SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - A elnök csenget.) Sok mindent gondoltam, de azt nem, hogy ezzel a magán-nyugdíjpénztári törvénnyel sikerül kizavarni az MSZP-t a soraink közül. Megmondom őszintén, hogy nem igazán hiányolom az ő jelenlétüket.

Nos, nézzük, hogy a Jobbik mondanivalója mit is jelent ezzel a témával kapcsolatban! Engedjék meg, hogy ott folytassam, ahol abbahagytam a felszólalásomat, és kritikusan rávilágítsak arra, ami már többször elhangzott párttársaim részéről, hogy milyen problémákat okoz a mostani, ad hoc jellegű törvénytervezet, ami előttünk van. Itt már a pénzügyi problémák megjelentek ugyebár, nem ok nélkül szeretnénk egy kormánybiztost kineveztetni ezeknek a magán-nyugdíjbiztosítási pénztáraknak az élére. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

De úgy gondolom, hogy a törvénykezés szempontjából is komoly probléma adódott, és nagyon jól mutatja, hogy mennyire hirtelen ötlettől vagy mondhatnám úgy is, hirtelen felindulásból terjesztenek elénk hetente törvényeket a magán-nyugdíjbiztosítási rendszerrel kapcsolatban.

A törvény lényegi mondanivalója az 1. §-ban található, ahol egyértelműsítik, hogy a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy 15 napon belül köteles bejelenteni, hogy melyik magán-nyugdíjbiztosítási pénztárhoz csatlakozott. És nyilván az "önkéntes" szón van a hangsúly.

Kérem szépen, holnap fogjuk tárgyalni az adótörvényeket, amelyekben a 45. § az alábbi sorokat tartalmazza. A tagságra kötelezett pályakezdőnek - ismétlem még egyszer, hogy akik nem hallják, és most jönnek be, ők is hallják -, a tagságra kötelezett pályakezdőknek minősülő egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzése napjától a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló a foglalkoztatása kezdetétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni, hogy melyik biztosítótársasághoz kívánja átutaltatni a pénzét.

Mit jelent mindez? Kérem szépen, ez azt jelenti, hogy egyrészt a mai törvényben a kötelező jelleget megszüntetjük, önkéntessé fogjuk nyilvánítani, míg viszont a holnapi adótörvényben kiterjesztjük a kötelezettséget erre a három kategóriára, ami eddig nem létezett. Mondhatnánk úgy is, hogy ha mind a két törvényt elfogadjuk, akkor a nagy részét kivesszük a kalapból, és erre a három területre fog vonatkozni ugyebár, hogy nekik mégis kötelező lesz benne lenniük a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárakban.

Csak külön megjegyezném, hogy micsoda pikantéria, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében be kell jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az első napon, amit ledolgozik, mondjuk, napszámosként életében, 18 évesen kilép a munka világába, tegyük fel, és egy hónapban egy napra alkalmazzák, és be kell fizetnie körülbelül 120 forintot a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárba, akkor neki már kötelező keresni is azonnal egy magán-nyugdíjbiztosítási pénztárat.

Nos, én a kormánytól szeretnék kérni ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást, hogy akkor most miről is van szó. Megszüntetjük az adófizetők nagy része számára a kötelezettséget, és meghagyjuk egy részének, vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy önök nem tudták, hogy mit terjesztenek be az egyik törvényben, és mit terjesztenek be a másik törvényben. Mi mindenesetre annak érdekében, hogy ne legyen inkoherencia, ugyebár, módosító javaslatot teszünk lesz az asztalra, amiben egyszerűen ennek a paragrafusnak az elhagyását fogjuk kérni.

Nos, én úgy gondolom, hogy ez rámutat arra, hogy mekkora problémákat okoz ez a hirtelen kapkodás, és miért kritizáljuk folyamatosan a kormányt, hogy fél év alatt nem terjesztett elénk egy komoly, átfogó törvényjavaslatot a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban. Én már itt nagyon sokszor rámutattam arra, hogy micsoda problémákkal terhes ez a rendszer. Szerintem mindenki tud példákat mondani, de én most felhasználom az alkalmat, hogy talán harmadjára is elmondjam - hogy ilyen sok képviselő jelen van a parlamentben - az az esetet, ami a mostani rendszer miatt fennáll.

Kérem szépen, most, ha valaki, aki az előző rendszerben, a szocializmusban 20 évig dolgozott, majd utána egy-két embert adott esetben meggyilkolt, és 20 éven keresztül a börtönbe volt zárva, ha most kiszabadul, körülbelül 90 ezer forintra jogosult a mostani nyugdíjszámítási módszer alapján. Ugyanaz az ember, aki 20 évig dolgozott a szocializmusban, 20 évig dolgozott ebben a rendszerben csak alacsony keresettel vagy minimálbérrel, az pedig megkapja a maga 50-60 ezer forintos nyugdíját. Ez csak egy példa, amit egyébként ha jól számolom, harmadszorra mondok el, de nem tehettem meg, hogy ne jelezzem, hogy micsoda problémákkal állunk szemben.

Nos, még szeretném mindenképp megjegyezni, hogy én önmagában annak, hogy megint elénk került egy ilyen törvényjavaslat, és úgy néz ki, hogy hetenként kerülnek elénk ezek a törvényjavaslatok, annyira nem problémázok ezen, hiszen ennek van egy nagy előnye, mégpedig az, hogy ez a permanens vita, ami majd esetleg itt fog folytatódni folyamatosan a parlamentben, az állampolgárok szemét fel fogja nyitni, hogy valami nincs rendben a rendszerrel.

Abban bízom, hogy ez a vita, ami most itt zajlik - és szeretném, ha minél nagyobb sajtónyilvánosságot is kapna - rádöbbentené a magyar társadalmat, hogy micsoda problémákkal állunk szemben. Azt szeretném, ha úgymond nyugdíjtudatossá tenné az állampolgárokat, hiszen ha most megkérdezünk egy mai átlagos nyugdíjast vagy a nyugdíj felé közelítő embereket, egyszerűen az átlagembert az utcán, fogalma sincs, hogy hogy működik a nyugdíjrendszer. El sem tudja képzelni, nem tudja, mi az a felosztó-kirovó rendszer, és nem tudja a magán-nyugdíjbiztosítási pénztárak működését sem.

Örülnék, ha ez megváltozna, mert ha ez a magyar társadalom úgymond nyugdíjtudatossá válik, akkor ez egyben, azt mondom, hogy a nemzeti öntudatot is fogja erősíteni, mert a nyugdíjtudatosság azt is fogja jelenteni, hogy elgondolkodnak azon a tisztelt választók és a tisztelt polgárok, hogy miből is teremtődik elő a nyugdíj, és akkor rájönnek, hogy a megszületendő generációk fogják megtermelni a számunkra a nyugdíjat. Ez a legfontosabb szerintem, és remélem, hogy ez eljut az állampolgárokhoz.

Nos, ha már itt tartunk a nyugdíjrendszer problémáinál, még egy dologra mindenképp szeretnék reagálni, hogy melyik rendszer is a jó: a magánnyugdíjrendszer vagy pedig az állami nyugdíjrendszer.

(19.20)

Azt kell mondjam, hogy mind a kettőnek vannak előnyei és vannak hátrányai. A magánnyugdíjrendszernek nyilvánvalóan előnye az egyéni számlavezetés, ami nincs meg az állami nyugdíjrendszerben. Ezért szeretnénk, ha erre javaslatot tennének, hogy végre lássuk: ez megtörténik.

És melyik a veszélyesebb? Sajnos mind a kettő összedőlhet. Összedőlhet a magánnyugdíjrendszer, hiszen gyakorlatilag befektetői alapon működik, és ha a részvények elértéktelenednek vagy ha a kincstárjegy elértéktelenedik, akkor bizony nem fogják tudni kifizetni a nyugdíjakat. De mennyire bízhatunk az állami rendszerben? Gyakorlatilag semmivel sem jobban. És miért? Amiről már beszéltem: a demográfiai viszonyaink miatt.

Engedjék meg, hogy egypár sort felidézzek Pokol Béla egyik írásából, amiből a múlt héten is idéztem. Most csak egyetlenegy hosszú mondatot emelnék ki belőle, azt, amely a nyugdíjrendszerre vonatkozik. Ez egyébként a cigányság demográfiai helyzetéről szól, de megszívlelendő a nyugdíjasok számára is. Így szól: "A drámai helyzet abban áll - és ezért ketyeg a cigányságot érintő demográfiai bomba -, hogy az elöregedett többségi társadalom már nyugdíjas tömegei nem tudják majd eltartani a cigányságot, akik részére a létfenntartásuk költségvetési segélyei és családi pótlékai megszűnnek, miközben az egykori többségi társadalom - most rólunk van szó - nyugdíjasai számára is bizonytalanná válhat a nyugdíj biztosítása."

Mit jelent ez számszerűen? Csak a saját példámat hozom elő: elméletileg 27 év múlva, 65 évesen nyugdíjba fogok vonulni. Akkor az én nyugdíjamat gyakorlatilag egy harmadakkora munkavállalói társadalomnak kell megtermelnie, mint a jelenlegi rendszerben. El tudják képzelni, ez hogyan fog működni? Ilyenkor mondom azt, hogy a magánnyugdíjrendszer pozitív oldalait, méghozzá a befektetői oldalait is figyelembe lehet venni, és azt be kellene vezetni az állami rendszerbe, mert ne adj' isten - nagyon nem szeretném, hogy így legyen - lehet, hogy az indiai és a kínai részvények felfutó árfolyama fogja majd jelenteni a nyugdíjat a magyar társadalom számára 27 vagy 30 év múlva.

Látom, hogy az időm lejárt, de higgyék el, mindez pontosan rámutat arra, hogy micsoda problémával állunk szemben, és egyáltalán nem lehet biztos benne ma egy ember, hogy 20-25-30 év múlva milyen nyugdíja lesz, egyáltalán meg tud-e a nyugdíjából élni. Ezért kérjük nyomatékosan a kormányt és a kormánypártokat, hogy minél gyorsabban vizsgálják meg ezt a kérdést, és határozott kézzel nyúljanak hozzá, és lássunk egy komoly, valódi törvénytervezetet a szemünk előtt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu