FARKAS GERGELY (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A múlt héten megkezdett megemlékező sorozatomat szeretném folytatni, amelyben hétről hétre egy-egy méltatlanul elfeledett írónk életét és munkásságát mutatom be.

Mai felszólalásomban Nyírő Józsefről kívánok beszélni. Az 1889-ben az erdélyi Székelyzsomboron született, katolikus vallású Nyírő József mindig is hű maradt szülőföldjéhez, és műveiben is főként az erdélyi magyarság problémáival foglalkozott. Tette mindezt akkor, amikor az igazságtalan trianoni békediktátum után a legnagyobb szükség volt arra, hogy tartsák a lelket az elnyomatásban élő erdélyi magyarságban. Erdélyi honfitársaiért a második bécsi döntés után 1941-től a Magyar Országgyűlés képviselőjeként dolgozott egészen 1945 márciusáig.

Míg Wass Albertet a háború után a román, addig Nyírő Józsefet abszurd módon a magyar belügyi szervek mint háborús bűnöst szerették volna felelősségre vonni, ám az amerikai hatóságok ebben az esetben is megalapozatlannak ítélték a vádakat, és nem adták ki őt. Megbélyegzése és kommunizmusellenessége miatt a diktatúra idején tiltólistára került mind Magyarországon, mind pedig Romániában.

Emigrációban részt vett a külhoni irodalmi élet megszervezésében, s alapító elnöke lett az észak-amerikai Kossuth Kiadónak. Ekkor írt műveiben már nem csupán az erdélyi sajátosságokra, hanem a magyar egységre tette a hangsúlyt: szétdaraboltságban is egynek és oszthatatlannak látta és láttatta nemzetét, hazáját.

Nyírő jellemzésére engedjék meg, hogy egyik kortársának visszaemlékezésére hagyatkozzak. "Kevés hazai tollforgatóban lobogott olyan magas lánggal a nemzeti és keresztény tudat, mint az említett népszerű íróban. Nyírő kétségtelenül antikommunista volt, ugyanúgy, mint Wass Albert vagy Márai Sándor, nem véletlenül lettek az említettek az 1945 utáni emigrációs magyar irodalom vezéralakjai."

Tiszteletre méltó élete és kitartó munkája, megingathatatlan magyarsága miatt személye példaképe lehetne nemzetünknek, de összesen 16 kötetes munkássága sajnos mindmáig lepel alatt tartott érték. Pedig olyan remekművek vannak művei között, mint a népszerűségét megalapozó Jézusfaragó ember, vagy a leghíresebb műve: a találékony, derűs, furfangos székely legény történetét bemutató Úz Bence vagy épp a megejtően szép balladisztikus történeteket tartalmazó Kopjafák.

Míg nálunk a fiatalok többsége nem is hallott Nyírő Józsefről, addig neve és művészete Európában is ismert. A külföld elsősorban Nyírő József mély és zamatos magyarságát élvezi, az író hangjában egy egész nép vallomását fedezi fel, annak nehéz és küzdelmes életét. Nyírő József egyformán mestere a novellának és a regénynek; változatos hangú művész, s a csillogó székely humort éppoly tökéletességgel adja vissza, mint azokat a tragikus hangokat, amelyeket a komor sors tép ki népe lelkéből.

(22.10)

Rehabilitációja részben már megindult, hisz 2002-ben Magyar Örökség-díjban részesült, a fővárosban emléktáblája áll, a Magyarok Házában pedig Nyírő-konferenciát rendeztek a tiszteletére. Végakarata szerint kérte, hogy hamvai Erdély földjében nyugodjanak, de ez a kérése mind ez idáig nem teljesült. Nemrégiben azonban döntés született több alapítvány és a Nyírő család leszármazottainak összefogásával - akik közül az egyik a Jobbik oktatási és kulturális kabinetjének munkatársa -, hogy 2011-ben hazahozzák a hamvait Madridból, és Székelyudvarhelyen újratemetik.

Külön üdvözöljük, hogy ehhez a magyar kormány is segítséget nyújt, de egyben szeretnénk kérni azt is, hogy az író emlékét erősítő szimbolikus intézkedések mellett olyan gyakorlati tettek is kövessék ezeket a lépéseket, amelyek azt célozzák meg, hogy minél több ember megismerje Nyírő József munkásságát, elsősorban gondolok itt a tananyagban való megjelenítésre.

Végezetül engedjék meg, hogy Nyírő József 1949 karácsonyán, az emigrációban megfogalmazott szavait idézzem. Mondatai az akkori történelmi helyzetben is nagyon fontosak és elgondolkodtatóak, de legalább ennyire elgondolkodtató az, hogy sajnos ma is megállják helyüket. "Hogy idejutott Magyarország, önmagunkban keressük az okot. A magyar öntudat és történelmi tisztánlátás hiányzott otthon is, és hiányzik sokakból még most is. A haza, a történelem, a Himnusz nem volt lényeg, élő valóság a legtöbb emberben, hanem csak forma, külsőség, jelszó, eszköz, térkép. Nem vallás, csak templomba járás. Ugyanakkor minden importált, tőlünk idegen, ártalmas rendszerre, divatra, jelszóra, mozgalomra minden téren gondolkodás nélkül kaphatóak voltunk. Olyan zöldséget nem lehetett kiötleni sehol a földön, aminek követője ne lett volna Magyarországon."

Úgy gondolom, érdemes elgondolkodni Nyírő József szavain. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu