DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy-két olyan kérdéssel szeretnék csak foglalkozni, amelyek az alkotmányügyi bizottság előtti vita során merültek fel. A kritika lényege az volt, hogy azért nem támogatják szocialista képviselőtársaink ezt a törvényjavaslatot, merthogy általánosságban nem oldja meg a problémát, ez nem igazi megoldás, úgyhogy ehhez ők nem adják a segítségüket.

Hát, tisztelettel, ez a probléma meglehetősen régi. Én magam 40 éves ügyvédi gyakorlattal állok pillanatnyilag itt, az Országgyűlés előtt, tehát van emlékem egészen 1970-ig visszamenőleg az ügyvédi helyzet alakulásáról. Az, amit elmondott Vitányi képviselőtársam, tulajdonképpen az egyik alapfokú különbség a különböző átjárható jogágak között, vagyis foglalkozások között. Ugye, az a probléma, hogy a hajdan volt kötött létszámú ügyvédkedéssel szemben ma alanyi jogon lehet ügyvéd Magyarországon mindenki. Ezzel szemben közjegyző kötött létszámmal lehet, ha jól tudom, 247 van Magyarországon. Ezt a létszámot a mindenkori igazságügy-miniszter állapítja meg.

(16.20)

A bírói helyek létszáma is pontosan beszabályozott, ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács állapítja meg.

És itt még egy nagyon lényeges kérdést szeretnék elmondani. A közjegyzővé válásnak tulajdonképpen a kialakult gyakorlata az utóbbi években az, hogy valaki egy közjegyzői irodában helyettes közjegyzőként lehúz egypár évet, és akkor esetleg abban a közjegyzői irodában lehet utódja a principálisának. A bírói gyakorlatnál pedig az a helyzet, és nagyon csodálkozom, mert a kifogásokat pont Bárándy Gergely képviselőtársam fogalmazta meg az alkotmányügyi bizottság ülésén, pont az a Bárándy Gergely, aki előttem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban volt az alkotmányügyi bizottság delegáltja, őneki legalább annyira tudni kell, mint ahogy én ezt tapasztaltam a mostani megbízatásom alatt, hogy amikor a bírói pályázatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács értékeli, kinevezésre szinte csak olyan bíró kerül, aki a bírói pályázatát meg tudja erősíteni azzal, hogy hosszas bírósági titkári gyakorlatot igazol.

Tehát a bírák esetében ugyan jogszabályi alapon nyitottak az ügyvédség felé, és az átjárhatóság jogszabályi alapon adott, de ugyanakkor a kötött létszám ezt a nyitottságot lerombolja. Ezzel szemben a mi pályánk jogszabályi alapon, alanyilag biztosítja mindenkinek a lehetőséget. Tehát nem tudunk mást csinálni, kizárólag az az egy lehetőségünk volt adott, hogy az ügyvédi gyakorlat elkezdése előtt ténylegesen ügyvédként, akár jelöltként, akár alkalmazott ügyvédként tevékenykedjen az illető. Én azt hiszem, hogy ez minden további nélkül elfogadható.

A jogszabályunk egy kicsit tele van különböző számokkal. Szeretném elmondani, hogy ez azért vált szükségessé, mert a 15. § (3) bekezdésébe d) pontként hoztuk be ezt a többletfeltételt, erre való tekintettel a taxáció olyan átkereszteléseken esett keresztül, hogy számok változtak, alpontok, betű megjelölése változott, és ezt az egész törvényen igyekeztünk végigvinni.

Tisztelettel kérem, hogy ezt támogassa a tisztelt Országgyűlés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu