DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Nagy öröm számomra, hogy 2009-ben lehetőség nyílik arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia törvénymódosítását megtárgyalhatjuk. Mondom ezt azért, mert az előző törvény 1994-ben került megalkotásra, a rendszerváltás után. Ha visszalapozunk az akkori időszakra, akkor sokan szkeptikusak voltak, és felvetődött a kérdés, hogy mennyit is bír ki ez a törvény. Ma már elmondhatjuk, az Akadémia köztestületének, vagyonának erősödésével együtt eljött az az időszak, amikor ismételten - a törvény módosítására majd visszatérek - sokszor felvetődött, esetlegesen új törvény alkotására kerüljön sor.
Mindenesetre az elmúlt 15 évben a Magyar Tudományos Akadémia az egyetemekkel, a kutatóközpontokkal további kapcsolatot épített ki, mégis azt lehet látni, hogy elszigetelődés van, az egyetemek is, a kutatóközpontok is keresik a saját útjaikat, és gyakorlatilag 2008 időszakára válik valósággá és egyre fontosabb kérdéssé, hogy az Akadémia miként keresi az innovációval a kapcsolatot, miként tudja segíteni az ország azon törekvéseit, amelyek a jövőben Magyarországot eredményesebbé tehetik.
Az tény, hogy ebben az időszakban a mindenkori elnök és a köztestület munkáját a világban mindig elismeréssel méltatták és ismerték el.
(9.50)
Így az elmúlt időszakban az Akadémia köztestületét 365 főben kitevő akadémikusok - akik a levelező tagokkal együtt adják ezt a számot - és a 200 fő doktori képviselő ugyan egy demokratikus rendszert képviseltek, de amikor arra került sor, hogy különböző törvények elfogadását szerettük volna minél inkább kibeszélni vagy értékben megalapozni, akkor lehetett és lehet látni, hogy ez az a nagyságrend, amit a Magyar Tudományos Akadémia a dísztermében nem tud elrendezni. Egyszerűen maga a hely sem elegendő. De természetesen annak az igénynek eleget kellett tenni, hogy nyissa meg az Akadémia a doktorok előtt, egy nagyobb létszám előtt a rendszerváltás időszakában a törvényhozásban való részvételt.
Egy tény, hogy amikor az Akadémia 2007-ben a vagyonát is megkapta, az akkori elnök jogos igénye szerint felvetődött, hogy ezzel a vagyonnal, ezzel a megváltozott körülménnyel már semmiképpen sem lehet jól gazdálkodni a korábbi törvények alapján. Természetesen itt felénk, az Akadémia különböző osztályait meghallgatva, többféle információ is becsatolásra került. Sokan azt kérték, hogy 2007 legyen az az év, amikor mérlegelünk, és az Akadémia akkori elnöke, elnöksége készüljön fel a 2008-as akadémiai közgyűlésre, és a 2008-as közgyűlést követően a megválasztott új elnök és testület nyújtsa be minél rövidebb időn belül azt a tervezetet a felügyelő minisztériumnak, ami a parlament elé kerül.
Ebből adódóan 2007-ben ténylegesen többen voltunk azok, akik ezzel a kérdéssel úgy álltunk a saját frakciónk elé, hogy nem szabad siettetni. Azt hiszem, a jegyzőkönyvnek is fontos azt leszögezni, hogy nem volna korrekt egy hosszú távú működést egy leköszönő elnökséggel megszavaztatni. Tehát amikor azt kérik számon tőlünk, hogy miért nem erősítettük 2007-ben ennek a törvénynek a felgyorsítását, miért inkább azt kértük, hogy ez 2008 őszén kezdődjön el, akkor azt hiszem - és ebben, gondolom, akik végigkísérték ezeket a vitákat, ma már egyetértenek -, jó döntés született. Megvártuk a közgyűlést, és a megválasztott elnök, főtitkár, osztályok előkészítették mindazt az anyagot, ami ma a kezünkben van a minisztérium beterjesztésével.
Így a 2008-as választások után újból kérdésként vetődött fel, hogy mi legyen: új törvény vagy törvénymódosítás. A beterjesztő minisztérium az Akadémia vezetésével abban értett egyet, hogy a törvény több pontja is kiállja a próbát, nincs szükség egy új akadémiai törvény megalkotására. Sokkal inkább megvannak azok a pontok, amelyek azt fogják szolgálni, hogy az Akadémia éppen a kialakult helyzethez, az új gazdálkodási viszonyokhoz, mondhatnánk azt is, hogy a felgyorsult világhoz alkalmazkodva olyan módosításokat hozzon létre, amelyekkel elősegíti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a mindenkori értékrendjének megfelelően Magyarországon azon intézmények közé tartozzon... - és elnézést, itt Széchenyivel példálóznék, aki azt mondta, hogy az Akadémia Magyarországon mindig lámpásként kell hogy világítson, a tudomány és az emberek tájékozódási pontja kell hogy legyen.
Úgy érzem, hogy a beterjesztők most ebbe az irányba lépnek tovább, hiszen arra törekednek, hogy miként tud a megváltozott körülmények között segíteni abban Magyarországnak, és akkor, 2008 elején még nem gondoltuk, hogy válsággal fogunk találkozni, hogy a különböző tudományterületeken intenzív munkával Magyarországot hozzásegítse ahhoz, hogy Európában és a világban mielőbb megtalálja a helyét, a kivezető utat.
Az előttünk lévő módosítás miről is szól? Az Akadémia felépítésével és irányításával foglalkozik. Gyakorlatilag továbbra sem korlátozza az akadémikusok számát, a doktorok tiszteletdíjával egy korlátozó szorzószámot állít be, de azt hiszem, a doktorok nevében mondom, sohasem az a fontos, hogy mennyi a tiszteletdíj, hanem az, hogy valaki részese lehet annak a testületnek, akit az Akadémia a doktorai közé választ. A közgyűlésben 200 fő hozza majd meg a döntéseket, ami szintén azt eredményezheti, hogy ez olyan kezelhető létszám, amellyel már tud gazdálkodni, tud konzultálni a mindenkori akadémiai vezetés. Nagyon fontos, hogy az Akadémia elnöke az osztályokra kíván támaszkodni. Megítélésem az, hogy minden területen az osztályokon folyik a tudományos munka, hiszen egy-egy tudományterület előrelépése az osztályok munkáján keresztül valósul meg.
Az Akadémia elnöksége és a vezetői kollégium egy nagyon lényeges területe a jövőbeni akadémiai működésnek. Azt gondolom, hogy nem rossz szót használva, ez biztosíthatja a modern, a napi változásokhoz igazodó gazdálkodást és a gyors reagálást az Akadémia számára. Nem kényszerül rá az Akadémia arra, hogy stratégiai és gyorsan megteendő kérdéseiben közgyűléstől közgyűlésig várakozzon. Azt hiszem, ma Magyarországon, de a világban is olyan időszakot élünk, amikor egy év olyan hosszú táv, ami egyszerűen a korlátokat szabná csak meg. Ezért mi ezeket a törekvéseket támogatjuk.
Támogatjuk azt, hogy az Akadémia intézményeit minél inkább érdekeltté tegye a gazdálkodásban. Hiszem, hisszük azt, hogy az Akadémia által birtokolt vagyon és intézményei sokkal nagyobb értékek, mint azt a milliárdok mutatják. Hiszem és tudjuk azt, hogy ha ezekben az intézményekben az a progresszív tudományos munka folyik, amit a világ elvár tőlünk, és a nemzet elvár az intézményektől, akkor gyorsan cselekvőképesek leszünk. Ma, amikor a világ azon vitatkozik, hogy mi a kivezető út, akkor ki adhat más választ, mint a Magyar Tudományos Akadémia elfogulatlanul, hogy mi legyen a fenntartható gazdálkodással, mi legyen a bioenergetikával, mi legyen a környezetiparral. Mert mi, politikusok olyanok vagyunk, hogy ha valaki valamit kiejt, a másik oldalról, bármilyen jó is az, igyekszünk azt másként értelmezni.
Remélem azt, hogy pont az Akadémia lesz az, amelyik megtalálja azokat a fő irányokat, amelyek kivezetik Magyarországot abból a kátyúból, amibe került. Megint csak Széchenyivel példálózom: amikor Széchenyi és Eötvös azon vitatkozik, hogy mi kell jobban, út-e vagy híd, Akadémia-e vagy általános iskolák, akkor azt mondjuk, hogy ma már tudjuk, igen, ha akkor nem épül Akadémia, ma nem tudunk egy ilyen törvénytervezetről vitatkozni, de azt is tudjuk Eötvössel, hogy ha nincsenek meg a falusi iskolák, akkor az Akadémiának nincs honnan építkezni.
(10.00)
Ezért 2009 tavaszán a magyar parlament és a parlament pártjai abban kell hogy érdekeltek legyenek, hogy ez a törvény minél előbb beterjesztésre kerüljön, minél előbb lehetőség legyen arra, hogy az ez évi közgyűlésen megszavazásra, elfogadásra kerüljön az alapszabály, és eszerint egy jól működő Akadémia szolgálja Magyarországot a jövőbeni céljai elérése érdekében.
Amikor a kutatási és innovációs eseti bizottság december 15-én meghallgatta a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és az előterjesztő minisztert, akkor kisebb módosításokat javasolt. Ezeket a módosításokat a jelen lévő elnök és főtitkár, valamint a miniszter úr elfogadták. Ezek a módosítások belekerülnek abba az anyagba, ami ma a vitát, az előterjesztést tartalmazza. Ezért úgy vélekedünk, úgy vélekedem, hogy az előttünk lévő anyag megnyugtató abban, hogy egy olyan törvénymódosítást tárgyalunk, amely reményeink szerint ismételten legalább egy 15 éves időszakra elegendő, és egy olyan időszakban kerül elfogadásra, amikor a magyar parlament minden oldala büszke lesz arra, hogy a nevét adta, és jobbító szándékú véleményével segíti azt, hogy Magyarországon a tudomány fellegvára, a Magyar Tudományos Akadémia a lehetséges korszerű körülmények között működhessen, és ehhez kérem a parlament támogatását.
Elnök úr, köszönöm szépen a meghallgatást és a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés