DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Urak! Az Állami Számvevőszék alkotmányos feladata az Országgyűlés költségvetési joga gyakorlásának elősegítése. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve a zárszámadás ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtásáról lefolytatott parlamenti vita útján az előző év gazdálkodása lezárható legyen.

Ezúttal sajátos helyzetben folyik a parlamenti vita. A tavaszi országgyűlési választásokat követően ugyanis az új kormány nyújtotta be az Országgyűlésnek a korábbi kormány gazdálkodását minősítő 2009. évi zárszámadási törvényjavaslatot.

A zárszámadás ellenőrzésének célja a törvényjavaslat megbízhatóságának értékelése és annak elősegítése volt, hogy a beszámoló valósághűen tükrözze a pénzügyi folyamatokat. Azt értékeltük, hogy a központi költségvetési fejezetek és a fejezeti jogosítványú szervek beszámolói, továbbá a közvetlen bevételek és kiadások elszámolásai és maga a törvényjavaslat megfelelnek-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, számviteli alapelveknek, és így a pénzügyi, valamint a vagyoni helyzetről, a gazdálkodásról a valóságnak megfelelő, megbízható képet adnak-e. Ezzel szoros összefüggésben a számvevőszéki kontroll fókuszpontjában állt a törvényjavaslat dokumentumának törvényességi és számszaki ellenőrzése, ami a tartalom, a szerkezet, az államháztartási törvény előírásainak teljesítését, valamint a dokumentum külső és belső egyezőségének értékelését, minősítését jelenti.

Az ellenőrzés lényeges, a közkeletű közgazdasági zsargonnal élve hozzáadott értéket képviselő eleme számos olyan javaslat is, amelyek a zárszámadás megbízhatóságának és a gazdálkodás, a pénzfelhasználás átláthatóságának erősítését szolgálják. A javaslatok összképe sajátos tükör is, kifejezésre juttatja, hogy a zárszámadás szemszögéből melyek a tipikus hibák, a visszatérő hiányosságok. A javaslatok éppen ezek kijavítását és jövőbeni előfordulásuk megelőzését igyekeznek elősegíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Miben áll megállapításaink lényege, miképpen összegezhetem ellenőrzésünk tapasztalatait?

Az Állami Számvevőszék és a beszámolók vizsgálatában vele együttműködő 12 fejezet belső ellenőrzési részlegei, a Számvevőszék honlapján megtalálható módszertanok alkalmazásával, a központi költségvetés kiadási főösszege mintegy 82 százalékáról mondtak minősítő véleményt. Ezek szerint a vizsgált körben a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak teljesítési adatai, eltekintve az állami vagyonnal kapcsolatos adatoktól és néhány más, el nem fogadott beszámolótól, összességében megbízhatóak. A zárszámadási dokumentum jellemzően megfelel az államháztartási törvény előírásainak. Igaz, éppúgy, mint az előző években, néhány előírás teljesítése csak részleges vagy elmaradt. A teljesítés megítélését rontja, hogy a vonatkozó rendelkezések nem teljesek és nem egyértelműek.

Összesen 55 javaslatot tettünk, amellyel a kormány képviselői a bizottsági viták során egyetértésüket is jelezték, amelyek elsősorban a zárszámadásról való beszámolást, annak kapcsán a költségvetés tartalékaira vonatkozó szabályozást, továbbá mint kiemelt, fontos terület, az állami vagyongazdálkodást, valamint a belső kontrollrendszereket érintik, és más szabályozástechnikai teendőkre is ráirányítja a figyelmet.

Tisztelt Ház! Ismeretes, hogy az Európai Unió egészében a válság elleni intézkedések nyomán a közösségi szintű GDP-arányos deficit a 2007. évi 0,8 százalékáról 2009-ben 6,9 százalékra emelkedett. A deficitfinanszírozás szinte minden országban megnövelte az államadósságot. A maastrichti 60 százalékos célérték fölött helyezkedik el az adósságráta nemcsak több mediterrán országban, hanem például Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az eurózónán kívül nálunk, Magyarországon, valamint Nagy-Britanniában is. Ugyanakkor 2008 őszén a költségvetés tervezésekor a válság ténye és mélysége már ismert volt az ország vezetése számára, továbbá az is tudható volt, hogy Magyarország eladósodottságából adódó kiszolgáltatottsága nem teszi lehetővé a hiány és ezzel együtt az államadósság növelését.

A kormány beszámolójában foglaltakat megerősítve jelentésünk is leszögezi: az államháztartás teljes egyenlegének 2009. évi hiánya közel 30 százalékkal meghaladta az előirányzatot, elérte a GDP 3,9 százalékának megfelelő mértéket, a központi költségvetés tervezettnél 10 százalékkal magasabb, GDP-arányosan mintegy 2,8 százalékos hiánya ugyan mérsékeltebb a 2008. évinél. A központi költségvetés közel 19 ezer milliárd forintnyi bruttó adóssága 6,9 százalékkal felülmúlja a tervezettet, és 4,8 százalékkal a 2008. évi tényadatot. A GDP-arányos adósságállomány a betétként elhelyezett IMF- és EU-hitelrésszel együtt 72,7 százalék, ami 4,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. Kockázattal jár, hogy a devizaadósság aránya az elmúlt években nőtt, és 2009 végére megközelíti a 45 százalékot.

Megjegyzem, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól kapott hitelből az elmúlt évben lehívott összeget az állam az esedékes adósságtörlesztésekre fordította. Itt azonban számolni kell bizonyos kockázattal is, mivel a piaci árnál kedvezőbb devizahitel rövid távú előnyös kamatmegtakarítási hatása középtávon eltűnhet a várható jegybanki veszteség költségvetési megtérítése folytán. Ellenőrzésünk 2012-re mintegy 50 milliárd forint ez irányú költségvetési terhet valószínűsít.

A költségvetés végrehajtása szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy magas államadósságunk visszafizetésének kockázata kedvezőtlen az ország külső megítélése szempontjából is, erősíti a nemzetgazdaság sebezhetőségét is.

A fentieket szem előtt tartva lényegesnek tartottuk jelentésünk összegző részében annak kiemelését, hogy a magyar nemzetgazdaság hitelességének megítélése szempontjából kulcsfontosságú a kitűzött hiánycél betartása. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény előírja az elsődleges költségvetési többletet, valamint azt, hogy elejét kell venni a reáladóssági szint emelkedésének. A törvényben foglaltak valóra válása lehetővé tenné, hogy érzékelhető gazdasági növekedés esetén csökkenjen az adósságráta, a GDP-arányos adósságállomány, s így tágulhasson a kormány mozgástere.

(10.30)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ismert tény, hogy 2008 őszén meglehetősen sok bizonytalansági tényező övezte a költségvetés kialakítását. Ezt jól érzékelteti, hogy október folyamán egy eredeti és egy átdolgozott költségvetési törvényjavaslat is készült. Valójában ez utóbbinak a kormány módosítójavaslat-csomagjával átformált makropályára épülő változata képezte végül a parlamenti vita tárgyát. Az Állami Számvevőszék az eredeti, valamint az átdolgozott törvényjavaslatot is véleményezte, majd pedig a költségvetési bizottság kérésére észrevételeket fűzött a benyújtani tervezett módosító javaslatokhoz is. Rávilágított arra, hogy a megváltozott bevételi sarokszámok nem tükrözik megfelelően az eredeti javaslat átdolgozásának indokául szolgáló problémákat és kezelési lehetőségeiket.

A mostani beszámolás tárgyát képező törvényjavaslat kimunkálása rendhagyó megoldásokat igényelt a tervezés záró fázisában, ám a tervezési tevékenység a megfelelő szakaszokban sem mindenben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Igaz az is, hogy a válságkezelés szerte a világon sok bizonytalansággal járt. Napjainkban is ellentmondóak a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetekben és tudományos kutatók körében a válság kimenetelére vonatkozó megítélések. Mindezek ellenére aligha kétséges, hogy annak idején a kormány költségvetést megalapozó tervezési tevékenységében bizonytalanságok és hibák is voltak. Elsősorban a bevételeket és az államadósságot is befolyásoló növekedési, beruházási, foglalkoztatási és fogyasztási tényezők körében nem súlyuknak megfelelően számoltak a kockázatokkal, holott például az Állami Számvevőszék és kutatóintézete is figyelmeztetett a kockázatokra, amelyek jelentős része, például az adóbevételek elmaradása igazolódott is.

Ahogyan arra jelentésünk is utal, alapvetően a makrogazdasági folyamatok tervezettnél kedvezőtlenebb alakulására vezethetők vissza a költségvetési törvényben foglaltaktól való eltérések. Ezeket távirati stílusban úgy lehet összegezni, hogy az adóbevételek számottevően elmaradtak a törvényi előirányzattól, az adó- és illetékhátralékok tovább nőttek, több kiadási tétel meghaladta az előirányzatot, és az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alrendszer is hiánnyal zárt, ugyanakkor a 2009. évi finanszírozás végül is biztosított volt.

Ellenőrzésünk alapján néhány elgondolkodtató tényt, adatot, összefüggést szeretnék a tisztelt képviselő hölgyek és urak szíves figyelmébe ajánlani. A hiány mérséklése érdekében a kormány 101,2 milliárd forintot zárolt, emellett 500 milliárd forintot meghaladó maradványtartási kötelezettséget is előírt a felügyelete alá tartozó szervezetek részére. Az adóbevételek összességében közel 6,5 százalékkal, 415,6 milliárd forinttal elmaradtak a törvényben előirányzott 6524,2 milliárd forintos összegtől. Az Állami Számvevőszék a költségvetés véleményezésekor különösen a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a társas vállalkozások, valamint a magánszemélyek különadójának teljesíthetőségét minősítette magas kockázatúnak. E négy adónem bevételi terve 2827,5 milliárd forint volt, a teljesítés azonban 385,4 milliárd forinttal, 13,6 százalékkal volt alacsonyabb. Mindezt az általános forgalmi adóból és jövedéki adóból származó 72,2 milliárd forint többletbevétel csak mérsékelni tudta, amelyet ezen adónemek 2009. július 1-jei emelése eredményezett, mivel a kisebb adók bevételei is elmaradtak a tervezettől.

Az adó- és illetékhátralékok öt év alatt több mint kétszeresére, 1723 milliárd forintra nőttek. Ezen belül a felszámolással érintett hátralékok megháromszorozódtak, és az állomány 70 százaléka a nem működő adózók körében keletkezett. Az Európai Uniótól származó, költségvetésen belüli és kívüli források együttes nagyságrendje 1200 milliárd forintnyi összeg, több mint ötszörösen meghaladta a teljesített hazai befizetési kötelezettséget. A költségvetésben megjelenő uniós források azonban 8 százalékkal, 72,3 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől. A központi költségvetési eszközök felhasználása viszont 24 százalékkal, 43,5 milliárd forinttal túllépte a tervezett előirányzatot. Ez az együttesen 115,8 milliárd forint a költségvetés teljesítésének szempontjából hiánynövelő kockázati tényezőt jelentett 2009-ben.

Több kiadási tétel meghaladta az előirányzatot, így a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 365,9 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. 2009-ben is magas és növekvő volt a költségvetési szervek tartozásállománya, az adósság azonban csak átmeneti, likviditási jellegű volt. A központi költségvetés tartalékainak előirányzata az elmúlt évben összesen 192 milliárd forint volt, ebből 90,4 milliárd forintot használtak fel, az összes tartalék 47,1 százalékát. A tartalékok hasznosítását vizsgálva a megelőző évekhez hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy a felhasználás nem felelt meg az államháztartási törvény előírásainak. Ezúttal az általános tartalék mintegy 60 százalékát elérő mértékben került sor olyan feladatok finanszírozására, amelyek nem minősülnek előre nem tervezhetőnek vagy elháríthatatlan okok folytán elmaradó bevétel miatt pótlandónak.

Az elkülönített állami pénzalapok 465,2 milliárd forint bevételével szemben 496,5 milliárd forint, az állami költségvetési kiadások 5,4 százaléka állt. A 31,3 milliárd forintnyi negatív egyenleg alapvetően az alapok kiadásaiból 86 százalékkal részesedő Munkaerő-piaci Alap 58,6 milliárd forintos hiányára vezethető vissza. Az alap pénzügyi helyzetének romlását a kiadásainak összetételében bekövetkezett kedvezőtlen elmozdulás okozta. Nevezetesen az, hogy megnövekedett a költségvetési befizetés, és csökkentek az aktív eszközök, az alap célját, rendeltetését szolgáló alapvető felhasználás.

A társadalombiztosítási alrendszer teljesített bevételi főösszege 4128,9 milliárd forint, a kiadási főösszege pedig 4285,6 milliárd forint volt. Az alrendszer az előirányzott 8,9 milliárd forinttal szemben 156,7 milliárd forint hiánnyal zárt, ami elsősorban a járulékbevételek számottevő elmaradására vezethető vissza. E hiány döntően az Egészségbiztosítási Alap körében keletkezett, ott viszont 17-szer nagyobb volt, mint az előirányzat. Ilyen körülmények között a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozása folyamatos beavatkozást igényelt, mert a kiadásokat a bevételkiesés ellenére is tartani kellett, ennyi eredménnyel járt ez.

Tisztelt Ház! Ellenőrzésünk legfőbb rendeltetése, jelentésünk mondanivalójának lényege a beszámolók megbízhatóságának minősítése, amit évek óta az angol partnerszervezetünk auditálási metodikájának felhasználásával végzünk. A módszer lényege, hogy nemcsak a hibákat tárja fel, hanem a beszámolók, elszámolások hitelességét is tanúsítja. Szinte teljes, 95 százalékos bizonyossággal garantálja, hogy a hibák összességében nem haladják meg a kiadási főösszeg 2 százalékát. A fejezetek belső ellenőrei mellett, az újabb keletű törvényi szabályozásnak megfelelően, az ÁSZ-nak ezt a módszerét alkalmazták az elkülönített pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alapok beszámolóit ellenőrző könyvvizsgálók is.

A zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzése kapcsán, ezeket részben már elöljáróban is jeleztem, a megbízhatóságra vonatkozóan legfontosabb megállapításaink a következők. A központi költségvetés közvetlen bevételeinek teljesítési adatai megbízhatóak, kivéve az állami vagyonnal összefüggő bevételi adatokat, amelyekre vonatkozóan az Állami Számvevőszék korlátozott minősítést adott.

(10.40)

A központi költségvetés közvetlen kiadásainak teljesítési adatai szintén megbízhatóak, eltekintve a lakástámogatások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások körétől. Ezekre vonatkozóan az Állami Számvevőszék szintén korlátozott minősítést adott.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások teljesülésének mérlegadata megbízható.

Az APEH-nél az adóhátralék-állomány adatai megbízhatóak, az illetékek hátralékállományának összege azonban nem pontos.

Az Állami Számvevőszék 52 pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés alapján 39 beszámolót, közöttük 26-ot figyelemfelhívó megjegyzéssel, de elfogadó véleménnyel látott el, további 10 beszámoló korlátozott, 3 pedig elutasító minősítést kapott. A Számvevőszékkel együttműködő fejezetek belső ellenőrzési részlegei 59 beszámolót kontrolláltak. Közülük 46 elfogadó minősítéssel, de 21 esetben figyelemfelhívó megjegyzéssel zárult. Emellett 6 beszámoló kapott korlátozott minősítést, és 7 beszámolót elutasítottak.

Rátérek a törvényjavaslat dokumentumának értékelésére. Már jeleztem, hogy az jellemzően megfelel az államháztartási törvény előírásainak.

Az átláthatóságot azonban nehezíti - hogy csak néhány példát említsek -, hogy nem követhető nyomon az 1 milliárd forint összköltség feletti beruházások felhasználása, továbbá - bár az általános indoklás tartalmazza a kormányzati szektor adósságának és hiányának az Európai Unió módszertana szerinti bemutatását - nem elemzi a maastrichti elsődleges egyenlegmutató alakulását. Emellett a központi költségvetés 2009. évi végrehajtásának mérlegében csak a törvényi módosított előirányzatok és a teljesítési adatok szerepelnek, az eredeti előirányzatok és az előző évi tényadatok hiányoznak. S végül, de korántsem utolsósorban a parlamenti döntéshozatalt is nehezíti, hogy évek óta elmaradt a hosszabb távú kötelezettségvállalások összefoglaló, rendszerezett bemutatása.

Tisztelt Ház! Az ellenőrzésünk ugyanakkor megerősítette, hogy a normaszöveg és a mellékletek összhangjának, az általános indoklás és mellékleteinek egyezősége tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások.

Mindemellett - a megelőző évek tapasztalataival egyezően - ezúttal is jeleznünk kell, hogy a prezentáció kialakult gyakorlata nem támogatja megfelelően az információtartalom átláthatóságát, a folyamatok megfelelő követhetőségét, az évek közötti összevetést. Ezen a gyakorlaton túl kell lépni annak érdekében, hogy a zárszámadási törvényjavaslat információtartalma és prezentációja az eddigieknél jobban segítse a parlamenti képviselők munkáját, az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlását.

Szóltam már a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat megtervezésének és parlamenti előterjesztésének sajátosságairól. Ezzel összefüggésben rámutatok arra is, hogy a mostani napirendi vita tárgyát képező dokumentum tartalmi és prezentációs hiányosságai nem előzmény nélküliek, abban az értelemben sem, hogy már magát a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumát is gyakorlatilag hasonló hiányosságok jellemezték.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ellenőrzésünk egy sor kisebb-nagyobb, a vezetés és irányítás gyengeségeire, a szakmai fegyelem, a jogkövetés és a rend hiányára visszavezethető, ismétlődő, rendszerhibaként is értékelhető hiányosságra, mulasztásra hívta fel a figyelmet. Lássunk néhány kiragadott példát, amelyek érzékeltetik, hogy az ilyen típusú hibák, mulasztások megengedhetetlenek és elfogadhatatlanok.

Az állami vagyon hasznosításának lényegi keretei változatlanok maradtak. A vagyonkezelő továbbra sem rendelkezik teljes körű és pontos vagyonnyilvántartással. A vagyontörvényben előírt vagyonkezelési szerződések felülvizsgálata és módosítása az elmúlt évben nem történt meg. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatos problémák krónikusan jelen vannak, mint ahogy erre a Számvevőszék a korábbi években is rámutatott. A könyvvizsgáló 2008-ban és 2009-ben is elutasította a véleménynyilvánítást, mivel a beszámoló véleményezésére nem álltak rendelkezésre a hiteles adatok. Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzései során javaslatokat fogalmazott meg. A szabályozással kapcsolatban néhány javaslat ugyan megvalósult, míg a személyes felelősség felvetésére vonatkozóan egyetlen sem hasznosult a kormány által. Ennek ellenére van következménye a Számvevőszék megállapításainak, hiszen az Állami Számvevőszék a Malév Zrt., a sukorói ingatlancsere, a moszkvai ingatlanértékesítés és a Bábolnai Ménesbirtok Zrt. ügyében csatlakozott a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálathoz, és további ügyekben külön tájékoztatta, illetve hívta fel a figyelmét a legfőbb ügyésznek.

A költségvetési szerveknek megküldött szerződések többségét nem írták alá. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladatátvételével kapcsolatos szervezeti átalakítások számviteli rendezetlensége 2009-ben is fennállt. A központosított illetményszámfejtő rendszer működése évek óta nem kielégítő. Az Önkormányzati Minisztérium 2008-ban és 2009-ben is folyósított támogatást az év utolsó napjaiban anélkül, hogy megkötötték volna a vonatkozó szerződést. Az Országgyűlés által megállapított támogatások folyósításához, felhasználásához és elszámolásához kapcsolódó rendeletalkotás határidejét - 26 rendeletet kellett meghozni - 24 esetben nem tartották be az ágazati minisztériumok.

A 4-es metróvonal beruházásának sokirányú problémái évek óta halmozódnak, az ismételt számvevőszéki javaslatok ellenére még az állami kontrollpozíció megfelelő érvényesítéséről sem gondoskodtak. Itt tudom tájékoztatni önöket, hogy párhuzamosan folyik ennek a beruházásnak a számvevőszéki vizsgálata, s bár a számvevőszéki jelentés még nem fejeződött be, de a számvevők már befejezték a 4-es metró megfelelő szakaszának ellenőrzését. A vizsgálat során a számvevők számos szabálytalanságot tártak fel, amelyek egy része tekintetében indokolt a büntetőjogi felelősség felvetése. Megítélésünk szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok több esetben támasztják alá a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját. Az uniós források analitikus nyilvántartása nem teszi lehetővé az évenkénti kötelezettségvállalás mértékének megállapítását. További hiányosságok az uniós forrásfelhasználással kapcsolatban: zárás után hiányzik a főkönyvi kivonat; nem a szabályozásnak megfelelő időpontban egyeztetik az adósságállományt; elmarad a nyilvántartott kötelezettségek rendezése a mérlegben.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése alapján a kormánynak 10, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszternek 11, más minisztereknek 27, az országgyűlési biztosok részére 1, a fejezetek, fejezeti jogosultságú költségvetési szervek felügyeletét, irányítását ellátó szervek vezetőinek pedig 6 javaslatot címeztünk - ez összesen 55 javaslat -, közülük kizárólag a legfontosabbakat röviden szeretném megemlíteni.

A költségvetés teljesítéséről való beszámoláson túlmenően a közpénzügyi rendszer korszerűsítését is célozza a nemzetgazdasági miniszternek címzett javaslat, hogy szabályozza a zárszámadás elkészítésének folyamatát, írja elő a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjának tartalmi és formai követelményeit. Ezt a kérdést egyébként több bizottság is felveti, helyesen.

Az Állami Számvevőszék a szabályozás belső összhangjának megteremtése érdekében a kormánynak javasolta az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak könyvvizsgálatára, a beszámolók ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírások felülvizsgálatát.

A javaslatok egy másik köre - évek óta visszatérően - a központi költségvetés tartalékai felhasználásának, átcsoportosításának szabályozását érinti. Ezeket a javaslatokat a kormány és a nemzetgazdasági miniszter figyelmébe ajánlottuk.

A zárszámadás megbízhatóságának javítását szolgálja az uniós fejlesztések szakterületén az Új Magyarország fejlesztési tervre vonatkozó beszámolók összhangjának megteremtésére vonatkozó javaslat, továbbá egyes, először a hazai költségvetésből, azt követően európai uniós támogatásból finanszírozott fejlesztésekkel kapcsolatos költségvetési elszámolásokkal összefüggő javaslat. Ezeket a nemzetgazdasági miniszternek címeztük.

(10.50)

Kiemelten fontosak azok a kormányhoz, illetve a nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett javaslatok is, amelyek az állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kapcsolódó beszámolásokra vonatkoznak.

Önálló javaslatban is felkérte az Állami Számvevőszék az illetékes vezetőket, hogy a számvevőszéki ellenőrzések alapján tegyék meg az intézkedéseket a beszámolók hibáinak kiküszöbölésére, valamint a belső kontrollrendszerek működési hatásfokának javítására.

Javaslataink a zárszámadási ellenőrzéssel feltárt főbb szabályozási hiányosságokon túlmenően elsősorban a vezetés és irányítás, a belső kontroll gyengeségből adódó rendezetlenségeinek kiküszöbölésére, másrészt a szakmai fegyelem, a jogkövetés és a rend mint értékteremtő erő érvényre juttatására, az ehhez szükséges felfogás és magatartás megkerülhetetlen követelményként való követésére irányulnak. Az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzését, mint minden más vizsgálatát is és javaslatait, az ellenőrzöttekre való ráhatását is áthatja az a szemlélet, amit az ismert közmondás fogalmaz meg: rend a lelke mindennek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Meggyőződésem, hogy a zárszámadás vitája betölti majd szerepét, már csak azért is, mert a bizottsági vita során a kormány képviselői jelezték, hogy elkezdték a hibák kijavítását, a számvevői javaslatok hasznosítását. Minden bizonnyal jó néhány olyan tanulsággal szolgál majd ez a zárszámadási vita, amelyek hasznosítása átláthatóbbá teszi a költségvetési folyamatot, hozzájárul a rend, a szakmai fegyelem érvényre juttatásához. Ennek előmozdítására törekedett az állam legfőbb ellenőrző szervezete a zárszámadás vizsgálatával és azzal, hogy az önök bonyolult és felelősségteljes tevékenységének elősegítése érdekében parlamenti vitára benyújtotta a 2009. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentését.

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu