KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a válság kirobbanását követően jelentős lépéseket tett azért, hogy mind a lakosságot, mind magát a pénzintézeti szektort igyekezzen a lehető legnagyobb védelemben részesíteni.

Azt tudom mondani, hogy az elmúlt néhány hónap alatt a kormánynak ez a tevékenysége sikeres volt. Kezdődött azzal, hogy a betétesek pozícióját alapvetően megerősítettük, törvényben rögzítettük, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap 13 millió forintig garanciát vállal a betétesek pozíciójának a javítása érdekében, efölött pedig az állam. Viszonylag gyorsan megállapodásra jutottunk a bankokkal, amelyek önként vállalták, hogy a szerződéses kereteken belül mindent megtesznek azért, hogy a lakosságot ebben a nehéz helyzetben megpróbálják segíteni. Törvényt fogadtunk el itt a Házban a PSZÁF tevékenységének erősítése érdekében. S itt kell arra utalnom a most tárgyalandó témával kapcsolatban, hogy nagyon lényeges törvénymódosítás volt az, amit a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban még a válság kirobbanása előtt elfogadott az Országgyűlés, hiszen ez a PSZÁF tevékenységét erősítette.

Törvényt fogadtunk el a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megerősítésére két irányban, a garanciavállalás, illetve a tőkeellátottság javítása érdekében. Jelenleg is folyamatban van további törvény tárgyalása - még nem fejeződött be - itt a Házban, amely törvénnyel a PSZÁF tevékenységét erősítjük, a pénzintézetek kitettségét szabályozzuk jobban, mint ahogy azt eddig tettük, illetve az egyoldalú szerződésbontásokat sokkal szigorúbb keretek közé próbáljuk beszorítani.

(18.10)

A képviselők felvetésével is gyakorlatilag hónapok óta foglalkozik a kormányzat. Tehát azt szeretném világossá tenni, hogy függetlenül attól, hogy most van-e országgyűlési határozati javaslat, vagy nincs, a kormány erőteljesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, vagyis a válság kirobbanását követően nagyon hamar felszínre került az a probléma, hogy lehet-e a THM-eket korlátozni, illetve maximálni. A kormány ezt a vizsgálatot lefolytatta, és ez alapján az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban az alábbi szakmai észrevételt kívánom tenni.

A képviselők azt javasolják, hogy a kormány tegye átláthatóbbá és közérthetőbbé a THM fogalmát és az összetételét. Szeretném rögzíteni, hogy magát a fogalmat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 212. §-a egyértelműen meghatározza. Magát a THM összetételét pedig a törvény felhatalmazása alapján a 41/97-es kormányrendelet határozza meg, világosan megmondja azt, hogy mi számít bele a THM definíciójába, és azt is megmondja, hogy mi az, amit a THM számításánál nem szabad figyelembe venni. Tehát mi úgy érezzük, hogy ebben a vonatkozásban teljesen egyértelmű a kormányrendelet is és a törvény is, és azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a THM szabályozása átlátható és érthető.

A magyar szabályozás megfelel az Európai Unió fogyasztói kölcsönökre vonatkozó irányelvében meghatározott hatályos rendelkezéseknek. Az Európai Unió 2008 áprilisában a fogyasztói kölcsönökkel kapcsolatban egy új irányelvet fogadott el, amely irányelvet még teljes mértékben nem ültettünk át a hazai joggyakorlatba - ezt meg fogjuk tenni ebben az évben -, de a THM meghatározása vonatkozásában ezek az új irányelvek nem jelentenek új szempontokat. Természetesen még előttünk áll az irányelvnek a hazai joggyakorlatba való beépítése.

A második, amit kérnek a képviselők az országgyűlési javaslatban, hogy a gazdasági világválság miatt kiéleződött társadalmi feszültségek megfékezése érdekében vezessen be sávosan egy abszolút összeghatárt a rövid lejáratú hitelek esetében. Ez értelmezési kérdés is, hogy ez alatt mit is akarunk érteni. Mi úgy fordítottuk le, hogy valószínűleg a THM maximumának a meghatározását kívánják elérni ezzel a ponttal a képviselők. A magas THM-mel kínált, úgynevezett gyorskölcsönök olyan speciális termékek, amelyeknél nem kérnek fedezetet, gyors az elbírálás, viszont magas a nemfizetők aránya. Egy maximumérték meghatározása esetén e konstrukciók vagy teljes mértékben eltűnnek a pénzügyi intézmények kínálatából, vagy e hiteltípusok magasabb kockázatát más hiteltermékek költségeinek emelésével fedezik.

Tehát mi értékeltük ezt a szituációt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha egy ilyen korlátozást próbálunk érvényesíteni, akkor bizony nagyon sok hátrányos hatással kell számolni. Egyrészt a kínálati oldal szűkülhet, árfelhajtó hatás lehet, a kevésbé transzparens megoldások kerülhetnek előtérbe, az ügyfelek egy része kénytelen lenne a nem ellenőrzött, egyedi, illetve nem legális, uzsorakölcsönt nyújtókhoz fordulni, amit nagyon szeretnénk elkerülni, középtávon fokozódhat a bizalomvesztés nemcsak a szabályozással, de a pénzügyi közvetítőrendszer egészével szemben, hosszabb távon egyes pénzügyi szolgáltatások inkább határon át érkeznek majd az állampolgárokhoz, ennek összes adóbevételi oldalával, fogyasztóvédelmi következményeivel együtt.

A harmadik, ami célként megfogalmazódott, hogy a gyorskölcsönök esetén szabályozza a tájékoztatás konkrét formáját, és ennek elmaradását megfelelően szankcionálja a kormány, illetve tegyen le ilyen javaslatot. E vonatkozásban arról szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni, hogy az általam hivatkozott kormányrendelet ezen követelményeknek, úgy érezzük, teljes mértékben megfelel. A pénzügyi intézményeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, és amennyiben a jogszabályokban foglaltak megszegését, elmulasztását állapítja meg, a törvényben meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazza, illetve bírságot szab ki. El kell hogy mondjam tájékoztatásul, hogy az ügyfél-tájékoztatási kötelezettséget illetően a PSZÁF eddig nem tárt fel hiányosságot, a szórólapok, hirdetések szabályszerűen tartalmazzák a THM értékét.

A következő észrevétel, illetve célkitűzés, hogy a gyorskölcsönök esetében is legyen kötelező a jövedelemigazolás, és ellenőrizzék, hogy az adós képes-e fizetni a havi törlesztőrészleteket. A hatályos törvény előírja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a kihelyezések megalapozottságát, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. A hitelintézet ugyanakkor termékeit és annak kondícióit saját üzletpolitikája alapján alakítja ki. Jövedelemigazolás kötelezővé tétele a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait rekesztené ki a pénzügyi intézményektől történő hitelfelvétel lehetőségéből.

Ezek azok a szakmai érvek, amelyeket a THM-mel kapcsolatban szükségesnek tartottam a kormány nevében elmondani. Természetesen, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy további vizsgálatokat folytasson ezekben a témakörökben a kormány, ezt nyilván meg fogja tenni, de az látható, hogy az a terület, amit most a képviselők szeretnének mélyebben szabályozottnak látni, meglehetősen korlátozott kimenetet kínál számunkra.

Arra szeretném kérni az országgyűlési képviselőket, hogy ne egyszerűen csak módosító indítványokat fogalmazzanak meg, hanem próbálják segíteni azt a gondolkodást, amire az országgyűlési határozati javaslat is vonatkozik, annak érdekében, hogy a megjelölt határidőre tudjuk teljesíteni a képviselők elvárását.

Miután szakmailag tételesen elmondtam az érvelésünket az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban, azt végül rögzítenem kell, hogy ezek alapján nyilván a kormány nem tudja támogatni ezt az országgyűlési javaslatot. Még egyszer hozzáteszem, miután kötelessége is, ha az Országgyűlés többsége ezt elfogadja, de magától is kész természetesen tovább dolgozni ezen a témán, amin hosszú hónapok óta dolgozik. Más területen jelentős előrelépéseket sikerült produkálni, ezen a területen sok minden ok miatt, amit elmondtam, a lehetőségeink korlátozottak. Ennek figyelembevételével kérem a vitát lefolytatni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu