogy bizony ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat életbe lépjen, még az Európai Bizottság jóváhagyó határozatára is szükség van. Abban bízom, hogy a módosító indítványokkal, javaslatokkal egy elfogadható törvényjavaslatot tudunk hozni, és a jövő hét folyamán mindezt megszavazni. Az MSZP-frakció nevében támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu