DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a szerzői jog tartalmáról, a változás irányáról és indokáról szólnék.

A szerzői jogi védelem alá tartozó műtípusok közé számos olyan szellemi teljesítmény tartozik, amelyeknek nincs közvetlen kulturális kötődése. Ilyenek például a szoftverek, ideértve a felhasználói programokat és az operációs rendszereket is. A térképmű és más térképészeti alkotások, az építészeti alkotások és azok tervei, a műszaki létesítmények tervei, az iparművészeti alkotások és ezek tervei és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok is a szerzői jog hatálya alá tartoznak.

A szerzői jog polgári jogi természetű, és meglehetősen magas absztrakciós szintű normák útján a jogosultak és a felhasználók közötti érdekegyensúlyt szolgálja, illetve a műveknek és más teljesítményeknek a közönséghez, a felhasználókhoz való eljutását biztosítja. E jellegéből és rendeltetéséből adódóan alkalmatlan arra, hogy közvetlenül kiszolgáljon kultúrpolitikai törekvéseket. Ezt az a körülmény is kizárja, hogy a szerzői jogi szabályozás tartalmát nagyban determinálják a hazánkat is kötő nemzetközi egyezmények és európai uniós irányelvek.

Valójában a szerzői jogot nem a kultúrpolitikai eszköztár egyik elemének, hanem a szellemi tulajdon egyik ágaként, a szellemi tulajdon részeként kell felfogni, ahogy ezt teszik szerte a világon és Európában. Az iparjogvédelemmel - benne például a szabadalmak, védjegyek, minták - és a szerzői joggal nemzetközi és európai szinten mindenhol egyetlen szervezet keretei között foglalkoznak, és meglehetősen elterjedt megoldás, hogy nemzeti szinten is egyetlen hivatal, a szellemi tulajdonvédelmi hatóság visel átfogó felelősséget mind az iparjogvédelemért, mind a szerzői jogért.

Az ENSZ szakosított intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervezete egyaránt felel az iparjogvédelemért és a szerzői jogért. Ez mondható el a Kereskedelmi Világszervezet úgynevezett TRIPS tanácsáról is. Az Európai Bizottságon belül a belső piaci főigazgatóság gondozza a szerzői jogot ugyanúgy, mint az iparjogvédelmet, és nem az oktatásügyi és kulturális főigazgatóság. A szerzői jogért való felelősség nem ismeretlen az európai nemzeti szellemi tulajdonvédelmi hivatalok tekintetében sem, például Németországban, Svájcban és Szlovéniában is a szellemi tulajdonvédelmi hivatal látja el a közös jogkezeléssel kapcsolatos állami feladatokat.

A szerzői jog gazdasági súlya legalább akkora, mint kulturális jelentősége. Az úgynevezett kreatív ágazatokat és kapcsolódó háttériparágakat is felölelő teljes szerzői jogi szektor jelentős súlyt képvisel a magyar nemzetgazdaságban. Itt állítják elő a GDP 7,4 százalékát, és adnak megélhetést a foglalkoztatottak több mint 7 százalékának. Továbbá e terület az évtized végéig a nemzetgazdasági átlagnál mintegy másfélszer gyorsabb ütemű éves növekedést tud felmutatni.

Ezeknek az adatoknak a forrása a Magyar Szabadalmi Hivatal által 2005-ben és 2009-ben elvégzett felmérés, amely a Szellemi Tulajdon Világszervezete által kidolgozott módszertan alapján vizsgálta a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyát Magyarországon. A Magyar Szabadalmi Hivatal ezen felmérések alapján elkészült tanulmányokkal nemzetközi elismerést is kivívott. A szerzői jog, illetve a szerzői jogi védelem gazdasági szerepköre, rendeltetése tehát legalább annyira fontos és kiterjedt, mint a kulturális jelentősége. A szerzői jog tagadhatatlanul meglévő kulturális összefüggésének megjelenítésére pedig elegendőnek és alkalmasnak látszik a tervezet szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára több kérdésben is biztosított véleményezési jogkör.

A tervezet alapján profiltiszítás következne be, amelynek során a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyedi, hatósági vagy felügyeleti feladatoktól szabadulna meg, vagyis olyan konkrét ügyektől, amelyeket nem szokás és nem is kell minisztériumi keretek között intézni. Ezek a hatósági, illetve felügyeleti ügyek nem tartoznak minisztériumi profilba. A közös jogkezelők felügyeletében tapasztalt zavarok feltehetően arra vezethetők vissza, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jogelődei a minisztériumi feladatkörtől idegen ügyekben is eljártak. A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti és nyilvántartási feladatok ellátásának objektivitását nem befolyásolja az, hogy az ügyfél az adott eljárásban illetéket, díjat vagy felügyeleti díjat fizet.

Utalni kell e körben arra a tényre is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a felügyelet ellátásához jelenleg a központi költségvetésből kap forrásokat, vagyis lényegében az adófizetők pénzéből felügyelik a közös jogkezelő szervezetek működését. Helyesebb és igazságosabb a költséggel járó feladatokhoz jobban kötődő felügyeleti díjak alkalmazása. Megjegyzem, ilyen felügyeleti díjat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alá tartozó tevékenységekre már jelenleg is fizetni kell.

A Magyar Szabadalmi Hivatal, ellentétben az eddigi szabályozás által kódolt egyoldalúsággal, nem csupán az egyik érdekcsoport érdekeinek kiszolgálása, hanem - támaszkodva a szellemi tulajdonvédelem területén felhalmozott több mint százéves tapasztalatára - a különböző érdekcsoportok érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele iránt elkötelezett szerv. Mivel a Magyar Szabadalmi Hivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt kormányhivatal, ezért szilárd véleményem, hogy a javasolt szabályozás előmozdítja a törvényességi és kormányzati kontroll erősödését, biztosítva a közös jogkezelő szervezetek átláthatóbb működését.

Mi is a probléma a közös jogkezelő szervezetek átláthatóságával? Az EU tagországainak közös jogkezelési gyakorlatáról készített összehasonlító tanulmány szerint alapvető követelmény az éves jelentés és auditált éves beszámolók publikálása, amelynek számos hazai, közös jogkezelést végző szervezet nem tesz eleget, mert elküldi ugyan beszámolóját a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, de azt nem teszi hozzáférhetővé a honlapján, illetve a honlapon publikált beszámoló nem tartalmaz számszerű információkat.

(13.30)

A beszámolókban esetlegesen közölt adatok, számok, tények pedig nem homogének, nem összehasonlíthatók, és általában nem a lényegről szólnak. A beszámolók a legritkább esetben tartalmaznak részletes adatokat a közös jogkezelők működési költségeinek nagyságáról, továbbá a munkaszervezetek méretéről, személyi és dologi kiadásáról.

Elérendő cél a közös jogkezelési költségek csökkentése. Erre vonatkozóan egy 2009-ből származó adatot mondanék, ahol az egyik legnagyobb, közös jogkezelést végző szervezet a bevételeinek 21,4 százalékát fordította működési kiadásaira, míg a legnagyobb németországi közös jogkezelő szervezet pedig a bevételeinek mindössze 15 százalékát fordította erre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, fontolják meg az elmondottakat és a törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu