TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, ismét köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Akkor folytatom a törvényjavaslattal kapcsolatban az álláspontom kifejtését, immár a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának szónokaként.

Itt, ahogy a teremben végignézek, két képviselőtársamat látom, egyrészt Avarkeszi Dezső képviselő urat, aki most államtitkárként ennek a törvénynek az előterjesztője volt, és Kontrát Károly képviselőtársunkat, aki annak idején, '99-ben a Belügyminisztérium képviseletében államtitkárként azt a törvényt terjesztette elő, amelynek a kiváltásáról van most szó. Nyilván az élet hoz ilyet, hogy most Avarkeszi államtitkár úr ennek a törvénynek az előterjesztője, akkor ő az MSZP vezérszónoka volt, tehát a szerepek cserélődnek, de ettől függetlenül azt gondolom, ha valóban ebben az Országgyűlésben szakmai munka folyik, és szakmai kérdésekről szakmai megalapozottsággal kívánunk állást foglalni, akkor ez a szerepcsere nem biztos, hogy álláspontok vagy vélemények cseréjét is kell hogy tartalmazza.

Azt gondolom, hogy azzal együtt, hogy valóban azt a törvényt, amelyet '99-ben a parlament emlékezetem szerint 331 igen szavazattal elfogadott, most, tavaly ősszel az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek minősített, ezt nem valamifajta olyan ügyként tekintem, hogy az Országgyűlés munkájára ez negatív módon vetül, hanem megpróbálom ezt úgy értékelni, hogy nyilván van egy jogfejlődés. Nyilván számos olyan szempont merült föl azóta, részben a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatban, az adatvédelemmel kapcsolatban, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben, amelyek miatt számos olyan szempont volt, amelyet akkor az Országgyűlés nem látott vagy nem láthatott, ma pedig nyilvánvaló, egy alkotmánybírósági döntés következtében az álláspontját módosítani kell, felül kell bírálnia, és azokat a szempontokat teljességgel biztosítani kell az új törvényjavaslatban, amelyek tavaly novemberben megfogalmazásra kerültek.

Azt gondolom, hogy az a törekvés, hogy az a nyilvántartási rendszer, amelyről államtitkár úr részletesen szólt, kellően differenciált legyen, és valóban azokat a különbségtételeket tartalmazza, amelyek nyilvánvalóan eltérnek egy olyan állampolgárral kapcsolatban, aki valami büntetőeljárás tekintetében akár gyanúsítottként fölmerült, majd utána kiderült a büntetőeljárás során, hogy a gyanúsítottból nem lett vádlott, hanem a gyanúsítási eljárásban és ezzel összefüggésben a nyomozati szakban kiderült, hogy ő ártatlan, ugyanakkor a nyilvántartásba bekerültek bizonyos adatai, akkor azt gondolom, az teljesen természetes, hogy ezeket az adatokat, amelyek bekerültek, azonnali hatállyal meg kell szüntetni, amint kiderül az, hogy az illető állampolgárral összefüggésben nem állnak meg azok a feltételezések, amelyek miatt egy büntetőeljárás szempontjából ő szóba került.

Azt is nyilvánvalónak tartom, hogy a bűncselekmények jellegének megfelelően, hogy valaki most adott esetben szándékosan elkövetett bűncselekmény tettese volt bírósági ítélet alapján, vagy egy olyan bűncselekményt követett el, amely nem szándékos bűncselekmény volt, ez is már egy olyan különbségtétel, ami a nyilvántartásban való szereplés szempontjából értelmesen különválasztható. Nyilván az adattartalom szempontjából, az idő szempontjából, amíg a nyilvántartásban szerepel, ennek a különbségtételnek megfelelő módon a lehetőségét biztosítani kell.

Azt gondolom, hogy az adatokhoz való hozzáférés is egy olyan ügy, amely egy ilyen törvénynél és egy ilyen rendszernél nagyon fontos szempont, hogy csak azok, csak olyan adatokhoz jussanak hozzá, amelyeket a törvény kifejezetten megenged, és ami azt az eredendő célt szolgálja, ami miatt a rendszert a törvényben a Magyar Országgyűlés létrehozza, hogy a bűnüldöző szervek, igazságszolgáltatási szervek tevékenységét segítse, azt szolgálja.

Azt látom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet az IRM beterjesztett, alapvetően és döntően ezeknek a követelményeknek megfelel. Megfelel, hiszen valóban azt a két rendszert, amelyet létrehozott, két külön intézmény működteti, az a két rendszer semmilyen módon össze nem köthető, sőt maga a bűnügyi nyilvántartó rendszer négy alrendszere is megfelelő módon tagolt, és ezekben megfelelő kódokkal lehet adattartalmat keresni vagy ehhez hozzáférni. Ebből következően remélem, hogy azoknak az igényeknek ez a javaslat megfelel, amelyeket az Alkotmánybíróság, ha úgy tetszik, követelményként a Magyar Országgyűlés elé támasztott vagy terjesztett.

Szeretném azt is elmondani, hogy az adatvédelmi biztos úrnak voltak bizonyos megjegyzései, amelyek elsősorban a bűnügyi nyilvántartás átjárhatósága szempontjából merültek fel. Azt gondolom, és ezt meggyőződéssel állítom, hogy a törvény a követelményeknek megfelel, nem átjárhatók a rendszerek. De azt is figyelembe kell venni, hogy ha tovább tagolnánk azt a rendszert, amelynek a leírásáról most tárgyalunk, akkor azért fölmerülnek bizonyos hatékonysági, és szeretném hozzátenni, költségvetési szempontok is, amelyek egy-egy ilyen rendszer működtetésénél azért, azt gondolom, hogy figyelembe veendő tényezők. Tehát a szükséges és elégséges mértékű tagoltság ebben a javaslatban megtalálható, ebből következően azt gondolom, hogy az a rendszer, amelyet az Országgyűlés elé terjesztett az IRM, illetve a kormány, ebből a szempontból elfogadhatónak minősíthető.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat szempontjából azt a kérdést is, hogy mennyire felel meg a nemzetközi követelményeknek. Itt három olyan elem van, amit szoktak említeni, egyik az úgynevezett prümi szerződés, amelynek azt gondolom, maga a javaslat megfelelő módon illeszkedési felületet tud biztosítani, és gyakorlatilag biztosítja azt, hogy a Magyar Köztársaság abban a határokon átnyúló bűnüldözési munkában a maga rendszereivel egyrészt kellő hatékonysággal részt tud venni, másrészt kellő garanciával tudja kezelni a saját adatait, oly módon, hogy azokhoz csak olyan mértékben és olyan formában férhessenek hozzá akár az Unió más tagállamai, amelyet a jogszabályok, illetve a rendszer rendeltetése szükségessé tesz.

Például akár ujjlenyomat vonatkozásában vagy akár DNS-minta vonatkozásában teljesen addig anonim a keresés, amíg nincs találat. Tehát bármelyik ország rendszerében bárki keres, személytelenül keres, így a Magyar Köztársaság hatósága is, ha már országban kérnek információt, ugyanezt a rendszert működtetik. Tehát amíg nincs találat, addig nincs szó személyről. Ha adott esetben mégis bekövetkezik az, hogy adott rendszerben megtalálják annak a nyomatnak, ujjlenyomatnak vagy DNS-mintának a személyét, akkor nyilván egy megfelelő kóddal már beazonosítható a személy. Azt hiszem, ez kellő garanciát jelent ahhoz, hogy valóban nem lehet kutakodni ezekben a rendszerekben oly módon, hogy ez bárkinek az érdekét sértené, vagy bármilyen tisztességesen elfogadható jogelvet sértene.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A Magyar Szocialista Párt úgy véli, hogy az a törvényjavaslat, amelynek a tárgyalásáról ma szó van, egyszerre egy alkotmánybírósági határozatnak megfelel, másrészt egy nemzetközi kapcsolatrendszerből származó követelményeknek is megfelel.

(13.50)

Harmadrészt korszerű olyan rendszer, amely a hazai bűnüldözési munka, illetve a hazai igazságszolgáltatás megfelelő munkájának segítésére szolgál.

Nagyon fontos három elemet szeretnék végül ideidézni. Fontos az - és ezt a törvényjavaslat az elején tartalmazza -, hogy ez egy közhiteles rendszer, egy olyan közhiteles rendszer, amit a Magyar Köztársaság szavatol. Hiszen csak oly módon kerülhet be adat, hogy az az adat megfelelő okmányon alapul, olyan okmányon, amelyet hatóságok állítottak ki. Másrészt az eljárás rendje biztosítja azt, hogy nem lehet ebben csak a közigazgatás általános eljárási szabályai szerint eljárni és adatot bevinni vagy adatot továbbítani. Harmadrészt szintén garanciális szabály az, hogy ennek a rendszernek a törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el, tehát a kormánytól, ha úgy tetszik, a mindenkori kormánytól függetlenül egy ügyészségi felügyelet alatt áll, és ebből következően azt gondolom, ez is egy olyan fontos garanciális elem, amelynek a jelentőségét nyugodtan alá lehet húzni.

Azt hiszem, az Országgyűlés nemcsak egy kötelezettségének tesz eleget ma, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalja és majd elfogadja, hanem azt gondolom, annak a jogos elvárásnak is, hogy egy, a társadalom biztonságérzetét elősegítő, a társadalom biztonságát szavatoló bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek tevékenységéhez alapot adó intézményrendszert alkot meg, és ezáltal azt hiszem, olyan követelményt teljesít, amely követelmény fontosságát szintén joggal és okkal lehet hangsúlyozni.

Azt szeretném kérni az ellenzék képviselőitől, hogy ebben a munkában vállaljanak szerepet, fogadjuk el vagy tárgyaljuk együtt új módon ezt a törvényjavaslatot. Ha nekik vannak olyan szempontjaik, észrevételeik, amelyek eddig nem hangzottak el, azt tárgyaljuk meg, és azt szeretném kérni, ha van rá lehetőség, konszenzussal, nagy parlamenti támogatással fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu