SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr az elmúlt hetekben, hónapokban ebben a Házban többször elmondta azt, hogy véleménye szerint a világgazdasági válság bebizonyította a neoliberális gazdaságpolitika csődjét, megbukott, új utakat kell keresni. Hát ehhez képest meglepetésként hat, hogy úgy tűnik, ez mégiscsak egy szívós túlélő, legalábbis a neoliberális jövedelempolitika, mert éppen a Magyar Köztársaság 2011-es költségvetésében látszik újjáéledni. Hiszen ennek a jövedelemfilozófiának, politikának a lényege, hogy adj a tehetőseknek, és szorítsd meg a szociális kiadásokat.

Nos, ez teljes mértékben visszatükröződik a mi költségvetésünkben, hiszen a társadalombiztosítási és jóléti kiadások aránya a GDP-n belül csökken, és semmiféle érdemi változás, kezdeményezés vagy finanszírozási javulás a szociális területen nincs, annak ellenére, hogy önök az elmúlt időszakban is sokszor joggal ostorozták a szociális terület finanszírozását az előző kormány részéről. Plusz, ugye, a válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek és vagyonának eltulajdonításával mintegy 1000 milliárd forintos mozgásteret teremtettek maguknak. Persze, ez nem változatlanság, amiről én beszélek a szociális területen, hanem egyértelműen megszorítás. Hiszen a normatívák és a pénzbeli támogatások értéke az esetek 99 százalékában 2010-hez képest 2011-ben csökken, mégpedig a tervezett, de nem pótolt áremelkedés mértékével.

A Fidesz tehetőseket támogató társadalompolitikájának egyik finanszírozója a szociális szektor - és ez szégyen. Az intézményi normatívák változatlanságával és a közszféra létszám-leépítési kötelmével a helyi önkormányzatok és a legkevesebbet kereső szociális dolgozók, a nyugdíjminimum változatlanságával az inaktívak kétmilliós tábora, akiknek ellátásai nem nőnek - ők a finanszírozók. Változatlan marad a gyes, a gyet, az anyasági támogatás, a családok támogatását szolgáló ellátások, a babakötvény. Kevesebb jut a munkanélküli-ellátásokra és a közmunkaprogramokra is, ahogy itt már többen elmondták. A kisemberek adóforintjaiból a tehetősek adókedvezményét finanszírozza a kormány az elmúlt 20 év legnagyobb adóátrendezésével.

Nem véletlen tehát, hogy a megalapozó törvények is ugyanezt a filozófiát és ugyanezt a gyakorlatot és szándékot tükrözik. Miközben jelentős többletbevételeket kíván a kormány realizálni a válságadóból és a nyugdíjpénztári tagok vagyonának és befizetéseinek perturbálásából, a szociális területre nem jut figyelem. Azok a paragrafusok, amelyek a költségvetést megalapozó törvényből egyáltalán a szociális területet közvetlenül érintik, többségükben igazgatásról, szervezeti változásról, működési engedélyezésről szólnak, amelyek fontos ügyek, ezt én nem vitatom, de hát mégis nem ez a szociális terület lényege. Sajnálatos, hogy miközben önök a társadalom szétverésével vádoltak bennünket, 2011-re a szociális területet illetően semmi érdemi nem jutott eszükbe.

A Gyurcsány-Bajnai-kormányok kényszerű megszorításait azért szeretném emlékezetükbe idézni, hogy mindig kísérte olyan intézkedés, ami a legkiszolgáltatottabbak helyzetét stabilizálta vagy javította. A nyugdíjasok esetében például a méltányossági nyugdíjkassza visszaállítása, illetve a válság idején jelentős megemelése, a lakásrezsi-hátralékokat felhalmozók esetében a krízisalap létrehozása, amely több mint 100 ezer családnak nyújtott segítséget, de önök megszüntetik. A hosszú ideje munkanélküliek, a segélyezetti létbe sodródottak vagy ott ragadtak számára pedig az "Út a munkához" program, amely az idén mintegy 150 ezer ember számára jelentett átlagban féléves munkalehetőséget, amit most önök, úgy tűnik, megfeleznek. Ezek valódi válságintézkedések voltak, amelyet visszavágnak vagy megszüntetnek 2011-ben.

Amit helyette hoznak, például az adórendszeren keresztüli családtámogatás, az sajnos a családok többségét nem vagy csak kis részben éri el. 390 milliárd forint az az adókedvezmény, amit elméletileg a gyermekek száma alapján igénybe lehetne venni, ehelyett a ténylegesen realizálható minden számítás szerint 140-145 milliárd forint, alig több, mint az egyharmada. Ilyen rosszul célzott kedvezmény nem hiszem, hogy Európában van még másutt. Ha a családtípusokat nézzük, akkor pedig egészen elképesztő, hogy az egygyermekes családok 40 százaléka a 10 ezer forintot sem tudja teljes egészében igénybe venni, a kétgyermekes családok 60 százaléka a 20 ezer forintot, és ezután nem meglepő, hogy a családok 95 százaléka legfeljebb részben vagy egyáltalán nem tud hozzájutni a három gyerek után járó 99 ezer forinthoz.

Mi olyan módosítókat nyújtottunk be a költségvetéshez és ezeknek a megalapozását szeretnénk a megalapozó törvényekben is, amelyek a költségvetési egyensúly megőrzése mellett a legnehezebb helyzetűek számára mégiscsak valami segítséget nyújtanak 2011-ben is. Krízisalap a lakásrezsi-tartozással rendelkezőknek, az ápolási díj jelentősebb, mintegy 20 százalékos emelése, és három év alatt a nettó minimálbér szintjére emelése; és ami a megalapozó törvényeket is érinti, a kegyeleti támogatás és a családi pótlék emelése. A kegyeleti támogatásra azért gondoltunk, mert nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a temetéssel kapcsolatos növekvő anyagi terhek egyre nehezebben teljesíthetők az érintettek számára. Úgy gondoljuk, hogy új intézkedések szükségesek, és ennek első lépéseként az ideiglenes özvegyi nyugdíjjal rendelkezők számára javasoljuk, hogy az elhalt első hónapi nyugdíja ne a 60 százalék legyen, hanem a teljes összeg, és minimum az előző évi nyugdíj átlaga. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen a későbbiekben további lépésekre is szükség van.

A családi pótlékra pedig azért van szükség, mert ahogy említettem, az adókedvezmény a családok jelentős részét vagy egyáltalán nem éri el, vagy pedig csak részben tudják igénybe venni, és az önök által megalkotott adórendszeren keresztüli kedvezményekkel szemben a családi pótlék egyrészt univerzális, másrészt gyermekszám és családtípus szerint differenciált, és minden tapasztalat szerint jól célzott. Ezért mi azt javasoljuk, hogy átlagban mintegy 10 százalékkal emelkedjen a családi pótlék összege, differenciáltan a párban élő egygyermekeseknél 3,5 százalékkal, az infláció mértékével, kétgyermekeseknél 5 százalékkal, háromgyermekeseknél 15 százalékkal, egyedülállóaknál ugyanezek az értékek 7, 10 és 20 százalék lenne. Illetve külön vettük a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élőknél, ahol szintén 15, illetve egyedülállóaknál 20 százalékos emelést javaslunk.

Ezek olyan intézkedések, amelyek ilyen nehéz helyzetben is szükségesek, és valamit mégis mutatnának abból a szociális érzékenységből, amiről önök sokat beszélnek, de a 2011-es költségvetés szerint egyáltalán nem gyakorolnak.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(22.50)

Forrás: parlament.hu