DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt Balsai István képviselőtársam az expozéjában kifejtette, az előttünk lévő H/178. számú határozat az alkotmány előkészítésére létrejövő eseti bizottság létrehozásáról szól.

A bizottság feladata, hogy tekintse át és értékelje a hatályos alkotmányt, és adjon választ arra a kérdésre, hogy az 1949. évi XX. törvény megfelel-e a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak. Azonkívül feladata továbbá - mint ahogy ez az alkotmány-előkészítő eseti bizottság országgyűlési határozatából is kiderül -, hogy az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozatot is az Országgyűlés elé terjessze.

(A jegyzői székben Dr. Lenhardt Balázst
Göndör István váltja fel.)

Mint valamennyien tudjuk, a Magyar Köztársaság alaptörvénye egy jogi dokumentum, amely szabályozza a jogrendet, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, továbbá meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat is. 1989-ben sor került az alkotmány olyan szintű módosítására, amelynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése átalakult, és az alkotmány 1. §-a kimondja, hogy Magyarország köztársaság, majd az alkotmány 2. §-a rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

Az új alaptörvény kidolgozása azonban sajnálatosan elmaradt. A törvény a mai napig, húsz évvel a rendszerváltás után is az 1949. évi XX. törvény számot viseli. Nagyon sokan bírálják ezért a jelenleg hatályos alkotmányt, és nagyon sokan kritizálják, nagyon sokan hivatkoznak arra, hogy ez még mindig a Rákosi-féle alkotmány.

A Magyar Köztársaság alkotmányának bevezetőjében Kukorelly István a következőképpen fogalmazott: "A hatályos magyar alkotmány 1949-es szerkezete és szerkesztési koncepciója a kodifikáció szakmai követelményei nézőpontjából jogosan bírálható. Rajta van a történelmi kor lenyomata." Ezt maga az alaptörvény is kifejezi, hiszen az I. fejezet - általános rendelkezések - előtt lévő preambulum kifejti, hogy "hazánk új alkotmányának elfogadásáig". Tehát ez az egy gondolat, amelyet kivettem az idézetből, ez is sugallja és jelenti, hogy mintegy ideiglenes jelleggel hozta létre a jelenleg hatályos alkotmányt az Országgyűlés.

Ideiglenes és átmeneti volt azért is, mivel nem volt mögötte egy érvényes társadalmi szerződés. Példákat hozhatnék az alkotmányból, de mindjárt az I. fejezetből csak néhány gondolatot emelnék ki. A 2. § (2) bekezdésében foglaltakat emelném ki; nevezetesen, ahol azt írja, hogy minden hatalom a népé. 15 fejezetből áll a jelenleg hatályos alkotmány, ahol a nép hatalomgyakorlását csak a retorika szintjén emlegeti, pedig valamennyien tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmányos demokrácia lényege, hogy a hatalmat a nép gyakorolja. Álláspontom szerint ez sokkal emelkedettebb megfogalmazást igényelne, és azt hiszem, ha ezt végigvezetjük a ma hatályos alkotmányon, akkor számtalan ilyen példával lehet előállni, és ezt fel lehetne sorolni. Nos, azt gondolom, ennek vizsgálata, értékelése pontosan az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak lesz a feladata, amely majd a záros határidőn belül a javaslatát az Országgyűlés asztalára le fogja tenni.

A kormányprogram, tisztelt Országgyűlés, nemzetstratégiai célokat határozott meg, hiszen az ország az elmúlt években elsüllyedt a magán- és részérdekek harcában, és elhomályosultak a közös nemzeti ügyeink. 2010 áprilisában a magyar választók éltek a hatalomgyakorlás jogával, és egyértelművé tették, hogy szükség van egy új, nemzeti együttműködésen alapuló rendszer kiépítésére. Ennek a nemzeti együttműködésnek a szilárd pillérei a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend kell hogy legyen. Tudjuk, hogy rendkívül nagy a várakozás és óriási a feladat. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti együttműködés programjának megvalósításával az ország ismét a térség éllovasává válhat.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát a felállítandó alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladata áttekinteni az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének alkotmányos garanciáit, le kell fektetnie az új alkotmány alapelvét a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak megfelelően. Az ígért, létrehozandó, húsz éve a világra jöttét váró végleges alkotmányunk az ország és egyúttal a polgári demokrácia stabilitásának a megteremtését fogja szolgálni.

A világ sikeres társadalmai mind polgári társadalmak, és felfogásunk szerint Magyarországnak is ebbe a körbe kell tartoznia. Ha a magyar történelmi hagyományokat áttekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a magyar történelmi hagyományokra építő reformer elődeink a múlt században - annyi balszerencse közt és oly sok viszály után - megteremtették a virágzó polgári Magyarországot. Ez a társadalom a polgári értékrend alapján alakult ki, de áldozatul esett a XX. század magyar tragédiájának.

A polgári értékrendet vissza kell ültetni a köztudatba. Világos értékpreferenciákkal és jövőképpel kell hogy rendelkezzünk. Kötelességtudat, erkölcsi tartás, lelkiismeret és az ember elhivatottságba vetett hite nélkül nincs polgári társadalom. Az emberi társadalom a jog, a jogokkal járó felelősség és kötelességek egyensúlyán nyugszik. A társadalmi berendezkedésben az egyéni szabadság kiterjedésével egyenrangú vezérelveket kell elfogadni: a köz iránti felelősséget és a közösség építését.

(17.10)

Az egyén nem önmagában létezik, hanem szűkebb családjában és tágabb nemzeti közösségében. Törvényszerű tehát, hogy a közjót csak olyan politika mozdíthatja elő, amely a természetes közösséget, a családot és a nemzetet erősíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valódi emberi fejlődésről tehát nem beszélhetünk, ha nem tiszteljük az emberi életet a maga teljességében. De mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a nő és a férfi egyaránt részese az emberi méltóságnak. A nők sajátos szerepe nélkülözhetetlen az emberi méltóság érvényesítésében, a család védelmében, a kulturális és vallási értékek megőrzésében. A családokban betöltött pótolhatatlan szerepük miatt az édesanyákat minden lehetséges módon támogatni kell.

A hatályos alkotmányban a polgárok gazdasági, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi alapjogai elnagyoltan, szinte jelszóként szerepelnek. Hazánk népességének egészségi állapota katasztrofális. A lelkileg és fizikailag egészségesebb Magyarország alapja a gyermeket örömmel és méltó körülmények között felnevelni képes család. Mindent meg kell tenni a demográfiai helyzet javítása érdekében. A gyengék, az elesettek, a szegények, az öregek, a hátrányos helyzetbe születettek, az önhibájukon kívül bajba jutottak igénylik a köz támogatását. Megkülönböztetett támogatást azok érdemelnek, akik maguk is felemelkedésre törekszenek. A közjóléti intézményeknek legyenek eszközeik arra, hogy esélyt tudjanak adni mindenkinek egészsége védelmére és a gyógyulásra. Mindenkinek alkotmányos garanciát kell biztosítani, és azt hiszem, ennek a biztosítása szükséges is.

A napi gondok kezelésében is a távlati célokra kell figyelni. Meg vagyunk győződve arról, hogy nyílt, tárgyalásos politizálással a magyar népben szunnyadó polgári erényeket, erkölcsi, szellemi erőket az ország érdekeinek megfelelően mozgósítani kell és lehet is.

A fentiekre tekintettel, tisztelt Országgyűlés, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a bizottság felállítását támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu