BORSOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottságban nem szavaztunk nemmel, azért, mert fontosnak tartjuk, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon a Ház. De abból a szempontból, hogy nekünk mint költségvetési és pénzügyi bizottságnak azért abból a szempontból illik megnézni ezt a jogszabályt, hogy ez a GDP-termeléshez vagy a gazdaság jövedelmezőképességének megőrzéséhez, meg egyáltalán az állami pénzek, az adófizetők pénzének a megőrzéséhez vagy jó felhasználásához vezet-e, azért itt kétségek merültek fel; elsősorban azért, mert nem látszik egészen világosan, hogy az itt megfogalmazott változtatások milyen mértékben fogják azt a nagyon alacsony százalékot megnövelni, ami az adósságok visszatérülésében mutatkozik - ez olyan 2 százalék körüli a kimutatások szerint. És azért sok tíz-száz milliárdra tehető az elmúlt évek folyamán a szakértők szerint az az eltűnt vagyon, ami a rossz szabályozásból fakadóan a különböző kiskapuk útján eltűnt a vállalkozásokból.

Egy mondat különösen megragadott bennünket a bizottság munkájában, amikor is az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője szó szerint a következőt mondta: "a törvényjavaslat célja elsősorban az, hogy a jelenlegi piaci folyamatokra és a gazdasági helyzetre egy kicsit reagáljon". Igen, tehát egy kicsit reagál. Négy fő területen szól bele a mostani jogszabály megváltoztatásába az előttünk fekvő javaslat. Az egyik a csődeljárás kérdése, ahol a legfőbb kérdés, hogy egy automatikus védelem járna, ha adott feltételek fennállnak.

Igen ám, csak azzal viszont nem foglalkozik a jogszabály, hogy az, hogy fizetési haladékot kap egy cég, még nem biztos, hogy elégséges, hiszen egy ilyen reorganizációnak azért alapvető feltétele általában az, hogy pénzügyileg is reorganizálódjon a rendszer, és itt szükség lehet akár arra, hogy új tulajdonosok jöjjenek be, megváltozzanak, akár a finanszírozó bankok szerepében is változás állhat be. Lehet, hogy itt célszerű lett volna foglalkozni azzal, hogy ilyenkor az ő betett pénzük vagy az ő hitelük valamifajta más sorrendiségi megítélésbe kerüljön az esetleges későbbi viták rendezése során, tehát egyfajta elsőbbséget élvezzenek, mert azért alapvetően nem mindig a meglévő tulajdonosok tudják pénzügyileg az ilyen nehézségbe került cégeket felhozni.

A másik ilyen kérdés, hogy a felszámolási eljárás egyes kérdéseit finomítgatja a javaslat. Itt azért van némi ellentmondás abban, hogy most akkor itt az adós vagy a hitelezők érdekei mennyiben tudnak érvényesülni, hiszen azért egy megindított felszámolási eljárásnál az esetek több mint felében még időben fizetett, mert kényszerítve érezte magát azért az adós, és megállt az a folyamat. Itt egy kicsit nagyobb egyensúly létrehozása lenne a cél szerintünk.

A harmadik ilyen kérdés a vezetői felelősség feszegetése, a Gt. szabályainak módosításával. Itt valószínűleg egy kicsit lazára sikeredett ez a szabályozás, mert ha visszautal a Gt. folyamatosan a csődtörvény 33/A. §-ára, akkor nem valószínűséggel nem nagyon fognak ilyen perek és ilyen elmarasztalások születni.

A negyedik ilyen kérdés a felszámolókkal kapcsolatos. Ott lehet, hogy át kellett volna gondolni azt, hogy komolyan egy felszámoló vagy egy vagyonbiztos, vagy vagyonőr, aki egyáltalán a vagyon megőrzésével foglalkozik, azért valamiféle jogosítványokat is kaphasson. Ne csak arra legyen utalva, hogy átadnak-e neki minden papírt, mondjuk, hivatalosan is belenézhessen az ingatlan-nyilvántartásokba és egyéb más közhiteles nyilvántartásokba, mert ha mondjuk, egy rosszhiszemű adós nem együttműködő vele szemben, akkor az ő dolgait nagyon megnehezíti ez.

És még van egy ilyen bizalmi kérdés, hogy ha az állam áfabeszedési gyakorlata olyan, amilyen, akkor ez eleve sok kis céget csődbe tud vinni, és a Bérgarancia Alap felhasználására sem gondoltunk, ott pedig rosszhiszeműen tudják felhasználni a felszámolók az állami pénzeket.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu