DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/386. számú törvényjavaslat a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról rendelkezik.

A benyújtott törvényjavaslat szükségességének megértéséhez egy kicsit vissza kell nyúlnunk az előző parlamenti ciklus időszakába, hiszen így válik teljesen világossá és egyértelművé a törvényjavaslat tárgyalásának és elfogadásának indoka. Valamikor 2008 őszén kezdte meg az akkori parlament a polgári törvénykönyv általános vitáját. Már a törvényjavaslat általános vitája során kifejtettük azon álláspontunkat, hogy a törvényjavaslat még nem érett meg arra, hogy a Magyar Köztársaság új polgári törvénykönyve legyen.

Az új Ptk. megalkotásának folyamata 1997-ben indult, és egy kodifikációs bizottság foglalkozott az előkészítéssel, amely bizottság tagjai a hazai jogászértelmiség kiemelkedő alakjai voltak. Ez a bizottság döntéseit egyhangú határozattal, politikamentesen hozta, és egy-egy kérdésen mindaddig nem lépett túl, amíg abban a tagok között teljes egyetértés nem volt.

A bizottság munkája 2007 őszén kapott gellert, és tért el a tisztán jogi alapvetéstől, amikor is az akkori civilisztikai államtitkár közölte a bizottság vezetőjével, hogy a bizottságtól a minisztérium veszi át a korábbi kodifikációs munkát. Tette ezt annak ellenére, hogy a bizottság nem érezte késznek a tervezetet, és további vita lefolytatását tartotta szükségesnek. Az akkori kormány általunk nem ismert okból mégis erőltette a törvény parlamenti elfogadását, annak ellenére, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A törvényjavaslatot az Alkotmánybíróság előtt megtámadták, és az Alkotmánybíróság 436/B/2010. szám alatt hozott határozatával a törvény bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette.

A most benyújtott törvényjavaslat, mint azt az expozéból is hallottuk, egyértelműen tisztázza, hogy az előző ciklusban elfogadott új Ptk. nem lép hatályba, másrészről pedig orvosolja azt a jogbizonytalanságot előidéző helyzetet, amellyel 2010. május 1. óta kell szembenéznünk. A jogbizonytalanság abból állt elő, hogy vannak olyan kihirdetett törvények, amelyek módosításait a Ptké. nem tartalmazza. Ezek közül néhányat már az előbb elhangzott államtitkári expozé érintett, illetve felsorolt, így azokat nem kívánom megismételni.

Az alkotmányügyi bizottság ülésén és itt a parlamentben is elhangzott, hogy a kormány első intézkedései között szerepelt annak biztosítása, hogy a Ptk.-kodifikációval foglalkozó szakbizottság Vékás Lajos professzor úr vezetésével folytassa munkáját. Ennek csak örülni lehet, hiszen a Ptk. nem egy a sok törvény közül, hanem az alkotmány után vagy mellette a legfontosabb polgári jogállambeli alapelveket rögzíti. A Ptk. normái elkísérik az embert a bölcsőtől a sírig. Ezért is fontos a kiérlelt, politikamentes további jogszabályalkotás, hogy a XXI. században méltó magánjogi kódexünk legyen. A további munka folytatását és a jogbizonytalanság megszüntetését teszi lehetővé a most előttünk fekvő törvénytervezet.

A Fidesz-frakció a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását javasolja a parlamentnek az elmondott érvek alapján. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu