CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínűleg a teremben ülőknek nem kell bemutatnom a Szülőföld Alapot, hiszen az alap már 2005 óta, ötödik éve működik. Inkább tehát az érdeklődő közvéleménynek szánom szavaimat. Amikor 2005-ben az Országgyűlés törvényben döntött az alap létrehozásáról, az volt az elképzelésünk, hogy jelenjen meg egy olyan elem a külhoni magyarok támogatási rendszerében, amely stabil, kiszámítható forrást nyújt a szülőföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és a kultúra megőrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához, amely nem függ pártpolitikától, költségvetési tárgyalásoktól, amely a változó, időnként válságokkal terhelt körülmények között is megbízhatóan, törvényben garantáltan biztosítja a szomszédos országokban élő magyarság identitásának megőrzését.

A Szülőföld Alap rendszerének kialakításában a szomszédos országokbeli magyarságot képviselő szervezetek is részt vettek, az itt ülő képviselőit e szervezeteknek magam is köszöntöm, és örömmel látom, hogy részt vesznek a parlamenti vitában. Ez is hozzájárult és hozzájárul ahhoz, hogy az alap működése elfogadott legyen az érintett magyar szervezetek, intézmények körében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy létrehozása óta az alaphoz több mint 15 ezer pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 8500 programot támogatottak a döntéshozó kollégiumok a határon túli oktatás, kultúra, egyházi tevékenység, média, önkormányzati együttműködések és az informatika területén.

A kiosztott támogatások összege az alap működésének öt éve alatt meghaladta a 8 milliárd forintot, ami olyan kiemelt célok megvalósítását segítette elő, mint a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése, a szórványoktatás támogatása, a regionális jelentőségű kulturális szervezetek programjainak támogatása, az informatikai ellátottság növelése, a határon átnyúló együttműködések ösztönzése.

(14.50)

A tavalyi évben több olyan új elem is jelentkezett a Szülőföld Alap életében, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a külhoni magyarság szempontjából. Ilyen volt többek között a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás bevezetése. A kormány áttekintette azt, hogy milyen eszközökkel tudja a továbbiakban erősíteni a külhoni magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolatokat, hogyan tud még hatékonyabban hozzájárulni a külhoni magyarok identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzéséhez. E cél érdekében a kormány úgy döntött, hogy 2008-től a Szülőföld Alapon belül többletforrást biztosít a magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolattartás erősítéséhez. Az alap ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megkönnyítse a Magyarország schengeni csatlakozásával hátrányos helyzetbe került szerbiai és ukrajnai magyarok kapcsolattartását az anyaországgal.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kapcsolattartási támogatás regionális lebonyolítására a Szülőföld Alap nyílt pályázat útján választott ki egy-egy helyi lebonyolító szervezetet, amelyek ellátják a támogatások kifizetésével kapcsolatos feladatokat. A magyar-magyar kapcsolattartási támogatások kifizetése folyamatosan zajlik, eddig mintegy 30 ezer szerbiai és ukrajnai magyar részesült ebből a forrásból.

Ugyancsak 2008-hoz kötődik az elektronikus pályázati rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a külhoni magyar szervezetek már elektronikus formában is éljenek a pályázati lehetőségekkel, megkönnyítve a pályázatok benyújtását, csökkentve a ráfordított időt és költségeket. A rendszer sikeresen mutatkozott be. Az első pályázati fordulóban a pályázók fele már a papír nélküli internetes felületen történő benyújtást választotta, és ez az arány azóta tovább nőtt.

A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően a Szülőföld Alap a tavalyi évben is bevonta a határon túli szervezeteket a kis összegű projektek támogatásának lebonyolításába, a nagyobb régiók, Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna esetében a felhasználható források 10 százalékát pályázati úton kiválasztott lebonyolító szervezetek osztották már szét a helyi közösségek között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert sok olyan kis összegű támogatást igénylő program fejlesztésigénye merül fel a határon túli területeken, amelyek a Szülőföld Alap kollégiumai által nehezen támogathatók, de helyi jelentőséggel bírnak. A kis összegű pályáztatást lebonyolító szervezetek a Szülőföld Alap támogatási céljainak teljes körét igyekeztek lefedni a pályázataik meghirdetésekor, egyaránt támogatták a kulturális rendezvények megszervezését, oktatási tananyagok és segédanyagok beszerzését, tanulmányi versenyek, szaktáborok megrendezését, kisebb informatikai eszközök megvásárlását vagy az önkormányzatok közötti, határon átnyúló programok megvalósítását. A lebonyolító szervezetek igyekeztek a lehető legtöbb programot támogatásban részesíteni, ezért az átlagos támogatási összeg a kis összegű pályázatok esetében 150 ezer forintot tett ki.

Összességében a Szülőföld Alap 2008-ban mintegy 3000 beérkezett pályázat sorsáról dönthetett, amelyek közül hozzávetőleg 1500 projekt részesült támogatásban. A források elosztásában továbbra is érvényesült a régiók közötti szolidaritás. Szerbia és Ukrajna magyarsága a lakosságszámnál nagyobb arányban részesülhetett a támogatási keretekből.

Tisztelt Országgyűlés! A támogatott programok közül említhetők Románia esetében a művelődési egyesületek, mint például az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Múzeum Egyesület, valamint a kulturális programok támogatása, így például Csíki Székely Múzeum "Nagybányai művésztelep" című kiállítása vagy a "Kulturális félsziget" megrendezése. Ezen túl az alap támogatása hozzájárult a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyház felújításához. Oktatási téren az alap támogatta a dévai Téglás Gábor iskolacsoport fejlesztését, valamint a Kallós Zoltán Alapítványon keresztül a válaszúti szórványkollégium működését. Egyes programjainak megvalósításához kiegészítő forráshoz juthatott a nemzeti jelentőségű intézményként megjelölt Sapientia Egyetem, továbbá a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Iskola Alapítvány is. Kiemelt szerepet kapott az uniós strukturális alapok forrásbevonásának ösztönzése a romániai önkormányzatokban, valamint a falugondnoki hálózat kiépítése is.

Szlovákiában az alap elsősorban a művelődési ernyőszervezetek támogatásán keresztül járult hozzá a kulturális programok megvalósításához. Az oktatás fejlesztése sem szorult háttérbe, amelyet a Selye János Egyetem támogatása, valamint a felnőttképzés keretében több Start-képzés megszervezése is igazol. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége támogatása egész évben biztosította a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos programok megvalósítását. Az alap forrásaiból került sor a Fórum Kisebbségkutató Intézet programjainak támogatására, amelyek a szlovákiai magyar kultúra dokumentálásához járultak hozzá.

Szerbia esetében kiemelt figyelmet kapott a könyvkiadás támogatása, illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet dokumentációs központjának fejlesztése. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség lebonyolításában több szórvány művelődési ház került felújításra. Az alapból jelentős fejlesztési támogatáshoz juthatott a zentai és a szabadkai tehetséggondozó gimnázium és az Újvidéki Tudományegyetem magyar kara is, de sor kerülhetett a Szerbián kívül szerzett graduális és posztgraduális képesítések honosítási költségeinek támogatására is.

A magyar nyelvű média jelentős szerepet kapott: a Mozaik TV és a Pannon TV is e támogatásból valósíthatta meg tavalyi programjait. Ezen túlmenően az alap hozzájárult az e-magyar pontok eszköz- és tartalomfejlesztéséhez is.

Ukrajnában többek között a kárpátaljai magyar könyvek sorozatkiadását említhetném, de az alap támogatásából került sor a 13. Kárpát-medencei magyar kulturális napok rendezvénysorozat megrendezésére, valamint a tiszacsomai görögkatolikus templom felújításának folytatására is. A felsőoktatás a tavalyi évben is a figyelem középpontjában állt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelvű tanszékeinek fejlesztése is támogatást kapott. Ezen kívül a szakmai kollégiumok, a kárpátaljai szórványiskolák működési feltételeinek javítását is támogatandónak ítélték.

Horvátország esetében a támogatások között meg kell említeni a pélmonostori tájház és népfőiskola, valamint a nagypiszanicai református gyülekezet imaházának felújítását.

Szlovéniában egyebek mellett a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretében működő Bánffy Központ programjai részesültek kiemelt támogatásban.

Ausztriában a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának kulturális programjai, továbbá a Bécsi Magyar Iskola működtetése kapott fontos támogatást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégeink! Összefoglalásként, úgy gondolom, eddigi működése során a Szülőföld Alap már bebizonyította, hogy igenis lehet átlátható, jól működő, az uniós normáknak megfelelő támogatási struktúrát működtetni. Remélem, hogy az alap az új, változó, gyakran nehéz gazdasági körülmények között is képes lesz hatékonyan hozzájárulni a külhoni magyar közösségek életminőségének jobbításához és nemzeti identitásának megőrzéséhez.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a jelentést fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu