L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy rövid törvénymódosító javaslat fekszik önök előtt, ugyanakkor egy rendkívüli jelentőségű törvénymódosító javaslat, amely alapvetően rehabilitálja a megyei múzeum intézményrendszerét. Azért van szükség erre a rehabilitációra, mert az elmúlt években a régészeti feltárási jogot az előző kormányzat a megyei múzeumoktól megvonta.

Nemcsak hogy megvonta a régészeti feltárási jogot, hanem létrehozott egy önálló gazdálkodási szervezetet, a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálatot, amely a megyei múzeumoktól elvont feladatot ellátta, és nemcsak hogy ellátta ezt a feladatot, hanem hihetetlen méretűre, 300 fősre duzzasztott állományával rendkívül sok problémát, szakmai, egzisztenciális gondot okozott. Tulajdonképpen sikerült az addig, a létrehozás pillanatáig egységes régészeti szakmát politikai és szakmai alapon is megosztani. Emiatt nagyon sok szakmai szervezet, a megyei múzeumigazgatók szakmai szövetsége, régészek, megyei múzeumok, sőt megyei önkormányzatok tiltakoztak. Mindezeken túl több megyei önkormányzat az Alkotmánybírósághoz is fordult, hiszen alapvető finanszírozási problémák jelentkeztek a megyei önkormányzatoknál.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy itt nem egy régészeti szakmai kérdésről van szó; bár most a törvényjavaslatom bírálói ezt úgy próbálják beállítani, mintha a kulturális bizottság elnökeként a régészet ügyeit, szakmai kérdéseit szeretném befolyásolni. Valójában itt alapvetően egy kérdésről szól ez a törvényjavaslat: kié a régészeti feltárási jog, és kié az ehhez kapcsolódó forrás?

Ezért mondom tehát, hogy a megyei önkormányzatok által fenntartott megyei múzeumok egyfajta rehabilitációjáról van szó, hiszen a törvénymódosítás a (2) bekezdésben arról rendelkezik, hogy a régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Nemzeti Múzeum végezheti. A bizottsági vita során ezt kiegészítettük még egy résszel: és más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum folytathatja ezt a tevékenységet.

Erre a kiegészítésre különben azért volt szükség, mert a szakmai visszajelzések alapján azon nagyvárosi múzeumok, amelyek önálló régészeti feltárási joggal rendelkeznek, azt kívánták elérni, hogy ne csak a megyei múzeumokat rehabilitáljuk, hanem teremtsünk lehetőséget az önálló régészeti feltárási joggal rendelkező, illetve régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumoknak is a tekintetben, hogy a régészeti feltárást elvégezzék.

A bizottság úgy döntött, hogy ezt a szakmai megkeresést, szakmai állásfoglalást akceptálja, ezért ennyiben módosítottuk az eredeti előterjesztést.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A (3) bekezdést is ennek megfelelően módosítottuk: "A területileg illetékes megyei múzeum - Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum - és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt, a feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyűjtők körében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumait kötelezően bevonja." Így tehát még egy kedvezményt tettünk a városi múzeumoknak. Ez nem azt jelenti, hogy egy munkát egy megfelelő apparátussal, megfelelő forrásokkal nem rendelkező városi múzeum önállóan elvégezhet, de amennyiben egy városi múzeum illetékességi területén folyik a régészeti feltárás, akkor a megyei múzeum bevonja azt a városi múzeumot, amelyik régészeti gyűjtőkörrel rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azt is kiemelni, hogy ezt a törvénymódosítást nagyon komoly szakmai visszhang övezte az elmúlt másfél-két hétben. Levélben több szakmai szervezet vezetője keresett meg engem személy szerint is, valamint a kulturális bizottságot. Ebből talán, ha megengedik, dr. Vándor László Zala megyei múzeumigazgató úrnak, a megyei múzeumigazgatókat tömörítő szakmai szervezet vezetőjének a levelét emelem ki, amelyet a kulturális és sajtóbizottság számára küldött el. Ebben az igazgató úr azt írja, nagy örömmel értesült arról, hogy a régészeti feltárási jog szabályainak módosítását kezdeményező, a kulturális örökség védelméről szóló, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott törvényjavaslatunk van. Szeretné jelezni számunkra, a bizottság számára is az igazgató úr, hogy a megyei múzeumi szervezetek teljes mértékben egyetértenek javaslatunkkal, és ezt a szakma szempontjából támogatandónak és előremutatónak tartják. Idézem a levelet: "Reméljük, hogy az ön javaslata minél előbb elfogadásra kerül, és ezzel megszűnik a magyar múzeum egyik akut problémája, és lehetőséget kapunk mind a tudományos, mind pedig a közművelődési munkában, hogy ismét betölthessük, sőt továbbfejleszthessük hagyományos tevékenységünket."

Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint 150 éve Magyarországon a vidéki, a megyei múzeumok végezték azt a régészeti feltárást, amelynek eredményeképpen olyan leletanyaggal rendelkezünk, amely párját ritkítja Európában. A Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat tevékenységét számos botrány kísérte. Ezek között olyan botrányok is voltak, amelyek során a KÖSZ által elvégzett régészeti feltárás meddőhányóit vizsgálták át. Nem olyan régen éppen a Pest megyei vármegyeházán láthattunk egy olyan kiállítást, ahol az egyik Pest megyei régészeti feltárás meddőjének, tehát a régészek által már felesleges mellékterméknek tekintett ásatási kupacokban talált leletanyagot állították ki, amelyben döbbenetes értékű leletanyagot láthattunk ezen a kiállításon.

Az előterjesztést az a bírálat érte, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat megszüntetése és mintegy 300 munkahely elvesztése lesz ennek a következménye. Tisztelettel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat szakdolgozói létszáma olyan régészekből jött össze, akiket a megyei múzeumoktól csábítottak el, adott esetben azért, mert a megyei múzeumi rendszer, miután mind a kulturális normatívát csökkentették, mind a régészeti feltárás jogcímén kapott támogatásukat, pontosabban bevételüket elvették, ezek után ezeket a régészeket nem tudta fenntartani, nem tudta finanszírozni, éppen ezért az állásukat elveszítve kénytelenek voltak a KÖSZ-höz távozni. Természetesen, amennyiben a régészeti feltárási jog visszakerül a megyei múzeumokhoz, amikor ezt a rendszert rehabilitáljuk, amikor újra megadjuk a lehetőséget a megyei múzeumoknak, hogy elvégezzék a több mint száz éve folytatott régészeti feltáró munkájukat, akkor lehetőséget kapnak ezek a régészek, hogy újra visszakerüljenek a megyei múzeumokhoz.

Nem mellékes az az érvrendszer, amelynek keretében létrehozták az Örökségvédelmi Szolgálatot. Azzal támadták a megyei múzeumokat, hogy a megyei múzeumok a régészeti feltárásból befolyó bevételeiket más működési célokra is fordítják, amire nem lenne lehetőségük a jogszabályok szerint. Tény és való, hogy voltak erre példák, de ne felejtsük el, mindez azért következett be, mert áldatlan állapotok uralkodnak a megyei önkormányzatok finanszírozásában és a megyei intézményrendszer finanszírozásában. Ha az elmúlt nyolc évben nem csökkent volna évről évre a közművelődési normatíva, ha a 2009. év második felében az idei évre megszavazott költségvetési törvény keretében nem vonták volna össze a közművelődési normatívát a többi normatívával, és hoztak volna létre egy olyan önkormányzati normatívát, amelynek az összege kisebb, mint öt évvel ezelőtt csak kizárólag a közművelődési normatíva, akkor nem kényszerültek volna rá az önkormányzatok által fenntartott megyei múzeumok arra, hogy a régészeti feltárásból befolyó bevételeiket más célokra is hasznosítsák.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat létrehozásakor azzal indokolta a tárca a KÖSZ létrehozását, hogy a létrejövő új szervezet valójában csak szakdolgozói és régészeti feladatokat fog ellátni, nem fog azon kívül olyan közművelődési feladatokat ellátni, amelyik nem tartozik az alapfeladatába, tehát ahogyan ezt a megyei múzeumok tették. Nem tudom, emlékeznek-e rá, amikor néhány nappal ezelőtt volt itt egy kis szóváltásom a Házban Gőgös képviselő úrral, akkor elég érdekesen fogalmazott, azt mondta, hogy talált pénz volt, amit a régészeti területen találtak a megyei múzeumoknál, és ezért a talált pénzért hajoltak le, és vonták össze a pénzforrást, és ezért hozták létre a KÖSZ-t. (Babák Mihály: El is vitték!) Hát, el is vitték a pénzt; köszönöm szépen Babák képviselőtársamnak, hogy segít az akadozó kommunikációban. Szóval, tisztelt képviselőtársaim, az az igazság, hogy időközben a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat számos olyan feladatot kezdett el, ami nem az alapfeladatához tartozik, például kalandparkot létesítenek Budán. Olyan tevékenységet végeznek tehát, ami a közművelődés területén egyfajta szolgáltatás, és valójában nem a régészeti feltáráshoz tartozik szorosabban véve. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, indokolt tehát olyan jogi szabályozás, amelynek keretében a megyei önkormányzatok által fenntartott megyei múzeumok újra a régészeti feltárási joghoz jutnak.

Szeretném megjegyezni képviselőtársaimnak, hogy számos régésztől kaptunk olyan leveleket, amelyekben saját életútjukkal, saját kálváriájukkal példázzák azt, hogy miképpen vesztették el a KÖSZ létrejötte miatt az állásukat. Ezeknek az embereknek a problémáival, a sorsával - itt tudnám ezeket a leveleket hosszabban idézni, most nem teszem meg - az elmúlt években a kormányzat nem foglalkozott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásul engedjék meg, hogy azt mondjam, itt nem csak arról van szó, hogy egy jelentős forrást visszaadunk a megyei múzeumokhoz, nem csak arról van szó, hogy a feltárási jogot visszaadjuk a múzeumokhoz. Tehát nemcsak egy szakmaterületnek és a múzeumi intézményrendszer egy jelentős részének a rehabilitációjáról van szó, illetve ennek a lehetőségéről, hanem egy régi szabadságelv, -jog érvényesítéséről is, hiszen a vármegyerendszer rehabilitációjáról is szó van, a megyerendszer intézményeinek a rehabilitációjáról és védelméről.

Még talán annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy bírálatot kaptunk a tekintetben, hogy meg fognak szakadni azok a régészeti feltárások, amelyekre már feltárási engedélye van a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálatnak. Természetesen ebből a módosításból ez nem következik, magát a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálatot miniszteri rendelet szabályozza. Ez a törvénymódosítás nyilvánvalóan arra fogja kényszeríteni a miniszter urat, hogy mihamarabb rendeletileg szabályozza a KÖSZ sorsát, de a már engedéllyel rendelkező régészeti feltárásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálatnak végig kell vinnie. Ehhez, tudomásom szerint - államtitkár úr itt ül a teremben, egyeztettem is vele korábban - a minisztérium segítséget is fog nyújtani, mindent megtesz azért, hogy egyetlenegy megkezdett beruházás, egyetlenegy megkezdett régészeti feltárás ne legyen akadályoztatva, hogy mindegyiket megfelelő szakmai színvonalon végig lehessen vinni. Tehát ilyen tekintetben sincsen semmilyen probléma, amit ne lehetne szakszerűen kezelni.

Tisztelettel kérem tehát képviselőtársaimat, hogy az előterjesztést szíveskedjenek támogatni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu