NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A június 17-i Európai Tanácsnak valóban kiemelt témája volt az Unió foglalkoztatást és gazdasági növekedést célzó új stratégiájának, az úgynevezett Európa 2020 stratégiának az elfogadása, ezen túlmenően a tagállamok gazdaságpolitikai koordinációjának a megerősítése is kiemelt napirend volt. Jelezném továbbá azt, hogy hangsúlyosan szerepelt a tanácsülésen az ENSZ millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatosan megfogalmazott, az éghajlatváltozás elleni küzdelem során megfogalmazott célkitűzések tekintetében a megerősített vállalásoknak a rögzítése. Továbbá, nem mellékes talán hangsúlyoznunk azt sem, hogy a csatlakozási tárgyalások egy újabb tagállammal, Izlanddal megkezdődnek, valamint döntött arról is a Tanács, hogy Észtország csatlakozhat jövő év január 1-jétől az euróövezethez. Milyen irigylésre méltó mozzanatok ezek!

A kormányfők ülésén a magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Ahogy itt képviselő úr is hangsúlyozta az Európa 2020 stratégia jelentőségét, szeretném jelezni, hogy úgy gondoljuk, Magyarország a fegyelmezett gazdaságpolitikát és a versenyképességet javító szerkezeti reformokat középpontba állító új európai uniós irányvonal teljes mértékben egybeesik a magyar érdekekkel, és nem csupán a magyar érdekekkel áll ez összhangban, hanem összességében azt a célt szolgálják, hogy az európai, és ezzel együtt a magyar gazdaság is visszaálljon a fenntartható gazdasági növekedési pályára. Ahogy fogalmazott képviselő úr, a stratégia öt kiemelt célkitűzése egybeesik azokkal az irányokkal, amelyeket a magyar kormány a kormányprogramban, illetőleg a 29 pontos akciótervben megfogalmazott.

Azt is fontosnak tartom én is hangsúlyozni, hogy a szűk keresztmetszetek kezelése kapcsán folyamatosan utaljunk azokra a sajátosságokra, amelyekkel a régiónk, amelyekkel Magyarország rendelkezik. Így tett a magyar miniszterelnök is, aki a felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közös energiapolitika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eredményesen sikerüljön a gazdasági növekedést megindítani, és ide tartozik a közös mezőgazdasági politika is, és valóban, ahogy ön is említette, a kohéziós politika is. Térségünk országainak ezeket a területeket, amikor az összeurópai gazdasági növekedésről beszélünk, hangsúlyozni kell.

Ami a tagállami gazdaságpolitikák koordinációját illeti, itt jelezném, hogy egyetértés volt abban, hogy meg kell erősíteni a stabilitási és növekedési egyezménynek a megelőzésre, illetve a költségvetési kiigazításra irányuló eszközrendszerét. Megállapodtak a tagállamok abban is, hogy 2011-től kezdődően bevezetik az úgynevezett európai szemesztert, amely szerint a tagállamok minden félév elején a következő évekre szóló, költségvetési helyzetet tükröző makrogazdasági mutatókat be kell, nyújtsák az Európai Bizottsághoz.

Az euróval kapcsolatban a miniszterelnök jelezte a tanácsülésen azt, hogy az összes tagállam bevonásával kerüljenek megvitatásra ezek a kérdések, ne csak az euróövezet tagjaival.

Végezetül, ami a pénzügyi intézmények által fizetendő illeték, illetőleg különadó bevezetését illeti, itt általános volt a megegyezés abban, hogy ez indokolt a méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében, illetőleg a rendszerszintű kockázat csökkentése érdekében.

Végezetül, képviselő úr, jelezném én is azt, hogy megállapíthatjuk, hogy a miniszterelnök, illetőleg a kormány által eldöntött 29 pontos akcióterv összhangban áll az európai elvárásokkal, az európai trendekkel. Nemcsak az Európai Tanács ülése volt normális, hanem végre Magyarországon is úgy tűnik, hogy normális a gazdaságpolitika, normális a politika általában. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu