DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/1674. számú törvényjavaslat, amely az egyes törvényeknek naptári napban való határidő-számítással összefüggő módosításait tartalmazza, szakít az előző nyolc év politikájával, és a hivatal, a hatóság érdekei helyett az állampolgárok érdekeit tekinti elsődlegesnek.

A közigazgatás modern követelményekhez igazodó korszerűsítése, szükségszerű átalakítása és ennek keretében valódi szolgáltató állam megteremtése napjaink jogalkotási tevékenységének egyik legfontosabb feladata. Így fontos az is, hogy az állampolgárok minél könnyebben eligazodjanak a hivatalok világában, különösebb nehézség nélkül meg tudják állapítani a hivatalokra, illetve a rájuk vonatkozó határidőket.

A javaslat 92 törvény módosítását tűzi ki célul, ezek közül 91 törvény módosításának a célja az, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jétől hatályos módosítása nyomán bevezetett munkanapokban való határidő-számítás helyett az ágazati törvények vonatkozásában is újra a határidők naptári napban való számításának elve érvényesüljön. Az egy törvényjavaslat, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításának célja a megyei, fővárosi kormányhivatalok keretén belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltő kormánytisztviselők megfelelő díjazása törvényi lehetőségének megteremtése. A javaslat felépítése a korábbi, nagyszámú törvényt módosító javaslatokhoz hasonlóan a módosítandó törvényeket kiadásuk időrendje szerint tartalmazza, ezzel is segítve a jogalkalmazó, jogkereső polgárok munkáját. Nézzük részleteiben a javaslatnak az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseit!

A törvényjavaslat közvetlen előzménye és egyben szabályozási alapja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1248. számú törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadott el, és a 2010. évi CXXVI. törvényszámon került kihirdetésre, amely amellett, hogy rendelkezik a területi kormányhivatalok felállításáról, jelentősen, többek között a munkanapokban való határidő-számítást illetően módosítja a közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt is. Ennek eredményeként a Ket. rendelkezései 2011. január 1-jei hatállyal fő szabályként ismét a naptári napban számított határidőket tartalmazza. A Ket. változása szükségessé teszi a teljes jogrendszer, így az ágazati törvényekben is a hatósági eljárási határidőre vonatkozó szabályozás megfelelő módosítását abból a célból, hogy az abban megállapított közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó határidőre vonatkozó szabályok is megfeleljenek a Ket. új rendelkezéseinek.

Megjegyezendő az a tény, hogy jelen javaslaton kívül más törvényjavaslatok is rendelkeznek eljárási határidő-módosításról, mint ahogy az államtitkár asszony is mondta, ilyen például a T/1746. számú törvényjavaslat, amely az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szól, a szabályozási tárgykörében szintén módosítja az eljárási határidőket a jelen törvénymódosítás szerint. Ez a jogszabály-szerkesztési megoldás szintén a jogalkalmazó, jogkereső polgárok munkáját segíti.

A módosítás eredményeképpen az eljárási határidők 3 munkanapról 5 napra, 5 munkanapról 8 napra, 8 munkanapról 10 napra, 10 munkanapról 15 napra, 15 munkanapról 20 napra, 22 munkanapról 30 napra, 35 munkanapról pedig 50 napra módosulnak. A törvényjavaslatban a fentiektől eltérő mértékű, például 2 vagy 30 munkanapos eljárási határidők is értelemszerűen módosításra kerülnek, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében, tekintettel arra, hogy ez a megoldás mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára kényelmesebb, a 60 napos határidők helyett például 2 hónap, a 90 napos határidők helyett pedig 3 hónap kerül megállapításra. A naptári napokban meghatározott eljárási határidők rendszerét egységesebbé és áttekinthetőbbé teszi az a szabályozási megoldás, hogy a törvényjavaslat a 10 napos és ennél hosszabb határidőket lehetőség szerint öttel osztható módon állapítja meg.

A Ket. 2009. október 1-jével hatályba lépő módosításainak való megfelelést célzó, egyes szaktárcák által végzett jogrendszeri felülvizsgálat eredményeképpen több hatósági eljárás a naptári napokról eleve hónapokban történő határidő-számításra tért át. Mivel ez a számításmód egyértelmű mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára, és a naptári napban való számítástól sem idegen, jelenleg a hónapokban megállapított határidőket a törvényjavaslat érintetlenül hagyja, azaz a javaslattevő nem kívánja a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiönteni. A határidők naptári napban való megállapítása alapvetően azért kedvező, mert így az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő a munkanapokban való számítás miatt elhúzódik, gondolva itt a többnapos ünnepekre, másrészt a jogban kevésbé járatos polgárok is könnyebben eligazodnak a napok világában, azaz a naptári napokban számított határidők között, mint a munkanapok világában, ugyanis így nem kell figyelemmel kísérniük, hogy az adott hatóságnál az adott nap munkanap, avagy sem.

Fontos megjegyezni, hogy a közigazgatási eljárások egy része közigazgatási perként folytatódik az ügyfelek számára; egyébként néha a hatóság számára is. Ebben az esetben a közigazgatási perekkel kapcsolatos Ket., illetve polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében található, naptári napokban megállapított határidők kötik a bíróságokat és a peres feleket is.

A hatóságok iktatása és informatikai rendszere a korábbi várakozásokkal ellentétben még mindig nincs felkészülve a munkanapokban való határidő-számításra való átállásra. Mindezekre figyelemmel az egyes hatóságok költségvetése számára kisebb megterhelést az jelent, ha a szabályozás visszatér a korábbi megoldáshoz, hiszen a naptári napban való határidő-számítás nem eredményez további költségvetési forrásra vonatkozó igényt, sőt adott esetben éppen költségcsökkentéshez vezet azáltal, hogy a korábban betervezett fejlesztésekre szánt források szabadulnak fel.

A törvényjavaslat érinti az integrált ügyfélszolgálati irodákat is. A 2011. január 1-jétől hatályos Ket.-módosítás számos feladat- és hatáskört telepít az integrált ügyfélszolgálati irodákhoz. A 2011. január 1-jétől létrejövő megyei és fővárosi kormányhivatalok keretei között kialakítandó ügyfélszolgálati irodák kiemelt szerepet kapnak a jövőben a hatósági eljárások és szolgáltatások lefolytatásában való közreműködésük révén.

(11.50)

Az integrált ügyfélszolgálati irodák létrehozásának célja az ügyfelek terheinek csökkentése, az egyablakos ügyintézés megvalósítása, az, hogy az ügyfelek egy helyen el tudják intézni a ma különböző hivataloknál - megjegyzem, amelyeknek az ügyfélszolgálati helyei a városok különböző pontjain vannak, más esetekben más településeken találhatók - intézendő ügyeiket.

Könnyen belátható, hogy azoknak a kormánytisztviselőknek, akik ilyen integrált ügyfélszolgálati irodában dolgoznak, magasabb szintű szaktudással kell rendelkezniük, mert az ügyfelek itt intézhetik például az ingatlan-nyilvántartási vagy közlekedési hatósági ügyeiket, de kérelmezhetnek például európai egészségbiztosítási kártyát is. Ezt a szaktudást kívánja a javaslat az illetményalap 20 százalékát kitevő mértékű ügyfélszolgálati pótlékkal elismerni.

Összegzésként elmondható, hogy a javaslat a jogkereső polgárok érdekeit szolgálja, csökkenti az ügyfelek adminisztrációs és ügyintézési terheit, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu