DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő két törvényjavaslat a pénzügyi szolgáltatások egyik kiemelkedő jelentőségű területét, a pénzforgalmi szolgáltatásokat érinti. A törvényjavaslatok benyújtása alapvetően a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64-es irányelv átültetését, azaz a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését szolgálja. A szabályozás célja, hogy az Európai Unió tagállamai pénzforgalmi szolgáltatásának végzéséhez egységes jogi szabályozási keretet adjon. Kiemelést igényel ezen belül, hogy az egységes piac elve alapján az irányelvi szabályozás úgynevezett maximum harmonizációs követelményeket ró a tagállamokra, többek között természetesen Magyarországra is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy az irányelvi szabályoktól eltérni csak ott lehetséges, ahol ezt maga az irányelv kifejezetten megengedi.

Bár két, egymással összefüggő törvényjavaslat együttes tárgyalására kerül sor ma, kérem, engedjék meg, hogy röviden külön-külön is szóljak a két törvényjavaslatról.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló javaslat egyik alapcélja a fogyasztók kiemelt védelmének biztosítása a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során. Ezt a javaslat egyrészről igen alapos és részletes ügyfél-tájékoztatási szabályozással kívánja biztosítani, másrészt azzal, hogy szigorú rendelkezések vonatkoznak a szerződések szolgáltatók által kezdeményezett egyoldalú módosítására is. E szabályok egyoldalúan kógensek mind a fogyasztók, mind a mikrovállalkozások vonatkozásában, azaz ezen ügyfélkör tekintetében hátrányukra eltérni nem lehet. Fontos eleme a javaslatnak a minimum tájékoztatási követelmények biztosításának ingyenessége is. Valamennyi tájékoztatás módját illetően a tervezett követelmény az egyértelműség, a közérthetőség, a pontosság és főszabályként természetesen a magyar nyelv használata.

Fogyasztóvédelmi szempontból a tájékoztatási szabályok mellett a fizetési műveletek végrehajtásának, lebonyolításának szabályozása érdemel kiemelést. Hasonlóan az előzőekben elhangzottakhoz, főszabály szerint a már említett ügyfélkörre nézve itt is kötelező szabályokat tartalmaz a javaslat: az ügyfél hátrányára történő eltérésre itt sincs lehetőség. A javasolt szabályozás igen fontos eleme, hogy bármely fizetési művelet teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha azt a fizető fél jóváhagyta. Ez alól kivételt csak azon esetek képeznek, amikor valamely fizetési kötelezettséget hatósági aktus, így például bírósági vagy hatósági határozat ír elő, így a jóváhagyást ezen hatósági aktus pótolja.

(9.50)

További ügyfélvédelmi szabályozást találunk a fizetési eszközök, a kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel történő fizetések, a fizetési műveletek helyesbítése és a felek felelősségének esetében is.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításának elsődleges indoka, hogy meghatározza az új pénzforgalmi szolgáltató intézmény státusszabályait, valamint ezen szabályokat egyértelműen elhatárolja a pénzügyi intézményekre, mindenekelőtt a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi követelményektől. Az irányelv és ennek megfelelően a hitelintézeti törvény kiegészítése is figyelemmel van arra, hogy megkönnyítse a szóban forgó szolgáltatók piacra lépését.

Emellett azonban nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogy a fizetési szolgáltatások döntően bizalmi elven alapulnak, így működésükhöz bizonyos fokú szervezeti, személyi és prudenciális követelmények felállítása is szükséges. A pénzforgalmi intézményként történő működés megkezdéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye szükséges azzal, hogy az eljárás során a Magyar Nemzeti Bank szakhatóságként jár el.

Az engedélyezés ugyanakkor - a szabályozott intézmények többségétől eltérően - nem az alapítástól kezdődően kerül előírásra. E megoldással nem lesz akadálya annak, hogy egy, már működő vállalkozás - feltéve természetesen, hogy megfelel a törvényi követelményeknek - úgy döntsön, hogy a továbbiakban pénzforgalmi intézményként tevékenykedik, valamint annak sem, hogy a pénzforgalmi intézmény úgynevezett hibrid intézményként egyéb, nem szabályozott üzleti tevékenységet is végezzen.

Az engedélyezésnek azért van különös jelentősége, mivel előfordulhat olyan eset is, hogy a pénzforgalmi intézmény által végzett és nem szorosan a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb üzleti tevékenysége hátrányosan befolyásolhatja pénzügyi megbízhatóságát vagy a felügyeleti feladatok ellátását. A tervezet ezért lehetőséget ad a felügyelet számára, hogy ezen esetek fennállásakor a pénzforgalmi intézménynek megtiltsa a tevékenységek együttes folytatását.

A tervezet fontos része az ügyfélpénzek védelme, vagyis azon követelmény, hogy miután a hitelintézetektől eltérően nem gyűjthet betétet, a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek pénzével sajátjaként nem rendelkezhet, azt a saját pénzeszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartania. Ha pedig a fizetési művelet céljából átvett pénzeszközök a következő munkanap végéig nem kerülnek továbbításra vagy kifizetésre, akkor azt biztonságos eszközbe kell fektetni, vagy a nem teljesítés kivédésére garancia- vagy biztosítási szerződést kell rá kötni.

Az engedélyezett pénzforgalmi intézmények a pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében egyúttal egységes európai útlevéllel is rendelkeznek, azaz más tagállamban határon átnyúló szolgáltatást is végezhetnek, illetve fióktelepet létesíthetnek.

A letelepedési szolgáltatási jog gyakorlásához ugyanakkor a felügyelet felé bejelentési kötelezettség társul annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a szolgáltatásokra vonatkozó szabályok érvényesülését folyamatosan felügyelhessék. Hasonló szabályozások vonatkoznak arra az esetre, ha pénzforgalmi intézmény ügynököt kíván igénybe venni, vagy pedig tevékenysége egy részét vagy egészét kiszervezi.

A tervezet a prudens működés érdekében rögzíti, hogy a pénzforgalmi intézménynek - az általa végzett tevékenységével összhangban - kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatolótőkével kell rendelkeznie. Ezen szabályozási tőkekövetelmény három vagylagos módszer alkalmazásával határozható meg: a költségmódszerrel, a fizetési forgalom módszerével vagy az irányadó mutató módszerével, azzal, hogy elsődlegesen a fizetési forgalom módszere alkalmazható, míg a másik két módszer alkalmazásához a felügyelet külön engedélye szükséges.

Emellett a hitelintézetekre vonatkozó szabályozással analóg módon a felügyeletnek a pénzforgalmi intézmény mérete, tevékenységének összetettsége alapján rendszeresen felül kell vizsgálni a pénzforgalmi intézmény szabályzatait, eljárásait, kockázatkezelési folyamatát, belső ellenőrzési rendszerét, és ezen felügyeleti felülvizsgálat keretében arra is jogosult, hogy a pénzforgalmi intézmény számára a számított értéknél legfeljebb 20 százalékkal magasabb tőkekövetelményt írjon elő.

A javaslat a pénzforgalmi intézmények feletti hatékony felügyeleti feladatok ellátáshoz szükséges eljárásokat és eszközöket - így engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés, intézkedés - egyaránt tartalmazza. Ezen felügyeleti eszköztárnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy kikényszerítse a jogkövető magatartást, illetve adott esetben a piacról történő kivezetést.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szólni szeretnék röviden arról is, hogy bár az irányelv átültetésére adott határidő 2009. november 1-je a javaslat szerint, a jelentős szabályozási változások okán szükséges az érintettek számára megfelelő felkészülési időt biztosítani, így fontos, hogy ezen javaslatok elfogadására még ezen ülésszak alatt sor kerüljön.

Végül összegzésként kiemelném, hogy a benyújtott törvényjavaslatok nagyobb biztonságot, stabilitást eredményeznek a pénzforgalmi szolgáltatás területén, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelvének átvételével hozzájárulnak az egységes piachoz történő alkalmazkodáshoz és az egységes belső piac előnyeinek teljesebb kihasználásához.

Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat támogassák. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu