DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Simon Gábor képviselő úr hozzászólásával természetesen nem tudok egyetérteni. Én úgy gondolom, hogy ez nem dafke törvény, hanem része a közigazgatás átszervezésének, és természetesen nem elhanyagolható része.

A közigazgatási hatóságoknak a hatáskörükbe tartozó ügyeket a jogszabályokban meghatározott határidőn belül kell elintézniük. Az eljárási szabályok között lényeges szerepet játszanak a határidők, amelyek betartása az eljárás ésszerű határidőn belül történő lezárásának záloga. Ha a közigazgatási hatóság e kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztást követ el. Ezen szabályozás, amely szerint az eljárási törvény egy általános és az ügyfelek által is követhető ügyintézési határidőt állapít meg, a hatósági eljárások átláthatóságát, követhetőségét, betarthatóságát segíti elő.

A közigazgatásban 1957 óta, közel 50 éven keresztül érvényesült a 30 napos általános ügyintézési határidő.

(12.10)

Ez a határidő-számítás mindenki számára köztudott volt a jogszabályi rendelkezések konkrét ismerete nélkül is. Ezt a tradíciót változtatta meg a Ket. 2009. november 1. napjával történő hatálybalépése, pontosabban a 2005-ös törvény módosításával. A jogszabály módosításához fűzött akkori indoklás szerint ez lényegesen gyorsítja az eljárásokat, és ezzel legjobban az ügyfelek járnak jól. Valójában a gyakorlat nem igazolta a módosítást megálmodók célját, ugyanis a munkanapban való számítás az ügyfél időtartamát nem csökkentette le, sőt időnként növelte, hiszen a munkanapban való számításkor kiesnek a munkaszüneti napok ebből a határidőből. Ez megtévesztette az ügyfelet, akinek a 22 nap maradt a fejében, és ezt kérte számon a közigazgatáson; külön magyarázni kellett, hogy a mindenkori munkaszüneti napokat is le kell vonni.

Az elmúlt idő tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az ügyfelek számára az új módszer ma sem elfogadott, számukra nehezen követhető. A munkanapokban megállapított ügyintézési határidő számítása az ügyfelek számára nem minden esetben egyértelmű, tekintettel arra, hogy sok ügyfél nem az általános munkarend szerint, hanem attól eltérően dolgozik; például tűzoltók, egészségügyi foglalkoztatottak. Különösen igaz ez a köztisztviselők napja, július 1-je esetében, amely a közigazgatásban munkaszüneti napnak számít, az állampolgárok többségének azonban munkanap, így számukra nem köztudomású tény, hogy az a nap is kiesik az ügyintézési határidőből.

A határidő számítása tekintetében a Ket. belső ellentmondása is megállapítható volt. A Ket. 65. § (2) bekezdése a határidő számításánál a 30 napos ügyintézési határidő szerinti számítást szabályozza, ellenben a Ket. eddig hatályos 33. § (1) bekezdésével, amely viszont munkanapban határozta meg az ügyintézési határidőt. A Ket. ügyintézési határidőre vonatkozó szabályainak módosítása a jövőre nézve visszaállítja a jogalkalmazó szervek által alkalmazott határidő-számítás egységességét, mivel eddig eltérő szabályozás valósult meg. Átláthatóbbá válik a számítás, hiszen a 22 munkanapos módosítás nem érintette például a polgári perrendtartásban és az adóigazgatási eljárásban meghatározott határidő-számítást; ez okozott némi zavart a közigazgatási eljárások során. A módosítás nemcsak az ügyintézési határidőt érinti, hanem az összes eljárási határidő tekintetében visszatér a naptári napokban történt számolásra. A módosítással a speciális, különleges szakértelmet kívánó és időigényesebb eljárásokban - építéshatósági, erdészeti, környezetvédelmi, közbeszerzési eljárások során - visszaáll az általános 30 napos időtartamról a hosszabb időtartamra.

Végezetül: egyszerűbbé válik a határidő-számítás a jogalkalmazók számára is, tekintettel arra, hogy eddig a hatóság elsőfokú ügyeiben minden iratban elhelyezett naptár segítségével tudták nyomon követni a 22 munkanapos határidő alakulását, tekintettel a munkaszüneti napok évenkénti változásaira. Szükséges volt ez az IRMA ügykezelői és iktatóprogram használata mellett is, mivel a tapasztalatok szerint a program több esetben is tévedett a határidő lejárta következtében. A jogszabály-módosítás erősíteni kívánja azt a szemléletet, hogy a közigazgatás dolga a szó legnemesebb értelmében az ügyfelek, az iratok mögött élő ember kiszolgálása.

Hadd erősítsem meg az elmondottak gyakorlati oldalát! Köztudottan Magyarországon például egy termelőberuházás előkészítésénél Európában szinte egyedülállóan hosszú a határidő, tehát hat, nyolc hónap, sok esetben egy év; az elkövetkezendő időben mindenféleképpen ennek az időszaknak a lerövidítése, meggyorsítása lenne a feladatunk. Úgy gondolom, hogy a közigazgatás előttünk lévő átszervezése ezt a célt szolgálja, és kérem önöket, hogy támogassák a kormány ebben elfoglalt álláspontját.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu