DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A hagyatéki eljárással az állampolgárok egy tragikus magánéleti esemény révén, családtagjuk elvesztésének szomorúsága után találkoznak. Ebben az élethelyzetben tehát elsősorban az emberiességi, kegyeleti szempontokra kell tekintettel lennünk, és ilyen szempontok mellett kell a jogbiztonsággal kapcsolatos elvárásokat is teljesíteni, így időhatékonynak, költségtakarékosnak, a modern technikai és informatikai lehetőségeket kihasználó eljárásnak kell lennie az öröklési jogban, illetve a polgári jog ezen részében.

Az új hagyatéki eljárási törvényt tavaly fogadta el az előző Országgyűlés, megalkotására egyfelől - ahogyan ön is említette - az Alkotmánybíróság 13/2008. számú határozata ösztönözte a jogalkotót, hiszen az Alkotmánybíróság ezen döntésében előírta, hogy veszélyezteti a jogbiztonságot az, hogy ezen törvény nincsen megalkotva.

A tavaly elfogadott új hagyatéki eljárási törvény törvényi szintre emelte az alapvető jogokat érintő hagyatéki eljárás legfontosabb elemeit. Az előző Országgyűlés által elfogadott és 2011. január 1-jén hatályba lépett - lépő vagy lépett volna - szabályozás, a hagyatéki eljárási törvény főbb tartalmi elemei és érdemei között néhányat meg szeretnék említeni.

(14.10)

Ilyen, hogy részletesen szabályozza a hagyatéki eljárás jogorvoslati rendszerét; ilyen, hogy modernebb és gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé, megvalósul az úgynevezett egyablakos ügyintézés, amit az előző napirendi pontnál egy közigazgatási eljárásban a kormányoldal szorgalmaz. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy az eljárás a jegyzőnél indul meg, és ezáltal megszűnik az a fölösleges párhuzamosság, amely a jegyző és a közjegyző eljárásában volt tetten érhető. Ilyen, hogy a hagyatéki eljárásról szóló hirdetményt az interneten is közzé kell tenni; ilyen, hogy a törvény bevezeti a közjegyzői letét jogintézményét; ilyen, hogy a mediáció új szabályait állítja fel a törvény, a perindításra nyitva álló 30 nap helyett egy kicsit hosszabb ideig egyeztethetnek vitapartnerükkel, örököstársukkal a felek.

Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi kormány az előző ciklusban az új Ptk.-t üldözte, boszorkányüldözésnek tette ki, azonban ennek a boszorkányüldözésnek az lett az áldozata, hogy ezen előbb említett pozitív szabályok sem kerülnek bevezetésre a jogrendszerbe. Azt gondoljuk, hogy ez megfosztja a magyar állampolgárokat e pozitív újításoktól, de ezek közé tartozik a hivatásos támogató vagy a hagyatéki gondnok intézménye. Utóbbi feladata lett volna a tulajdonos halála esetén a gazda nélkül maradt cégek ügyeinek egyengetése, míg az örökösök ténylegesen át nem veszik a hagyatékot. A gondnoknak úgy kellett volna kezelni a tulajdonos nélkül maradt üzletrészi vagyont, hogy a haláleset minél kisebb törést okozzon, minél kisebb zavart idézzen elő az üzletmenetben, megakadályozva ezzel a cégek ellehetetlenülését.

Úgy gondoljuk, hogy itt azért rombolás zajlik, hiszen például e fontos újítást is el kívánják törölni, azonban szerintem rombolás az is, hogy a régi, már nem bevált intézményeket konzerválják: például a cselekvőképességet kizáró gondnokság eltörlése az előző kormány egyik fontos célkitűzése volt, racionálisabb megoldásként kínálta a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozásának lehetőségét.

A magyar polgári jog jövőbeni fejlődése az Országgyűlés törvényalkotó munkájának nyomát fogja magán viselni, a kormány szakmai koncepciókat nélkülöző, politikai szembenállásra építő hozzáállása következtében mind ez idáig azonban nem derült ki arról, hogy önök mennyiben és hogyan képzelik el a hazai magánjogot és annak fő vázát alkotó polgári törvénykönyv jövőjét; bár ha itt különböző, emberek közötti jogviszonyokra utalok, akkor egy példát mutattak, ez az úgynevezett cselédszerződésekre vonatkozó példa. Tehát azt mondhatom, tisztelt Országgyűlés, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egyike az előző kormányokkal szembeni, politikai dacból fakadó előterjesztésnek. A Fidesz évek óta hangoztatta, hogy készen áll a kormányzásra, egy ország kormányzásához azonban szakmai elképzelések is kellenek. Ez a törvényjavaslat nem tartalmaz érdemi szakpolitikai újítást, csupán visszaállítja az új polgári törvénykönyvet megelőzően érvényes viszonyokat a hagyatéki eljárással kapcsolatban.

Az MSZP-frakció tisztában van azzal, hogy erre a törvénymódosításra a mai helyzetben kodifikációs szempontokból van szükség, ám mivel nem tudunk egyetérteni a kormányoldal új Ptk.-val kapcsolatos magatartásával és felelőtlen hozzáállásával, ezért gyakorlatilag nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu