JAUERNIK ISTVÁN önkormányzati minisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A 2009. július 7-én megtartott európai parlamenti választást március 26-án tűzte ki a köztársasági elnök úr. Az Önkormányzati Minisztérium és a választási irodák munkája azonban ennél jóval korábban megkezdődött. Első lépésként már 2009 januárjában megtörtént a szavazókörök határainak felülvizsgálata, majd március 1-jéig a Magyarországon élő uniós állampolgárok kaptak névre szóló értesítést választójoguk gyakorlásával kapcsolatban. A lebonyolítás részletes szabályait, illetőleg a pénzügyi lebonyolítást meghatározó miniszteri rendeleteket még a választás kitűzését megelőzően miniszter úr kiadta. A kitűzéssel egy időben kiadásra került a választási határnapokat és határidőket meghatározó miniszteri rendelet is.

A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt a választópolgárok a törvényes határidőn belül mindenütt megkapták. A teljes körű tájékoztatás érdekében pedig a választási irodák további választási információkat juttattak el minden háztartásba, írásos tájékoztató formájában. Emellett rendszeres sajtótájékoztatók és az internet nyújtott segítséget a választóknak a választási információk megszerzésében.

Az európai parlamenti választás a tagállamokkal való együttműködés okán speciális a többi választáshoz képest. Ez az együttműködés elsősorban arra szolgál, hogy a másik uniós országban lakóhellyel rendelkező és ott szavazni vagy jelöltként indulni kívánó polgár személyes adatait az érintett országok kicseréljék. Ez a feladat igen nagy adatforgalmat és munkát jelentett. Problémaként merült fel azonban e tekintetben, hogy az Unió nem szabályozza hatékonyan a más országban szavazni kívánó polgárok adatainak továbbítását. Az adatszolgáltatással kapcsolatban minden tagország gyakorlata eltérő. Ennek jövőbeli elkerülése végett kezdeményezzük a gyakorlat egységesítését az Unió illetékes szerveinél.

Az európai parlamenti választást nem lehetett volna ilyen zökkenőmentesen lebonyolítani stabil informatikai háttér nélkül, amely szinte minden igazgatási folyamathoz segítséget nyújtott. Ennek alkalmazásával a szavazás napján 280 okmányiroda és mintegy 2 ezer rendszerbe kötött település vett részt az adatrögzítési folyamatban. A választáson ismét lehetőség nyílt arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodók a Magyar Köztársaság külképviseletén adhassák el szavazataikat. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy a külképviseleti szavazás 95 nagykövetségen és főkonzulátuson törvényes rendben zajlott le. A szabályozásról azonban most is bebizonyosodott, hogy ésszerűtlen és igen pazarló. Nem magyarázható ugyanis az, hogy egy vagy két külképviseleten leadott szavazat akár milliós költségeket is jelent. A külképviseleti szavazás jelenlegi szabályai az idén év végén hatályukat veszítik. Itt, e helyen is javaslom megfontolni az elektronikus szavazás bevezetésének lehetőségét a parlamenti pártok számára.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy az európai parlamenti választás az egész országban törvényes rendben zajlott le. A választás lebonyolításában mintegy 25 ezer választásiiroda-tag vett részt, míg a szavazás lebonyolítását és a szavazatszámlálást mintegy 55 ezer választott szavazatszámláló bizottsági tag, illetve póttag, valamint mintegy 20 ezer pártdelegált végezte el. A kormány és a magam nevében köszönöm a munkájukat.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu