DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mielőtt a nyugdíjmódosítások tartalmi részére térnék, hadd tekintsek vissza egy kicsit az eljárásjogi kérdésekben, hadd nézzük meg, hogy mit is nevezünk itt kutyakomédiának most ebben a Házban és ennek a törvénynek a kapcsán.

Az a törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt fekszik, és amelynek a módosító indítványairól most folyik a részletes vita, bizony akkor került benyújtásra a tisztelt Ház elé, amikor még az előző kormányfőnk regnált, még Gyurcsány Ferenc időszakában, amikor mindannyian hittük, reméltük és erre készültünk, hogy a 13. havi nyugdíjnak ezt a bizonyos 80 ezres részét be tudjuk építeni az ellátásba. Arra készültünk, hogy az ott felvázolt törvénymódosításokat végig tudjuk csinálni. Az idő pedig túlhaladt fölöttünk, túlhaladt a törvényjavaslat fölött. Kormányfőcsere következett be, és önök velünk együtt nagyon jól tudják, hogy milyen feltételekkel vállalta az új kormány ezt a feladatot egy évre. Nevezetesen: válságkezelő kormányként ígérte, hogy működik, mert olyan helyzetbe került nem csak Magyarország - és ennek a részleteire nem térek ki, hiszen önök pontosan tudják -, hogy meg kell nézni, hogy stabil anyagi helyzetben legyen az ország, stabil körülmények között legyenek a nyugdíjasok, nyugdíjat tudjunk fizetni nemcsak abban a hónapban, hanem a következő évben is, sőt öt év múlva is, és ahhoz, hogy az országunk megőrizze a stabilitását, bizony ezeket az egyáltalán nem szeretem és nem jókedvünkből megalkotott módosításokat végig kell vinnünk a törvényen.

Merthogy - és most jön az eljárásjog - egyszerűen mást nem lehet csinálni, mint a már benyújtott törvényt újabb módosító indítványokkal lehet alakítani a megváltozott körülményekhez, hiszen nem fogadhatunk el... - tehát, amit önök mondanak, hogy miről is szavazunk. Hát éppen erről van szó, hogy nem fogadhatunk el egy olyan törvényt, amelynek nincsenek meg a végrehajtási lehetőségei. Megváltoztak a viszonyok, tudjuk, hogy újra kell formálni.

Merthogy mivel is kell újraformálni? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Amióta fölvetődött a Bajnai-kormány léte, lehetősége, nem is hallanak mást. Rádióban, tévében, újságban, egymástól, szomszédtól pontosan tudtuk, tudjuk, hogy melyek lehetnek azok a lehetőségek, melyek lehetnek azok az intézkedések, amelyeknek a bevezetésével ez a nyugdíjrendszer stabilizálható, ez az ország stabilizálható.

Tehát azt kell mondjam önöknek, kedves képviselőtársaim, hogy amikor kézbe kapták a módosító indítványokat, akkor ha belelapoztak volna, láthatták volna, hogy nincs benne a világon semmi újdonság ahhoz képest, amit már hetek óta hallunk, legfeljebb ha van, akkor az is pozitív irányú, az előbb képviselőtársnőm által említett nyugdíjprémium kérdése.

Hogy miért is volt szükséges tegnap délután összeülnünk, miért is kíséreltük meg, hogy átlapozzák önök az önök előtt fekvő anyagot, amiből már a rutinjukból is következően pontosan tudták volna, hogy elkezdődhet a vita a bizottságon? Mert ugyebár nem a bizottság idejét korlátoztuk, hanem azt a kis időt beszéltük meg, hogy tessék megnézni, hogy mi is van az asztalon, és ahogy ismerem a bizottság tisztelt tagjait, mérhetetlen rutinjukat és jártasságukat ebben a kérdésben, azt reméltem, hogy hosszú részletes vitában tudunk majd a részletekről szót ejteni.

Miért? Mert ha ezt nem lépjük meg, tisztelt képviselőtársaim, akkor ma itt nem tudtunk volna vitázni erről a kérdésről. És én azt nagyon reméltem, hogy lesz módunk arra, hogy ezeket a nagyon fajsúlyos kérdéseket itt az Országházban időkorlát nélkül, a nyilvánosság előtt lefolytathatjuk. De örömmel veszem, hogy így is tényleg áttanulmányozták a megfelelő lépéseket, és a részletekről is tudtunk szót váltani.

Most hadd térjek rá nagyon röviden a lényegére ennek a módosító csomagnak. Mi ez? Hát nem egy nyugdíjreform, és nem egy olyan intézkedési csomag, amire azt mondjuk, hogy kérem, ilyen jó nyugdíjrendszert, míg világ a világ, soha senki nem alkotott. Nem, ez csak és kizárólag arról szól, hogy meg kell tartanunk ezt a nyugdíjrendszert, és meg kell tartanunk azt a lehetőséget, hogy nemcsak az kap nyugdíjat, aki ma nyugdíjban van - még akkor is, ha a legnagyobb sajnálatunkra és fájdalmunkra ezt a 13.-at nem tudjuk tovább fizetni, nem tudja a költségvetés tovább fizetni -, hanem gondolni kell azokra a társainkra is - és innentől máris nem 3 millió embert érint ez a kérdés -, akik majd most fognak nyugdíjba menni, a jövő hónapban, a jövő évben, két év múlva. Tehát ami előttünk van, az pontosan ennek a rendszernek a biztosítását kell hogy szolgálja, még akkor is, ha nemszeretem intézkedésekkel van tele.

Mert ejtsünk azért arról is szót, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha azt mondjuk, hogy korcentrum, akkor mit is jelent ez. Ma Magyarországon a nyugdíjkorhatár egységesen 62 év a nők és a férfiak számára. De önök tudják a legpontosabban, hogy ma Magyarországon 58,5 év az úgynevezett nyugdíjkorcentrum, tehát ekkor mennek el az emberek nyugdíjba, és nem dolgozzák ki a 62. életévükig - természetesen tisztelet a kivételnek. Ezért aztán, amikor arról beszélünk, hogy meg kell tartani a nyugdíj kifizethetőségének lehetőségét, akkor sajnos arról is intézkedni kell, hogy vajon milyen módszerekkel lehet ezt a korcentrumot egy kicsit megemelni, és bizony ennek egyik lehetősége a nyugdíjba vonulás korhatárának emelése. Annak a részleteiről, hogy milyen tempóban, hogy gyorsabban, hogy lassabban, hogy mennyit, hogy kiket érint, ez a részletes vita tárgya, erről lehet aztán részletekben beszélni.

Nagyon jól tudják azt is, kedves képviselőtársaim - sőt azt hiszem, hogy azok is, akik általában figyelemmel kísérik a mi munkánkat -, hogy zajlik egy nagyon fontos program éppen a nyugdíjrendszerünk átalakítása, jobbá, jóvá tétele tárgyában. Ez a nyugdíj-politikai kerekasztal, ahol nagyon neves szakemberek dolgoznak azon, hogy letehessék a politika asztalára azokat a lehetőségeket - amelyekből aztán majd a politika kell válasszon -, amire azt mondhatjuk, hogy kérem, a nyugdíjrendszerünk még 2050-ben is fenntartható lehet, sőt tovább is.

(16.00)

Ezek a döntések előttünk vannak, ezeket a döntéseket viszont felelősséggel csak akkor fogjuk tudni meghozni, ha nem omlik össze a nyugdíjrendszer. Itt és most a felelősségünk az - bármennyire fájdalmas mindannyiunk számára -, hogy meg kell tartanunk ezt a nyugdíjrendszert, hiszen ahogy kedves képviselőtársnőm említette, a legneuralgikusabb korosztály ez a bizonyos Ratkó-gyerekek korosztálya, szabad magam is ehhez sorolni. Mi annyian vagyunk, hogy ha mi egyszerre rászakadunk erre a nyugdíjrendszerre, bizony ez nem lesz könnyű kérdés. Tehát ezeket a problémákat nekünk felelősen kell tudni megoldani.

A legvégén engedjenek meg nekem még egy kis kitérőt! Én is elmondom természetesen százszor is, hogy nagyon fáj, hogy kevesebbet tudunk fizetni, mert nekünk volt a legjobb, amikor büszkén mondhattuk - mert én büszke vagyok rá most is -, hogy ezt a 13. havi nyugdíjat meg tudtuk szavazni, s mi több, fizetni is tudtuk, és nagyon sok embernek ez nagyon sokat jelentett. De azért, amikor önök is erről beszélnek, akkor ne felejtsük el, hogy az önök vezetői, amikor megkérdezik őket, hogy ha úgy hozná a sors, és ők veszik a kormánypálcát - mert egy normális országban ez normálisan így szokott működni, hogy váltó lehetőség van, hol az egyik csoport, egyik világnézetű csoport kormányoz, hol a másik, és ezt lehet természetesen szépen, korrektül is végezni -, bizony akkor az önök vezetői nem mondják egy szóval sem, hogy ó, kérem, ahogy mi kormánypálcához jutunk, visszaadjuk a 13. havi nyugdíjat, ó, kérem, ha mi újra vállalhatjuk a kormányzás felelősségét, akkor visszaemeljük a gyest három évre, amiről szó van, hogy ezt két évre fogjuk csökkenteni.

Tehát meg kell önöknek mondjam, kedves képviselőtársaim, hogy ami itt és most történik, az nemcsak a szocialista kormányzat egy kedvtelése, hanem ez ma a valóság, a realitás, és egy óriási nagy felelősségünk, hogy ezt is meg kell lépni. Én nagyon remélem ismerve képviselőtársaimat, hogy érdemi vitát fogunk tudni ebben a kérdésben folytatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu