CSIZMÁR GÁBOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki, az érdeklődő hallgatók nézik, vagy a vendégek közül valaki elvesztette volna a fonalat, hogy itt most milyen napirendet tárgyalunk, akkor szeretném mondani, hogy a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót tárgyaljuk.

(16.20)

Ugyan nem mindig ehhez szóltak hozzá a képviselőtársak, de azért illő tisztelettel figyelmeztetem őket, hogy nem a határon túli magyarság támogatási rendszeréről, nem a nemzetpolitika eszközrendszeréről és annak összes összefüggéséről, nem a negyvenes évek akcióiról és sok minden másról nem kellett hogy szóljon ez a beszámoló, és nem kellett volna szóljon a vita, mert arról kellett volna szóljon a vita, hogy 2008-ban a Szülőföld Alap hogyan működött.

Én örülök neki, hogy ellenzéki képviselőtársaim, Szászfalvi László, Kelemen András és Horváth János képviselőtársaim nem erről beszéltek, mert ez azt jelenti, hogy a beszámolóval elégedettek, valószínűleg annak tartalmát nem nagyon tudták bírálni, ezért inkább kerestek olyan témákat, amelyek nincsenek benne a napirendben és nincsenek a beszámolóban, és helyette arról beszéltek, elővéve néhány lejárt politikai lemezt, amelyek néha már recsegtek is. Ez megnyugvással tölt el, azt kell mondjam. Ugyanakkor megköszönöm a kormánypárti képviselők közül Kékesi Tibor, Bókay Endre, Varga László és Botka Lajosné képviselőtársaimnak azt, hogy a beszámolóhoz kapcsolódóan néhány konstruktív javaslatot tettek a következő évekre vonatkozóan.

Kelemen András említette, hogy a Szülőföld Alap befagyott, és ólomlábakon álló szervezet. Nagyon érdekes egy ötödik évét kezdő szervezetre azt mondani, hogy ez egy befagyott szervezet. Gondolom, ha minden évben más célkitűzések lettek volna, akkor meg azt mondaná, hogy követhetetlen a Szülőföld Alap működése, mert minden évben más célokat tűz ki. Ez az ismert történet, hogy ha a kormány fején van sapka, akkor az a baj, ha nincs sapka, akkor meg az a baj. Úgy gondolom, erénye a Szülőföld Alapnak az, hogy kiszámítható, tervezhető, lehet pontosan tudni a méretét is és a vállalt célkitűzéseit is.

Itt szeretném jelezni, hogy azzal a kritikával kapcsolatban, hogy hiányzik a stratégia, muszáj felhívnom két dologra a figyelmet. Az egyik az, hogy a Szülőföld Alap stratégiáját maga a törvény fogalmazza meg, nem kell más stratégiát kitalálni, a Szülőföld Alapról szóló törvény fogalmazza meg a stratégiát, azt követi a döntéshozatali mechanizmus. Másrészt meg az, hogy mi a fazonja a Szülőföld Alapnak, hogyan működik, azt pedig az a regionális egyeztető fórum szabja meg, amelyben ott ülnek a határon túli magyar szervezetek képviselői, ők vannak döntő többségben. És én, higgyék el, a lehető legnagyobb toleranciával vagyok a képviselőtársak véleménye iránt, de számomra talán fontosabb, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői elégedettek a Szülőföld Alap működésével, elégedettebbek, mint önök.

Én örülök is neki, azt gondolom, az ő elégedettségük fontosabb, mint a mi elégedettségünk. Merthogy épp ez a lényege ennek a Szülőföld Alapnak, és egyébként a határon túli szervezetek, közösségek támogatási rendszerének is, amit ez a kormány működtet, hogy alapelvnek tekinti, hogy nem Budapestről kell megmondani, hogy Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában, Ausztriában vagy Horvátországban élő magyarok számára mi a jó, hanem a helyi szervezetek pontosan tudják, hogy nekik mi a jó, pontosan tudják, hogy az ottani közösségeknek mi a jó, és nem Budapesten kell ezt eldönteni.

Nem kell - és itt Horváth képviselő úrral kell hogy vitatkozzak, nem kell - mérési, értékelési kritériumokat itt Budapesten ebben a Házban kitalálni. Elég pontosan tudják azt a határon túli magyar szervezetek, hogy mi az, amire forrásokat kell biztosítani, mit kell támogatni, és egy rendezvénynek, egy fejlesztésnek, egy intézményi programnak a sikere tökéletesen elég mérce ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a Szülőföld Alap egy sikertörténet.

Felvetődött a vitában néhány konkrét kérdés, és ebben szeretnék néhány mondatos reflexiót tenni. Az egyik az, hogy hiányolták néhányan, hogy a beszámolóból nem derül ki, hogy még miféle támogatásokat kapnak határon túli közösségek, szervezetek, intézmények. Ha valaki ennek tényleg utána akar nézni, és nem csak ürügyként használja a Szülőföld Alapról szóló beszámolót arra, hogy a kormány felé mindenféle vagdalkozásokat tegyen, akkor nyissa ki a 2008. évi zárszámadási törvényt és a hozzá kapcsolódó összes mellékletet, és elmélyedhet abban, hányféle formában milyen források biztosítják a határon túli szerveződések támogatását. Nem ebben az előterjesztésben kellett tehát ezt bemutatnunk, hanem a zárszámadási törvényben és a hozzá kapcsolódó mellékletekben.

Ugyanide tartozik az a kérdés, hogyan s miért van az, hogy intézmények többcsatornás támogatást kapnak. Nemzeti intézményekről van szó. Nagyon egyszerű a válasz erre, ezt önök is tudják, mégis felvetik egy ilyen vitában; ellenzéki képviselőtársaknak szól. Nagyon egyszerű, a Miniszterelnöki Hivataltól kapott támogatások általános működési támogatások, a Szülőföld Alaptól kapott támogatások pedig ezen intézmények egyes szakmai programjainak, projektjeinek a támogatása. Ez a kettő közt a különbség, de ez köztudomású, sajnálom, hogy erre fel kell hívnom a figyelmet e vita keretében is.

Volt egy hiányérzet itt a vitában, szintén ellenzéki képviselőtársaim vetették fel, hogy hiányzik az egyes támogatások értékelése, nincs benne a beszámolóban. Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a 2008. évi beszámoló, nem 2008-ban történt meg, hanem 2009-ben kezdődött el az a fajta kérdőíves felmérés, amiről önök említést tettek. Valóban nem érkezett be minden kérdőív határidőre. Azt tudom önöknek vállalásként mondani, hogy novemberre feldolgozva a nyilvánosság elé fogjuk tárni a Szülőföld Alap működésének a felmérését szolgáló kérdőívekre adott válaszokat, azok összegzett tapasztalatait. Azt kérem, ne ettől a beszámolótól kérjék számon, mert ez a beszámoló egy 2008-as elszámolás, de hogy egyébként az alap hogyan működik és ez hogyan értékelhető ennyi év után, ez a helyi magyar szerveződések, közösségek, intézmények véleményére kell hogy alapozódjon, ezt az összegzést el fogjuk végezni és közzé fogjuk tenni. Azt gondolom, ez természetes igény, és igyekszünk is ennek megfelelni.

Felvetették többen, hogy nem találják a 2008. évi pályázatokat tételesen, konkrétan. Kétféle segítséget is szeretnék ajánlani. Egyrészt ha megnyitják a Szülőföld Alap honlapját, akkor az archívumi rovatban meg fogják találni, ha pedig még mindig nem sikerült megtalálni, akkor Nagy Imre kollégám, a Szülőföld Alap Iroda vezetője - itt van a szakértői páholyban - el fogja önöknek mondani, hogy technikailag mi a megoldása annak, hogy megtalálják a pályázatokat. Nincs semmi titkolnivaló, nincs semmi elrejtenivaló, ennek az alapnak a működésére pont az a jellemző, hogy egy politikamentes, transzparens, mindenki számára hozzáférhető információkat tartalmazó működési mód.

Összességében szeretném megköszönni valamennyi képviselőtársamnak, aki vette a fáradságot, hogy elolvasta az előterjesztést és javaslatokat fogalmazott meg az előterjesztés alapján, köszönöm szépen a hasznos vitát. Bízom benne, hogy a következő esztendőben is az alap olyan beszámolót terjeszthet az Országgyűlés elé, amely maga mögött tudhatja a határon túli magyar szervezetek, szervezetek képviselőinek, közösségeinek és intézményeinek egyetértését, támogatását és sikereit.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu