HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ha megengedik, először a bizottsági többségi véleményt mondom el vezérszónokként, hiszen az előbb félreérthető volt, amikor elnök úr megkért, hogy mondjam el a felszólalásomat, nem volt egyértelmű, hogy a bizottsági többségi véleményt kérte, ezért a vezérszónoki anyaggal készültem. Úgyhogy elmondom a bizottsági véleményt, és befejezem a vezérszónoklatot.

A bizottsági vélemény a következő.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 10-ei ülésén megvitatta az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló J/1482. számú jelentést, és 17 igen, valamint 4 nem szavazattal a jelentést általános vitára alkalmasnak találta.

A mezőgazdasági bizottság az általános vitára való alkalmasság elfogadása mellett az alábbi önálló bizottsági indítványról szavazott. A határozati javaslat 1. pontja: az Országgyűlés tekintettel az agrárgazdasági fejlesztéséről szóló '97. évi CXIV. törvény előírásaira, és figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács megállapításait, elfogadja az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentést. 2. pont: Ez a határozat a közzététel napján lép hatályba. Az előbbi önálló bizottsági indítványt 17 igen és 4 nem szavazattal fogadta el a bizottság.

Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság 2009. évi teljesítményeiről valós képet mutat, és kritikailag értékel. A jelentés magában foglal minden olyan létező információt, amely az agrárgazdaság 2009. évi folyamatainak megismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges. A bizottsági ülésen egyöntetű volt a vélemény, hogy egy nagyon színvonalas, nagyon adatgazdag, szakmailag magas színvonalon kidolgozott jelentésről van szó, amely feltárja a valós problémákat, és jól mutat rá a tendenciákra. A bizottsági ülésen a tényeket figyelembe véve az is megállapítható volt, hogy a 2009. évi agrárgazdaságról szóló jelentés az eddigi legnegatívabb jelentés, amelynél csak a 2010-es jelentés lenne még lehangolóbb, de mivel jövőre ez a fajta műfaj megszűnik, így erre nem lesz lehetőség; a 2010-es év sokkal rosszabb mutatókkal rendelkezik, mint a 2009-es év.

A jelentés valós adatokon alapszik, és a valóság rémisztő. A 2009. évi agrárjelentés egy kiváló helyzetértékelést ad nemcsak az elmúlt évről, hanem az elmúlt húsz évről, hogy a rendszerváltás után hova jutott a magyar mezőgazdaság, a magyar vidék.

A jelentéssel kapcsolatban szeretném felhívni a tisztelt parlament figyelmét arra, hogy a szakmai anyag igazából egy tükör, és nemcsak az ágazat tükre, hanem a vidéki élet tükre is egyben. Jelen pillanatban olyan helyzetben van az ágazat, hogy vidéken az embereknek csak egy szűk csoportja tud a mezőgazdaságból megélni, a többség sajnos nem. A 2009. évi agrárjelentés tényadataiból és tendenciáiból egyértelműen elmondhatjuk, hogy a húsz évvel ezelőtti rendszerváltozás legnagyobb vesztese a magyar mezőgazdaság és a vidéki, falusi emberek. A falvakban megszűnt a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés lehetősége, az emberek elvesztették vagyonuk jelenetős részét, hiszen nagyon sok faluban a lakóingatlanokat a bankok már fedezetnek sem fogadják el, hiszen úgy értékelik, hogy semmi értékük nincsen. A fiatalok elhagyják a falvakat, hiszen nincs jövőképük.

Tisztelt Országgyűlés! Azért fontos e jelentés megtárgyalása és elfogadása, hogy szembesítsük magunkat a valós problémákkal, és e jelentés ad részünkre egy alapot, egy motivációt, hogy e gondok megismerésével változtatni tudjunk a közös jövőnk érdekében. Végül szeretném megköszönni a jelentés készítőinek a magas színvonalú szakmai munkát.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fogadják el az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló J/1482. számú jelentést és a H/1646. számú határozati javaslatot. Ez a bizottság többségi véleménye.

Most a vezérszónoki kérdésekkel szeretném folytatni. Azt is ki szeretném hangsúlyozni, ahogy Ángyán professzor úr, államtitkár úr is erre már utalt, hogy közel egymillió hektár termőterületről nincs földhasználati nyilvántartásunk. A nyilvántartás az ország 7,78 millió hektár termőterületéből csak 6,81 millió hektárra vonatkozóan tartalmaz adatokat, amely 87,5 százalékos fedezettséget jelent. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kritika jogos, amely szerint 2009-ben az összes értékesített földterületnek csupán 10 százalékát adták el kisebb egységekben.

A jelentés nem tér ki az EU-támogatások finanszírozási kérdése kapcsán a gazdák és a bankok, illetve a gazdák és a kifizető ügynökség, MVH viszonyára.

(16.20)

Az elmúlt években a támogatások 10-20 százaléka a bankokhoz vándorolt, az agrár-környezetgazdálkodást pedig sok esetben kizárták az előfinanszírozásból. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságban nem adtak érdemi tájékoztatást a technikai segítségnyújtás keretéről, holott szigorú szakmai és civil kontrollra lett volna szükség.

A LEADER-programot Magyarországon olyan jelenségek kísérték, amelyek zavarták annak eredeti vidékfejlesztési funkcióját. A LEADER-program lényege a szubszidiaritás, amely a hazai központi irányítás miatt nem valósult meg. A pályázatokat például több esetben egy év alatt sem bírálták el.

A vízgazdálkodás eredménytelenségéhez nagyban hozzájárult a rossz vízgazdálkodási törvény, a központi támogatások hiánya és a társulatok egyoldalú, önkényes magatartása a gazdákkal szemben. A jelenlegi szakképzés, közép- és felső szintű képzési struktúra torz, egyidejűleg alulfinanszírozott és pazarló. Az agrár-kutatóintézetek erőltetett privatizálása veszélybe sodorta a biológiai alapok megőrzését.

Tisztelt Ház! A 2009-es agrárgazdasági jelentés egy nagyon komoly és hiteles anyag, ami rávilágít az ágazat tragikus helyzetére, ezért nagyon fontos, hogy a jövő szempontjából sokkal több figyelem irányuljon a mezőgazdaság és a vidéki emberek felé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu