DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem fogom kihasználni ezt az időt, merthogy szándékaink szerint alapvetően egy technikai törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán, de azért természetesen vannak benne érdemi döntést igénylő kérdések is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az előző parlamenti ciklusban igen sok szó esett az új Ptk.-ról, azaz a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvényről. Engedjék meg, hogy csupán egy mondat erejéig visszatérjek rá, és egy körülbelül fél évvel ezelőtti eseményre emlékeztessem tisztelt képviselőtársaimat. Az új Ptk. hatályba léptető rendelkezéseit ugyanis az Alkotmánybíróság 2010. április 28. napján megsemmisítette. Ezt a mindenkori jogalkotónak el kell fogadnia, illetve el kell végeznie az ebből eredő feladatokat.

Az egyik ilyen feladat, hogy módosítani kell néhány olyan jogszabályt, amely az új Ptk. fogalomrendszerére épült, és ezért kvázi vissza kell vezetni a szóhasználatukat, illetve a bennük szabályozott eljárási rendet a hatályos Ptk.-ban alkalmazott jogintézményekre. Van, ahol ez egy egyszerű szócserével elvégezhető, de a 2011. január 1. napján hatályba lépő, a hagyatéki eljárásról szóló törvénnyel egy kicsit bonyolultabb volt a helyzet, ezért kívánta a kormány külön törvényjavaslatban előterjeszteni annak módosítását. Az új Ptk. ugyanis igen sok érdemi változtatást vezetett volna be az öröklési anyagi jogi területen. Így az ennek érvényesülésére hivatott eljárásjogi szabályozás területén is jóval bonyolultabb feladat annak eldöntése, hogy melyek azok a szakaszok a törvényben, amelyek függetlenek a Ptk.-tól, és 2011. január 1-jén változatlanul hatályba léptethetők, és melyeken érdemes kisebb mértékben módosítani, illetve mit kell törölni.

Másrészt, mivel a módosítás a törvény szakaszainak nagyjából egyharmadát érinti, ez egyfajta felhatalmazást is ad a jogalkotó számára, hogy ne csak egyszerű technikai pontosítást hajtson végre, hanem koncepcionálisan is átgondolja, hogy lehet-e még érdemben javítani az eljárási szabályokon. Három ilyen területet szeretnék tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, ahol az eredeti törvényben foglaltakhoz képest lehet lépni annak érdekében, hogy az eljárás az érintett állampolgárok és hatóságok igényeinek még jobban megfeleljen, gyorsabb és korszerűbb legyen.

(14.00)

Az első ilyen új jogintézmény, hogy a mezőgazdasági ingatlan és a kapcsolódó ingóságok az államnak is felajánlhatóak. Lényegében az örökség odaajándékozásáról van szó, amelyet a magyar állam automatikusan elfogad. Ennek hátterében az áll, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő egyes földek, gazdaságok az öröklési folyamatok során bővülő tulajdonosi kör miatt túlzottan elaprózódtak, nyilvántartásuk, használatuk és fenntartásuk ellehetetlenült, gyakorlatilag értéktelenné váltak. Ezeket az örökösök rendszerint visszautasítják, hiszen kezelésükkel több a gond, mint az öröm. Az ilyen visszautasítást azonban az újabb örökösök újabb visszautasító-nyilatkozatai követik, a sor legvégén pedig a magyar állam áll, amely ilyen lehetőséggel nem rendelkezik, ő a végső örökös.

(A jegyzői széket Hegedűs Lorántné foglalja el.)

Az újítás az összes egyenes, majd oldalági rokont magában foglaló lánc lerövidítését célozza, azzal, hogy a mezőgazdasági ingatlan és a kapcsolódó ingóságok közvetlenül az államnak adományozhatóak. Ez megakadályozza a felesleg továbbaprózódást, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódását. A mezőgazdasági ingatlanok állami kézbe kerülése továbbá biztosítja azt is, hogy kezelésükre és felhasználásukra megfelelő szakértelem és intézményrendszer álljon rendelkezésre.

Szintén újdonság, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindításának ténye feljegyezhetővé válik az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek indoka, hogy a közjegyző a már lezárult eljárást egy éven belül, ha azt okkal kérik, megismételheti, és ezáltal megváltozhat az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett tulajdonos személye, azaz a megállapított örökös. Ha megindul egy ilyen eljárás, célszerű erről a közhiteles nyilvántartás adattartalmában jóhiszeműen bízókat tájékoztatni, nehogy tudtukon kívül olyan eladótól vásároljanak ingatlant, akinek tulajdonjogát, illetve annak egy részét egy hatósági eljárásban vitatják. Ha mégis megvásárolják az ilyen ingatlant, az újabb jogszerzés ugyanis függő hatályú lesz, azaz attól függ, hogy a megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján változik-e az öröklési rend, azaz annak a személye, akire az örökhagyó halála pillanatában az ingatlan átszállt. Ezt a jogbiztonságot veszélyeztető, újabb konfliktusokat, jogvitákat okozó helyzetet nyilvánvalóan meg kell előzni, erre szolgál a földhivatali eljárás kezdeményezése. Az ilyen jellegű feljegyzés egyébként nem ismeretlen a jogrendszerünkben, hiszen a bírósági tulajdonjogi perek esetében ugyanezt eredményezi a perfeljegyzés, ezért ennek a jogintézménynek a megfelelő alkalmazását írja elő a törvényjavaslat, illetve a különbségek esetére határozza meg az eltérő eljárási rendet.

Végül arról az újításról beszélnék, ami lényegesen megkönnyíti a hagyatéki leltárt készítő települési önkormányzat jegyzőinek feladatellátását. A jegyzők számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz való hozzáférési joga szélesedik ki a törvényjavaslattal úgy, hogy az elhunyt neve alapján rákereshetnek az ő összes ingatlanára. Ez korábban csak a közjegyző számára volt lehetséges, így sok esetben neki kellett kiegészítenie a hiányos leltárt, a módosítás eredményeként viszont erre már kevesebb esetben kell sort keríteni, az eljárás ezáltal is gyorsabban lezárható. A jegyzők az adóeljárás lefolytatására már ma is rendelkeznek az említett széles körű lekérdezési jogosultsággal, így annak kiterjesztése a hagyatéki eljárások tekintetében sem lehet kétséges.

Biztosíthatom önöket, hogy az eljárást gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött komoly jogalkotói munka áll, a tervezetet az egyeztetés során a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe is, kérve támogatásukat, várva jobbító javaslataikat.

Megtisztelő figyelmüket köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu