KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság magyar tagjaként öt év alatt tíz soros elnökséggel dolgoztam együtt, adó- és vámpolitikai biztosként közvetlen partnerem mindig az adott ország pénzügy-, illetve gazdasági minisztere volt, de alkalmam volt általában is figyelemmel kísérni a soros elnökségi feladatok ellátását, megfigyelni, hogy min múlik a siker, és min múlik a kudarc.

Tapasztaltam, hogy az értékelést a soros elnökségi feladatok ellátásáról nem a soros elnök országának kormánya, hanem a többi 26 tagállam és az uniós intézmények, mindenekelőtt az Európai Bizottság és az Európai Parlament alakítják ki. Ez az értékelés attól függ, mennyire sikerült előremozdítani a közös érdekek, a közösségi politikák érvényesülését, mennyire sikerül a szükséges kompromisszumokat kialakítani. Fontos tapasztalat, hogy a soros elnökség hat hónapja nem a sajátos, nem az egyedi nemzeti érdekek érvényesítésének az ideje. Adóügyekben, ahol egyhangú döntések szükségesek, ahol minden tagállamnak vétójoga van, számos alkalommal tapasztaltam, hogy egy-egy pénzügyminiszter saját országa érdekeivel összhangban vétójával akár többször is megakadályozta egy-egy javaslat elfogadását, soros elnökként viszont mindent megtett ugyanennek a kérdésnek, ugyanennek a javaslatnak az elfogadtatásáért. Mindehhez empátia, kompromisszumkészség, bölcsesség kell, az, hogy ne legyőzni, hanem meggyőzni próbálja a többi 26 tagállamot.

Ha a magyar kormány nem szabadságharcként fogja fel a soros elnökséget - és remélem, nem annak fogja föl -, hanem a közös érdekek, a közösségi politikák érvényesítésére összpontosít, akkor hosszú távon növelni fogja Magyarország nemzetközi tekintélyét, és a soros elnökséget követően könnyebb lesz számára a sajátos nemzeti érdekeink érvényesítéséhez szövetségeket találni. Ha soros elnökként a nemzeti érdekek érvényesítésében keresi a sikert, könnyen elszigetelődhet, és hosszú távon leronthatja érdekérvényesítési esélyeit. Ez nem jelenti azt, hogy soros elnökként fel kell adni saját érdekeinket, csak azt, hogy hat hónap alatt közülük azokat kell előtérbe állítani, amelyek összekapcsolhatók a közös érdekekkel. Érdemes tehát ezeket tekinteni kiindulópontnak.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso nemrég az Európai Parlament előtt ismertette a Bizottság hosszabb távú elképzeléseit, prioritásait. Ezek között számos olyan van, amelyek nagyon is megfelelnek Magyarország érdekeinek. Barroso a fő célok közé sorolta a válságból való kilábalást; a munkahelyteremtést, hiszen 2008 óta 6 millió munkahelyet vesztettünk el, jelenleg a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási aránya 69 százalék, ezt szeretné a bizottság 75 százalékra emelni, több nő és több idősebb munkavállaló bevonásával is. Ugyancsak a fő célok közé sorolta Barroso elnök a növekedés beindítását és gyorsítását; azt, hogy 2020-ig a gazdasági teljesítmény egyharmaddal növekedjen; az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését; a stabilitási és növekedési paktum betartását, hiszen - ahogy hangsúlyozta - az adósságszolgálat elvesztegetett pénz fontos célok rovására.

A gazdasági, a szociális és a területi kohéziót szintén a fontos célok közé sorolta, a különbségek csökkentését, a szabadságot, a társadalmi igazságosság és a biztonság erősítését, és utoljára, de nem utolsósorban a világra gyakorolt befolyás növelését, a gazdasági súllyal arányos politikai szerep érvényesítését; eszközként az erős, átlátható, a gazdaságot szolgáló pénzügyi szektort, annak megfelelő szabályozását és hatékony ellenőrzését és a közösségi érdekeket sértő magatartás szankcionálását, a pénzügyi konszolidációt és a növekedést egyaránt szolgáló gazdasági kormányzást, a versenyképességet, mindenekelőtt a munkahelyek kétharmadát biztosító kis- és közepes vállalatok versenyképességének növelését, ehhez az oktatás, az élethosszig tartó tanulás, a kutatás támogatásának fokozását és a bürokrácia leépítését.

Az Európai Bizottság komoly problémának tartja, hogy 20 millió kis- és közepes vállalatnak mindössze 8 százaléka folytat más tagállamban kereskedelmi tevékenységet, beruházásra más tagállamban még ennél is kevesebben vállalkoznak. Szükség van tehát az egységes belső piac elmélyítésére, bizonyos szabályok hatékonyságot szolgáló harmonizációjára. Fontos feladat az egységes energiapiac, az energiaellátás biztonságának és az energiafelhasználás hatékonyságának erősítése, a megújuló energiafajták arányának növelése, 2020-ig 3 millió zöldmunkahely létrehozása.

A modernizáció egyik kiemelt területe az egységes digitális piac megteremtése, a telekommunikációs szektorra kivetett adót is erre kell fordítani. A gazdasági súllyal arányos politikai szerep kialakításához, az európai értékrend további kiterjesztéséhez, a földrész stabilitásának erősítéséhez elengedhetetlennek tartja a Bizottság az integráció bővítésének és mélyítésének a folytatását.

Közösségi és magyar érdek egyaránt Horvátország csatlakozása, amire reális az esély éppen a magyar elnökség idején. Hasonló a helyzet Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával. Közösségi és magyar érdek a keleti partnerség sikere, amit jól szolgálhat a magyar elnökség alatt sorra kerülő csúcsértekezlet a keleti partnerországokkal. És ugyancsak a magyar elnökségre esik majd az Európai Unió közös külügyi szolgálata működésének a beindítása. Mindezek nagyon fontos lehetőséget kínálnak számunkra.

Az Európai Bizottság programja szerint 2011 második negyedévében - tehát még a magyar elnökség alatt - kerül beterjesztésre a 2013 utáni hosszú távú költségvetés első változata. A Bizottság nagy fontosságot tulajdonít az ésszerű, intelligens, a közösségi érdekeket és politikákat hatékonyan szolgáló költségvetésnek. Álláspontja szerint vannak olyan területek, például a kutatás, a fejlesztés, az innováció, az energiahálózatok összekapcsolása, ahol az európai keretek a befektetett összegek számára hatékonyabb megtérülést biztosítanak, mint a korlátozottabb nemzeti keretek.

(15.20)

Barroso elnök azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetés nem valamiféle brüsszeli érdekeket szolgál. A munkanélkülieket segítő szociális alap, a diákoknak szóló Erasmus-program, vagy a kohéziós és strukturális alapok pénzei értelemszerűen a tagállamokba irányulnak. A Bizottság a PPP-konstrukció továbbfejlesztését is szorgalmazza, ezt is érdemes figyelembe venni. A Bizottság szerint a 7 éves pénzügyi perspektíva helyett jobb lenne egy 10 éves időkeretet bevezetni, félidőben, tehát 5 év múlva egy alapos értékeléssel és szükség szerinti kiigazítással. Ez egyébként jobban illeszkedne az Európai Bizottság és az Európai Parlament 5 éves mandátumához is.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt elkötelezettsége az európai értékrend és Magyarország uniós tagsága mellett 20 éve töretlen, ez határozza meg viszonyunkat Magyarország soros elnökségéhez is. A soros elnökség sikere az ország sikere lesz, benne a kormányé, az ellenzéké egyaránt. Mi nem a kudarcban, hanem a sikerben szeretnénk osztozni a kormányoldallal. Ezért felajánljuk közreműködésünket, tudásunkat, tapasztalatainkat, kapcsolatrendszerünket.

Éppen a sikerben való érdekeltségünk ösztönöz arra, hogy szóvá tegyük a sikert veszélyeztető hibákat, problémákat. Mesterházy Attila frakcióvezető úr ezt megtette, én nem kívánom elismételni, de szeretném hangsúlyozni, hogy nem valamiféle ártó szándék, hanem éppen ellenkezőleg: a sikerben való érdekeltségünk késztet arra, hogy ezeket szóvá tegyük.

Kívánjuk a kormánynak, hogy álljon helyt, hogy sikeres legyen Magyarország soros elnöksége, hiszen ez hosszú távon kedvezően befolyásolhatja a megítélésünket, és ebben számíthatnak az ellenzéki pártok közül a Magyar Szocialista Párt támogatására biztosan.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu