ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mondok újat, ha azt mondom, nem kell szakácsnak lenni ahhoz, hogy valaki egy ételről megállapítsa, hogy jó-e vagy rossz, vagy focistának lenni, hogy bíráljon egy jó kifliben lőtt rúgást.

Nem vagyok hadi szakértő, nem annak tanultam, de nem is gondolom, hogy annak kellene lennem ahhoz, hogy megállapítsam, nem sok keresnivalónk van Afganisztánban. De örülhetünk annak, hogy itt erről egyáltalán beszélhetünk, mert ha 1968-ban itt, ebben a teremben valaki fel mert volna szólalni a csehszlovák bevonulás ellen, azt le is lövették volna, ahhoz képest tényleg kedvezőek most a viszonyok.

Én 1978-79-ben voltam Marcaliban katona. Irányzó voltam, az egyik D-20-as löveget irányoztam. Akkor rend, fegyelem volt a sorainkban, és egyfajta tartást is kaptunk a katonai kiképzés során. Most 41-42 éves korukban a katonatisztek nyugdíjba mennek, a magas nyugdíjuk mellett őrző-védő munkát folytatnak. Úgy gondolom, most a hadi viszonyok híján agyilag vagy idegileg azért nem annyira leterheltek, hogy indokolt lenne ez a korai nyugdíjaztatásuk, és az országban számtalan megoldatlan feladat van, amit el lehetne látni. Mi törtük a kukoricát, szőlőt szedtünk, fát vágtunk ősszel. Nem azt mondom, hogy profi, akadémiát végzett tisztekkel kellene ezt végeztetni, de a mai fiatalság lelkiállapotát figyelembe véve azon is el kellene gondolkodni, hogy jó volt-e a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetése.

Ha egy ásványi nyersanyagokban szegény országban törne ki hasonló belső konfliktus, nem hiszem, hogy hanyatt-homlok menekülnénk a térségbe, de annak idején a Szovjetunió mondta meg nekünk, hogy mit kell tennünk, most az Egyesült Államok. Legyünk már egy kicsit a saját magunk akaratának gazdái!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu