GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Éppen két hete tettem itt szóvá az Országgyűlésben, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete egyes vezetőinek ténykedése, alapvető normákat sértő megnyilatkozásaik, tevékenységük nemzetbiztonsági kockázati tényezőt jelentenek. Az azóta történtek indokolttá teszik, hogy újra beszéljünk itt, e Ház falai között erről a kérdésről, és a korábbinál egyértelműbb, határozottabb válaszokat kapjunk.

Időközben a Jobbik és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete nyilvánosság előtt vállalt megállapodást kötött egymással. Azóta az érintettektől elhangzott különböző megnyilatkozások és nem utolsósorban a Várban lezajlott demonstrációval kapcsolatos ügyészségi döntés után szólnunk kell, mert ha a jogalkalmazók nem tesznek határozott lépéseket, állásfoglalásaik, intézkedéseik nem lesznek egyértelműek, akkor bizony a magyar demokrácia tesz egy erős lépést a weimarizálódás irányába.

Két hete is elmondtam, a TMRSZ által működtetett honlap és újság, valamint a szervezet vezetőinek nyilatkozatai, tevékenysége alapján már eddig is léphetett volna a rendőri vezetés és az ügyészség. A Jobbik elnöke által történelmi jelentőségűnek nevezett és nagy nyilvánosságot kapott megállapodás után azonban már szeretnék bízni abban, hogy nem kerüli el az illetékes jogalkalmazók figyelmét ez a szervezet. Az érdekvédelmi tevékenység leple alatt nyílt kampányt folytató TMRSZ a rendőri vezetéssel szemben, valamint a Magyar Köztársaság normáival össze nem egyeztethető szélsőséges nézeteknek ad teret, vagyis tevékenysége jogsértő, választ kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Mélyen fölháborít, hogy zsidók által szított magyar-cigány polgárháborút vizionáló és egyéb náci szövegeket megidéző TMRSZ-es vezéregyéniség Posta Imrével szemben a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Nyomozó Iroda terrorizmus és extrémizmus elleni osztálya ez év februárjában azzal az elképesztő indoklással utasította el az eljárást, hogy az írás nélkülöz minden konkrét, komoly és közvetlen utalást úgy a háborús résztvevők vonatkozásában, mint a háború célkitűzéseit illetően. Lehetséges volna, tisztelt Országgyűlés, hogy Posta Imre nem volt elég konkrét, és a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy gondolja, hogy név szerint kellene megneveznie az elkövetőnek az összes magyar cigányt, zsidót ahhoz, hogy az uszítás törvénybe ütközőnek minősüljön? A múlt héten az ügyészséget kérte fel az országos rendőrfőkapitány, hogy foglaljon állást a Jobbik és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete közötti politikai megállapodásról. Draskovics Tibor pedig arról beszélt egy szocialista fórumon, hogy nem fogja megengedni, hogy a politika betegye a lábát a rendőrségre.

Nos, én is azt gondolom, hogy ideje határozottabban fellépni, mert bizony az alkotmányos normáinkat kikezdő politikai tevékenység már jelen van a testületen belül, és nyíltan kampányol. Eddig bizony elmaradt a kellő határozottság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a rendőri vezetés részéről.

A hónapokkal korábban elmulasztott lépések, a megindított, de eredményt fel nem mutató vizsgálatok, a késlekedés, a megfelelő cselekvés hiánya elbizonytalanítja a rendőrség állományát, ugyanakkor felbátorítja és felerősíti a szélsőséges radikális szereplők megnyilvánulásait és térnyerését a testületen belül.

Tisztelt Országgyűlés! A liberálisok szerint jogállamiságunk alapértéke és egyben működőképességének záloga a törvényes normák tisztelete, betartása és betartatása. Ma az állampolgárok egy jelentős része azt tapasztalja, hogy miközben egyesek az alkotmány, a jogszabályok szigorítása mellett érvelnek, aközben nem szereznek érvényt a hatályos jognak, nem alkalmazzák kellő eréllyel.

(9.30)

Az ügyészség alkotmányos kötelezettsége, hogy őrködjön a jogszabályok betartása fölött. A bíróságok szerepe ugyancsak megkerülhetetlen ebben a kérdésben. A kontinentális jogrendszerben - szemben az angolszásszal, ahol a bírók kötve vannak a precedens határozatokhoz -, nálunk a bírók a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alárendelve döntéseikben. A jogalkalmazó, különösen a bíróság felelős azonban azért, hogy a jogalkalmazás igazodjon a társadalmi szükségletekhez, és időről időre egységesítse, változtassa a jogértelmezési gyakorlatot.

A kirívó társadalmi jelenségekre a joggyakorlatnak is reagálnia kell. Ehhez képest a Várban tartott bejelentett tüntetésen elhangzott, a zsidóságot becsmérlő, uszító, holokauszttagadó demonstráció ügyében hozott ügyészségi döntés már nem is a törvényekre, hanem a törvény értelmét kikezdő ítélkezési gyakorlatra hivatkozik. Meggyőződésem, hogy jogtisztelő állampolgárok biztonságérzetét gyengíti, sőt bizonyos általam is citált jelenségek esetében félelmet kelt, míg a gyűlölet- és félelemkeltők esetében pedig felbátorít a naponta megtapasztalt ellentmondásos, gyengélkedő jogalkalmazói gyakorlat.

Meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság alapintézményeinek, a különböző hatalmi ágaknak új módon, összehangoltan, és persze kellő elszántságot mutatva kell válaszolnia az alkotmányos alapértékeinket megkérdőjelező, egyre nyíltabban jelentkező negatív jelenségekre.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu