TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló alapján megállapítható, hogy a kormányzatnak az a törekvése, ami 2006-ban elindult, hogy egyensúlyi pályára állítsa Magyarországot, a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést kiegyensúlyozott módon tudja kezelni, teljesült. Teljesült, bár a gazdasági válság bekövetkeztével, ami az egész világot sújtotta, számos olyan folyamat elindulhatott, ami ennek negatív hatásait azonnal érzékeltette az állampolgárokra nézve.

A kormányzat a válságkezelés területén azonban jól vizsgázott, hiszen az emberek gondjaira megoldást próbált találni, például a biztonság megteremtése érdekében a szociális ellátórendszer keretein belül. Az elmúlt évben is jól működött a családtámogatási rendszer, ugyanígy a családsegítő rendszer, amely nemcsak a közalkalmazottak, az ott dolgozók szakértelmének és elszántságának köszönhetően nyújtott segítséget sok ezer magyar családnak, hanem azért is, mert a forrásokat is megpróbálta megteremteni erre a költségvetés, illetve a kormányzat. Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy itt volt vagy itt van már a Kánaán, sőt, nehéz helyzetben van az egész világ, de lassítani, tompítani lehetett a lassulás folyamatát, lassítani, tompítani lehetett azt az irányt, amely egyébként negatív tendenciát mutat az egész világon évek óta.

Egy magyar munkanélküli embernek sem jelent az vigaszt, hogy Európa több országában 20 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, egy magyar embernek sem jelent az vigaszt, hogy mondjuk, Spanyolországban kétmillióról négymillióra növekedett a munkanélküliek száma. De azért legyünk őszinték, bár ellenzéki képviselőtársaimtól nem várom el, hogy dicsérjék a kormányt ezen a területen, de fogadjuk meg azt a számot azért, hogy 10 százalék körüli munkanélküliségi arány nem túl jó, de a térséghez és Európa országaihoz képest még mindig egy kirívóan jó eredmény (Babák Mihály: A munkanélkülinek biztos nem.), abból a szempontból, hogy amennyire tudtuk, enyhítettük a válság hatásait.

A 2008-as költségvetésről is elmondható, hogy minden 10 forintból 6 forintot, pontosan a költségvetés 61,4 százalékát az államháztartási kiadásokból jóléti kiadásokra, családtámogatásokra, az állampolgárok helyzetét javító, a társadalmi egyenlőtlenséget mérséklő funkciókra költötte az állam.

2008-hoz képest azért annyit engedjenek meg, hogy 2009-re is utaljunk. Míg 2008-ban, mondjuk, szociális segélyekre ment el elég szép summa, 60-80 milliárd forint közötti összeg, például a kistelepüléseken munka nélkül élők esetében, addig 2009-ben ezeken a településeken már nem segélyekként kerültek kifizetésre ezek az összegek, és nem azért, mert valakinek nem kellett ezért semmit sem tennie, hanem például az "Út a munkához" program elindulása révén 90 ezer ember ma már dolgozik azért, hogy ellátást kap a közösségtől, a társadalomtól, a magyar lakosságtól, tízmillió ember jóvoltából; illetve a tízmillióból 2,2-2,4 millió embertől, hiszen ennyi az adófizetők száma Magyarországon. De ezen a területen is 2008-ban is előrelépés történt, hiszen jóval többen voltak ebben az évben is a járulék- és adófizetők, mint korábban, az azt megelőző években.

A jóléti kiadások területén a szociális támogatások és a családtámogatások jelentették az egyik legnagyobb elemet, illetve közvetlenül a költségvetésben nem, hanem egyik alrendszerében, a nyugdíjkiadások volt még a legjelentősebb összeg. Itt köszönettel tartozunk a nyugdíjasoknak, hiszen a 2008-as év számukra is egy, a világgazdasági válság hatásait érzékeltető év volt, mégis a nyugdíjra szánt forrás egyike volt azoknak a tételeknek, amelyek emelkedtek 2008-ban, vagyis amire az ország a korábbiaknál többet költött. Tehát 2008-ban többet költöttünk a nyugdíjakra, mint az azt megelőző évben, pedig a nyugdíjasoknak sem volt virágélete, és az elmúlt egy évben nem lehetett azt mondani, hogy dőzsölés irányába mentek el a nyugdíjak, de azért az elmúlt 6-7 évben 150 százalékkal javult a nyugdíjak vásárlóértéke, mintegy másfélszeresét éri el vásárlóértékben a mai nyugdíj, mint korábban. Csak gondoljunk bele, hogy míg 2002-ben 35 ezer forint körüli volt az átlagnyugdíj, ma 84 ezer forint körüli az átlagnyugdíj. Azért ez több mint kétszerese a 2002-es állapotnak.

Még egyszer említem, nyugdíjasoknál sem mondhatjuk el azt, hogy itt van már a Kánaán, és mindenki dőzsölhet, sőt, nagyon nehéz körülmények között is kénytelenek élni sokan, de azért nagyon sok esetben 2008-ban sikerült ezen a területen is előrelépnünk. 2008-ban a nyugdíjra szánt forrás több volt, mint az azt megelőző évben.

Ugyanígy a családtámogatás területén is, ha összehasonlítjuk, hogy korábban mennyit költöttünk családtámogatásra, ez egy fokozatosan növekvő tendenciát mutat az elmúlt 7-8 évben. Gyermekes családok esetében természetesen a legfontosabb a biztonság. Jó, ha több támogatást kapnak, de a legfontosabb az, hogy milyen ellátásokat kapnak még, ami biztosan eljut a gyermekhez. Ilyen volt a korábban bevezetett, rászoruló gyermekeknek az ingyenes étkeztetése vagy kedvezményes étkeztetése, amelyet szépen, fokozatosan óvodától az általános iskola alsó tagozatán át most már az általános iskola 7. osztályáig biztosítunk a rászoruló gyermekeknek, hogy ingyen vagy kedvezményesen juthatnak étkezéshez, oly módon, hogy ezt egyébként a nyári, illetve a téli szünetben is biztosítani tudja a kormányzat. Azt gondolom, hogy ez egy prioritás, ez egy fontos elem abból a szempontból, hogy amikor válság van, akkor is a gyermekek számára az étkezést például vagy az iskolába járás lehetőségét biztosítani kell. Ebben például, a családtámogatáson belül ezen területen, amikor a gyerekek ellátására költöttünk, akkor megint jól vizsgázott Magyarország szolidaritásból és a társadalmi gondoskodás szempontjából.

Összességében tehát megállapítható, hogy a válságkezelés alapján a kormány önmagán kezdte ugyan a takarékoskodást, s más szereplőkre is kiterjesztette, de jól vizsgázott, hiszen a válságkezelés eredményeképpen stabilizálódott a magyar gazdaság, stabilizálódott valamelyest a költségvetés helyzete is, sőt, ha minden jól megy, akkor ebben az évben is tudjuk tartani azokat az irányokat, amelyeket tavaly elhatározott a kormányzat.

Amikor a szocialista frakció szociális, ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakcsoportja átnézte a zárszámadást, akkor azt mondta, hogy mindig lehetne több és több pénzt erre a területre is költeni, de összességében azért, ha azt nézzük, hogy a reálgazdaságban milyen folyamatok zajlottak le, ezen a területen nincs okunk az elégedetlenségre, sőt 2008-ban nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális ellátórendszeren belül viszonylag szépen tudtunk költeni, ahogy előbb említettem, a költségvetési forrásoknak, az államháztartási kiadásoknak 61,4 százalékát. Ily módon a mi szakterületünk azt mondja, hogy a 2008-as zárszámadásról szóló jelentést elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu