DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A parlament előtt lévő T/9817. számú törvényjavaslat a közteherviselés rendszerének átalakításáról szól. A teljesség igénye nélkül ennek elsősorban az agrárágazattal kapcsolatos néhány vonatkozását szeretném hozzászólásomban kiemelni. Mi, akik agrár-szakmapolitikával foglalkozunk, úgy gondoljuk, úgy gondoltuk korábban is és most is, hogy a válságkezelésnek (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) egyik kitörési pontja lehet - egyik és nem egyetlen kitörési pontja - a magyar mező- és élelmiszer-gazdaság, amely ennek terepet tud biztosítani.

A kormánynak azon szándékát támogatjuk, hogy a célokat illetően a munkavállalóknak legyen érdekük dolgozni, vagy érje meg a munkavállalóknak munkát végezni, ugyanakkor a munkaadóknak a terhek csökkenésével növekedjenek a foglalkoztatási szándékaik, ezzel egyidejűleg a gazdasági feladatok eredményessége pedig a versenyképességüket növelje.

A törvényjavaslatnak az is célja, hogy az alacsony foglalkoztatottság emelésére keressen lehetőségeket, megoldásokat. Mi ezzel egyetértünk, támogatjuk, többek között az ágazatot tekintjük egyik olyan területnek, ahol ezt a szabályozás változásában is meg lehet mutatni. Itt van olyan lehetőség, ahol a kézimunkaerő-igényes termesztésben és feldolgozásban a szabályozások változásával nagyobb foglalkoztatottsági szintet lehet elérni. Ugyanakkor szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra is, hogy itt a foglalkoztatásnak nem ugyanazok az ismérvei, szabályai, szokásjogai működnek, mint általában a nemzetgazdaság más ágazataiban. Ez speciális, és a jövőt illetően azt gondolom, hogy ezt egy kicsit speciálisabban is kellene figyelembe venni, akár a szokásjogok gyakorlását is.

Támogatjuk a törvényjavaslat azon elgondolásait, illetve fő célkitűzései közé tartozó meghatározásokat, ahol a makrogazdasági adatok az euró mihamarabbi bevezetésének feltételrendszerét célozzák meg, illetve az ezzel összefüggő konkrét nyilvántartási, számviteli változásokat is üdvözöljük. Ez fontos az ágazat számára, különösen egy exportvezérelt ágazat számára; azt kell mondjam, hogy az utóbbi években mintha minden az ágazat ellen történne. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy amikor az inputanyagok beszerzésére kerül sor, akkor gyenge a forint, amikor az előállított termékek értékesítésére kerül sor, akkor pedig erős a forint. Az ágazat az elmúlt években komoly, több száz milliárdos árfolyamveszteségeket szenvedett el. Kimondottan érdekünk, hogy amennyiben az euró bevezetésének feltételrendszere Magyarországon megteremthető, akkor az minél hamarabb álljon rendelkezésünkre.

Az adó mértékének csökkenése általánosságban is üdvözlendő. Én most nem összességében az intézkedéscsomag eredményeképpen kialakuló helyzetről, hanem külön-külön az adócsökkentésekről beszélek. A személyi jövedelemadó vonatkozása is, igen, bár hozzáteszem, hogy a nemzetgazdasági ágazatok közül nem az agrárágazat lesz az, amely a leginkább az előnyét fogja ennek élvezni, mert a közel 200 ezer állandó alkalmazottnak, aki ebben az ágazatban dolgozik, sajnos az átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 60 százaléka, ennélfogva nyilván a kevesebb előnyt élvezők közé fog tartozni. Ugyanakkor a társasági adóban az adóalap, az adókulcs változása pozitívan érinti az ágazatot, a különadó megszűnése szintén. És ebben az ágazatban azért nagyon sok kis- és középvállalkozó dolgozik, akiknek a helyzetét ez javítani fogja.

A tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése kimondottan üdvözlendő a részünkről. A benyújtott törvényjavaslat alapján változik a jövedéki adó is. Itt csak azt szeretném megerősíteni, hogy a gázolaj jövedéki adója után a mezőgazdasági felhasználásra vonatkozó szabályok megmaradnak, és mivel a jövedéki adó emelkedik, a jelenlegi 68 forintról 77 forint 88 fillérre változik az a mérték, amelyet vissza tudnak igényelni.

(13.50)

Itt is szeretném azonban a jövőt érintően elmondani, hogy tovább lehetne ezt egyszerűsíteni. Ez régi elvárása az ágazat szereplőinek, itt elsősorban adminisztratív és eljárási kérdéseket kellene megoldani, ami, azt gondolom, magának a benyújtott törvényjavaslatnak jó néhány helyen felemlített szellemével is egyezne.

Van olyan, üdvözlendő részünkről az is, a kistermelőkre vonatkozó szabályok - egyébként az elmúlt években alkalmazott és bevált szabályok - vonatkozásában maga az, hogy nem tervez változást. Nem változik az a szabály, hogy ki számít mezőgazdasági kistermelőnek. Továbbra is az a termelő, akinek az adóévi őstermelői bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, marad őstermelőként. Nem változik az a szabály sem, hogy 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet számolni, és nincs bevallási kötelezettsége.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, amennyiben őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a támogatási összeg nélküli 4 millió forintot, és a bevétel 20 százalékával szemben költségszámlával rendelkezik, akkor ez a kistermelő tehet egy nemleges nyilatkozatot a bevallásában arra vonatkozóan, hogy nem volt a termelésből jövedelme. Ez a szabály szintén nem változik, tehát ez erősíti a korábbi helyzetet, de lehet vele ugyanígy számolni. A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő a számlával igazolt költségeken felül a korrigált bevételének a 40 százalékát - ha 8 millió forintról beszélünk, akkor 3,2 millió forintot - igazolás nélkül kistermelői költségátalányként elszámolhatja költségként. Megmarad ez a szabály. Továbbra is megmarad az az eljárási jellegű rendelkezés, amely alapján az őstermelőknek nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóévben elszámolt, jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységi bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot.

A támogatások elszámolására vonatkozó szabályok is változatlanok. Csak néhányat: így például jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Az átalányadózó kistermelőnél nem számít őstermelői bevételnek a jogszabály alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás. Ugyanakkor a területalapú támogatást a folyósítás évében viszont bevételként kell elszámolni, de ez a szabály sem változik.

Változik a benyújtott törvényjavaslat alapján, megszűnik az a szabály, amely szerint az összevont adóalap adója 6 millió forint éves jövedelemkorlátig csökkenthető az őstermelői jövedelem adójával, de legfeljebb az összes kedvezményt is figyelembe véve 100 ezer forinttal. Megszűnik, hogy az adóalap számításánál az őstermelésből származó bevétel csökkenthető a helyi iparűzési adóval. Ugyanakkor az átalányadózást választó termelőknél megmarad az a szabály, hogy a növénytermesztési bevételeknél 15 százalékot lehet jövedelemnek minősíteni, illetve az állat és állati termékek értékesítéséből származó bevételeknél 6 százalékot.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoljuk, az agrárágazat vonatkozásában több olyan lehetőség van még, ami ugyan nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, de a gazdasági válság kezelésének a törvényjavaslattal összefüggésben lehet következménye, ami a szabályozásváltozások eredményeképpen segítheti a nemzetgazdaság fejlődését.

Úgy látjuk, hogy az egészséges, biztonságos és jó minőségű élelmiszernek ma a világpiacon korlátlan lehetőségei vannak. A korlátlan lehetőségek pedig azt igénylik, azt feltételezik, hogy a magyarországi szabályozás és gazdaságfejlesztés abba az irányba tegyen lépéseket, hogy a magyar élelmiszer ezt a piaci lehetőséget ki tudja használni. Ha ezt ki tudja használni, akkor lesz a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak további fejlődési lehetősége, a foglalkoztatásban jelentős eredményeket lehet elérni, mert ha belegondolnak, tisztelt képviselőtársaim, itt Magyarországon az első, második és harmadik - és sokadik - foglalkoztatási probléma is nagyon nagy mértékben összefüggött vidéken a mezőgazdasági visszafejlesztés és visszafejlődés történéseivel.

Ezeket a lehetőségeket ez a törvényjavaslat érinti, úgy látjuk, hogy az összes rendelkezésre álló lehetőséget azért nem használja ki, de azt külön üdvözöljük, hogy a korábbi években bevált, a versenyképességet segítő szabályokat megtartja, nem változtatja, nem nehezíti. Külön üdvözöljük azt, hogy néhány területen - bár ettől az igény sokkal magasabb lenne - az adminisztratív eljárásrendeket is igyekszik csökkenteni, ami hozzájárulhat az ágazat sikeréhez.

Mindezekkel együtt az ágazat szakmapolitikusai nevében javasolom a törvény módosításokkal történő elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu