DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban két ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni. Az egyik a már előbb megszólaló képviselőtársaim által említett 345. pont, illetőleg majd az ajánlás 384. pontjában szereplő, Rétvári Bence képviselőtársam által jegyzett módosító javaslat. Tulajdonképpen a 345. ponthoz túl sok hozzátennivalóm nincs. A lényeget Rubovszky képviselő úr, illetőleg Vitányi képviselőtársam elmondotta. Talán kiegészítésként az indokokat illetően arra szeretnék rámutatni, hogy ez az általános klauzula, amely a tulajdonost arra inti, hogy a dolog használata során tartózkodjék minden olyan magatartástól, amely mások jogainak gyakorlását veszélyezteti, valóban leginkább a szomszédjogi viszonylatban bír kiemelt jelentőséggel.

A törvénytervezet egyébként számos speciális szomszédjogi természetű szabályt tartalmaz, védőszabályt, speciális problémákra kihegyezve ezeket a kérdéseket, zajhatásról, zavaró állattartás tilalmáról is beszél a tervezet, végigveszi valóban a legfontosabb olyan magatartásokat, amelyekkel ilyen sérelmek bekövetkezhetnek. Azonban általánosságban is nagyon fontos a szomszédjogi védelem kimondása. Talán annyit kell itt még megemlítenem, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat is leginkább az általános szabályt szokta felhívni, tehát a hatályos polgári törvénykönyv 100. §-ában megfogalmazott általános szomszédjogi természetű tilalmat, szabályt emeli ki, és a bírói gyakorlat leginkább ezen az általános szabályon alapul. Ezt is tekintetbe véve kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés ezt a módosító javaslatot - illetőleg ennek korrigált formája meg fog jelenni -, ennek korrigált formáját szíveskedjék támogatni.

A másik módosító javaslat Rétvári Bence által az ajánlásban 384. számú pont alatt jegyzett módosító javaslat, amely egyébként egy terjedelmes módosítójavaslat-csomag részét képezi. Az eredeti irományszám, amellyel ez a terjedelmes módosítójavaslat-csomag az anyag részévé vált, a 333. számot viseli. Itt tulajdonképpen összesen a törvényt 15 ponton javasolta ez a módosítójavaslat-csomag érinteni. Valamennyi, e módosítójavaslat-csomagban foglalt indítványt illetően a közös elem a polgári törvénykönyv szabályozási tárgyát képező megfelelő jogszabályi forma alkalmazása.

Amiről itt most szűken, ebben a vitarészben szó van, a 384. számú módosító javaslatban, az konkrétan a 4. könyv 88. § (5) bekezdésének a módosítását indítványozza. Ismertetném az eredeti szöveget, amely a kormány javaslatában szerepel: "A tulajdonostárs elővásárlási joga, ha törvény eltérően nem rendelkezik, megelőzi a külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jogot". Ehhez képest Rétvári képviselő úr azt javasolja, hogy a tulajdonos elővásárlási jogával kapcsolatos másik, ezzel az elővásárlási joggal versengő elővásárlási jogról ne jogszabály rendelkezhessék, hanem kizárólag törvény. Így a módosító javaslat szerint a helyes normaszöveg a következőképpen szólna: "A tulajdonostárs elővásárlási joga, ha törvény eltérően nem rendelkezik, megelőzi a külön törvényben más személy részére biztosított elővásárlási jogot."

(A jegyzői székben Béki Gabriellát dr. Hende Csaba váltja fel.)

Miről van szó? Arról van szó, hogy a jogszabály fogalmi körébe nemcsak a törvény tartozik bele, hanem más jogforrások is, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet, sőt fogalmi értelemben az önkormányzati rendelet is. A kormány eredeti javaslata azt jelenti, hogy tulajdonképpen a tulajdonostársat megillető elővásárlási joggal esetlegesen konkuráló másféle elővásárlási jog akár rendeleti szinten is létrehozható. A képviselő úr módosító javaslata arra mutat rá, az indoklásban ezt kifejti, hogy ez a megoldás sérti az alkotmányt, és ez a megoldás sérti a jogalkotási törvényt. Az idevonatkozó téma bevezetése kapcsán arról beszéltem, hogy ez a módosító javaslat egy 15 elemből álló nagy módosítójavaslat-csomag része. Utaltam az imént arra is, hogy valamennyi, e módosítójavaslat-csomaghoz tartozó javaslat közös problémája az, hogy a kormány eltéveszti a helyes jogforrási forma megtalálását, alkalmazását, rossz szóhasználatot használ, és ezért olyan megoldás előtt nyitja meg az utat, amely bizony az alkotmány, a jogalkotási törvény rendelkezéseivel nincs összhangban.

Miről van szó közelebbről? Arról van szó, hogy a tulajdonhoz való jog alkotmányban foglalt alapvető jog. Márpedig az alkotmány 8. § (2) bekezdése értelmében alapvető jogokat és kötelességeket csak törvényben lehet szabályozni. Hozzáteszi a jogalkotó még ehhez a mondathoz, hogy "alapvető jogok korlátozása alapvető jog lényeges tartalmát nem sértheti". Itt most ez a probléma nem fog felmerülni, mert ez egy külön kérdés, amit az Alkotmánybíróság adott esetben más jogi normákat vizsgálva szükségességi, arányossági teszt alapján fog eldönteni. Itt számunkra az a lényeges, hogy tulajdonjogi kérdéseket, mivel a tulajdonjog alapvető jog, csak törvényben lehet szabályozni.

Ugyanezt erősíti meg voltaképpen a jogalkotási törvény is. A jogalkotási törvény 4. § a) pontja a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések rendezését kizárólagos törvényhozási tárgynak minősíti. Megjegyzem egyébként, az alkotmány előbb idézett rendelkezésének is ugyanez a következménye. Tehát azt lehet mondani, hogy a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések rendelkezése kettős alapon is, két cölöpön nyugvóan is kizárólagos törvényhozási tárgy, egyfelől az alkotmány rendelkezése folytán, másfelől a jogalkotási törvény rendelkezése folytán. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy az elővásárlási jog egy olyan jog, amely a tulajdonjog gyakorlásának a kérdéskörébe tartozó igen fontos kérdés. Hiszen a tulajdonjog feletti rendelkezési jogról van szó akkor, amikor az elővásárlási jog felmerül, arról van szó, hogy a tulajdonos a dolgát el akarja idegeníteni, pontosabban: visszterhes szerződés keretében - mert elővásárlási jog visszterhes szerződésnél merül fel - akarja másra átruházni; és erre az esetre nézve tartalmaz a mindenkori polgári törvénykönyv, polgári jog egy korlátozó szabályt: azt mondja, hogy a társtulajdonost elővásárlási jog illeti meg.

(14.30)

Ez a tulajdonos rendelkezési jogának egyfajta - hogy így mondjam - korlátozását jelenti, a lényeges tartalmat egyébként nem sértő korlátozást, tehát egy elfogadható korlátozást jelent. Mindenesetre, mivel tulajdonjogi szabályról van szó, ennek a szabályozását csak törvényben lehet elvégezni, az alkotmány említett rendelkezése, illetőleg a jogalkotási törvény felhívott rendelkezése kapcsán.

Látszólag csak egy kis szóhasználatról van szó, valójában alapvetően Rétvári képviselő úr itt most kibontott módosító javaslata és az emellé társult másik 14, hasonló tárgyú módosító javaslat alapvető alkotmányos kérdést kíván rendezni. Figyelmükbe ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ha és amennyiben ebből a polgári törvénykönyvből mégis lenne valami ebben a formájában, legalább ilyen alkotmányellenes rendelkezést ne engedjenek a törvénybe felvenni, és erre tekintettel Rétvári képviselő úrnak ezt a módosító javaslatát szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu