CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A napokban kerültek ki Magyarországon azok az óriásplakátok, amelyek két szót tartalmaznak, egy idegen szót, ami így van írva, hogy "LEADER", és alatta pedig mint egy várostábla fel van rajzolva, hogy a "megoldás". Ez látszólag nem tartozik az agrárjelentéshez, de azt gondolom, hogy fontos róla beszélni, hiszen a jelentés része, hiszen ez az egész vidékfejlesztési program 2007-2008-ban indult el.

Rendkívül fontos része a vidékfejlesztésnek, a vidéki közösségek összetartásának, a vidéki népességmegtartásának a LEADER-program megvalósítása, és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozása és működtetése. Ez a LEADER egy külföldi szó, egy idegen szó, magyarul azt jelenti, hogy közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági szociális és kulturális fejlesztésére.

Látom, hogy néhány képviselőtársam mosolyog, pedig ezen nem kell mosolyogni, hiszen én az elmúlt napokban találkoztam Tiszapüspökiben a kelet-magyarországi LEADER-csoportok vezetőivel, majd pedig Rácalmáson, Dunaújváros mellett a dunántúli LEADER-csoportok vezetőivel, ahol a nemzeti lovas programról beszélgettünk, hogy hogyan lehet beépíteni a következő pályázatok megvalósításába ezt a programot. Azt gondolom, hogy ebben a 96 csoportban, ami az ország egészét lefedi, jól működnek együtt az önkormányzatok, a gazdasági társaságok és a civil szervezetek, és fontos erre odafigyelni, hiszen majdnem 100 milliárd forint áll a rendelkezésre.

Ezt az egész vidékfejlesztési hálózatot egy 2005-ös EK-rendelet hozta létre, amely kimondja, hogy minden tagállamnak nemzeti vidéki hálózatot kell létrehoznia, ami összefogja a vidéki szereplőket; információkkal, együttműködésekkel és példákkal látja el őket.

Magyarország a hálózat kialakítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, 2007-ben megteremtette a hálózat létrehozásának jogi feltételeit a 2007. évi XVII. törvénnyel. Ennek megfelelően létrejött 2008-ban, a jelentés időszakában a magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat, amelynek működését az 1060/2008. kormányhatározat és a 131/2008. FVM miniszteri rendelet szabályozza.

A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat egyben az európai vidékfejlesztési hálózat részét is képezi. A jelen lévő képviselőtársaim közül Jakab István képviselő úr is tagja ennek a vidékfejlesztési nemzeti tanácsnak, amelynek elnöke a nagy tiszteletnek örvendő Glatz Ferenc, a Tudományos Akadémia volt elnöke.

A hálózat tulajdonképpen egy nyitott fórum az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztésben érintett összes szereplő számára, amely által egy információs együttműködési rendszer jött létre, nem új szereplőkkel, hanem a már meglévő és működő hálózatokkal. Szervezeteket, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadást, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel vagy az ahhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó független civil szereplőket és szervezetet, valamint az állami szerveket fedi le.

A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat kialakításában kiemelt szerepet kaptak a bizonyos LEADER-akciócsoportok, és a helyi vidékfejlesztési irodák. A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat irányítását a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tanácsa, illetve elnöksége látja el. Ezek a nemzeti vidékfejlesztési hálózat legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő szervei.

(16.10)

A bevezetőben említett LEADER-program - amelyről beszél a jelentés - előkészítése már a SAPARD idején megindult, az AVOP keretében már működött az első LEADER-program, most jelentősen kibővült lehetőségekkel és pénzügyi forrással az Új Magyarország vidékfejlesztési programban. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban az akciócsoportok regisztrálása 2007. október 10-én lezárult, 2008-ban gyakorlatilag ezek már megkezdték a működésüket.

Az országban összesen 96 helyi közösség kapott az irányító hatóságtól előzetes elismerést, amely azt jelenti, hogy jogosultságot kaptak az általuk alkotott helyi vidékfejlesztési stratégia, a HVS megvalósítására. Ezek a helyi közösségek több mint 12 ezer tagot foglalnak magukban, amelyekből 2930 helyi önkormányzat, és az ország teljes vidéki térségét lefedik, 3021 települést érintenek. A LEADER helyi akciócsoportok számára fejlesztési elképzelések megvalósítására átlagosan országosan mintegy 2 milliárd forint áll a közösségek rendelkezésére. Ezek támogatási formák, amelyeket pont ebben a hónapban hirdetett meg a hatóság, és a hónap végével lehet beadni a negyedik tengelyre, a LEADER vidékfejlesztési programra a pályázatokat.

Végezetül engedjék meg, hogy elmondjam örömmel, hogy Hajdú-Bihar megyében négy ilyen helyi közösség, helyi akciócsoport működik. Az egyik a Hajdúságban, a másik a Hortobágy térségét fogja össze, a harmadik az Érmelléki Vidékfejlesztési Közösség, a negyedik pedig a Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Közösség. A mi megyénkben összesen mintegy 10 milliárd forintból gazdálkodnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program harmadik és negyedik tengelyéből ezek az akciócsoportok. Úgy gondolom tehát, hogy bár az idegen szó nem biztos, hogy teljesen megfelelő, de mindenképpen az lehet a megoldás, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok együttműködjenek a vidékfejlesztés kérdéskörében, és erre egy jó keretet biztosít a nemzeti vidékfejlesztési hálózat.

Köszönöm szépen a figyelmet. A jelentést elfogadásra javaslom. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu