FONT SÁNDOR (Fidesz): (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az államtitkár úr... (Közbeszólás: Nincs hang.) Minden rendben van az én részemről. (Közbeszólás: Most már jó.)

Mint ahogy az általános vitában is többször kihangsúlyoztam, az eddigi, vidékfejlesztéshez kapcsolódó költségvetésekhez képest jelentős növekedés állt be. Ez érezhető is itt a parlamenti vitában, illetve a költségvetéshez benyújtott módosító indítványoknál. Arra szeretnék utalni, hogy nincs kimondottan nagy vita a mezőgazdasági fejezet tekintetében.

(12.50)

Pontosan tudják a leköszönő kormány részéről, hogy ők milyen gondokkal küzdöttek, és milyen nagy bajban hagyták hátra a mezőgazdaságot. És pontosan látják, akik értenek hozzá, hogy micsoda erőfeszítéseket kellett ahhoz tenni, hogy az idei évre, a 2010-es évre még 463 milliárd forintos költségvetést a jövő évi tervezetünkben 592 milliárdos összegre próbáljuk megnövelni, és ezen belül a nemzeti támogatások, az önrész biztosítása tekintetében milyen komoly, több tíz milliárdos növekedést állítottunk be annak érdekében, hogy ne hagyjunk egyetlenegy forintot, fillért, eurót, eurócentet sem az Unió által felkínált kasszában. Hiszen sokszor történt meg az elmúlt időszakban, hogy nem sikerült lehívni a magyar gazdálkodóknak a forrás kimerülése miatt, illetve hogy a magyar önrész nem volt biztosítva különféle programoknál. Nos, ezzel a helyzettel szeretnénk végérvényesen szakítani, és kimondott célunk, hogy az állattenyésztők kerüljenek kedvezményezett helyzetbe az Unió által lehívható források tekintetében.

Természetesen én értem azt az elhangzottak alapján, hogy még további ötletek lennének, hogy hogyan kell stabilizálni az ágazat egy-egy szereplőjének a helyzetét. Ezt mi is értjük. Ne térjünk vissza arra a folyamatos kérdésre, amit önök pontosan tudnak, hogy milyen nehéz a magyar gazdaság költségvetése. Egyet azonban hadd említsek meg: engem meglepett az, amikor a délelőtti vita folyamán az MSZP részéről folyamatos támogatási igényeket jelentettek be a kultúrától kezdve több területre, viszont amikor a ma reggeli híreket hallgattuk, akkor azt vettük észre, hogy azon kormányzati lépésekkel szemben, amelyek stabilizálnák a költségvetést, és amelyek olyan szent tehenekhez nyúlnak hozzá, amelyekhez a szocialisták nem mertek hozzányúlni - itt gondolva a bankokra, a multinacionális cégekre, távközlési cégekre -, hogy átmenetileg segítséget kérjük tőlük különadó formájában, netán véglegesíteni szeretnénk, hogy a nyugdíjjárulék kérdésében mi történjen, akkor ma azt halljuk, hogy ezen intézkedések egyikével szemben a szocialisták Alkotmánybírósághoz fordulnak, és népszavazást kezdeményeznek. (Göndör István: Így van.)

Akkor bennem persze felmerül az a kérdés, hogy tessék mondani, önök további pénzeket szeretnének még ide, ide, ide, ide is tenni, erről szólt a ma délelőtti vita is, de amikor a kormány próbálja stabilizálni ennek az országnak a helyzetét, és netán pénzforrásokat találni azokra a kritikus helyekre is, amiket az ellenzék itt fölvet, akkor viszont azon az ötlet ellen Alkotmánybírósághoz fordulnak, illetve népszavazási kezdeményezéssel állnak elő. Ez a kettő logika nem fog itt megférni ebben a Házban, hogy egyszer ellenezzük a stabilizációs intézkedést, másodszor pedig sokkal több pénzt követelek egyik-másik helyre.

Azt gondoljuk, hogy az arany középutat borzasztó nehezen, de véleményünk szerint alapjaiban azért megtalálta a kormány. A magunk részéről is jeleztük, hogy döntő mértékben olyan változások következtek be a vidékfejlesztés költségvetésében, amelyeket nagyon üdvözölni tudunk, és van egy-két olyan terület, amelyhez mi magunk is módosító indítványt nyújtottunk be, én magam is több, tizenöt képviselőtársammal együttesen. Természetesen a 378-as irományszámon benyújtott módosító indítványról beszélek, amelyben, ahogy jeleztük is, annak rendje és módja szerint az agrárkutatásra, a génmegőrzésre és az osztatlan közös tulajdonok szétírására további forrásokat csoportosítunk át.

Nem kérdéses, hogy szeretnénk, ha stabilizálni tudnánk az erdészeti szakszolgálatok tevékenységét, és ma délelőtt is hallhattuk, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának éppen egy kifeszített költségvetése került benyújtásra. Értjük ezt, és ha módunk van, tovább szeretnénk stabilizálni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a működését is, de azért a realitás talaján szeretnénk maradni végérvényesen.

Meglepő volt nekem az LMP képviselőjének, Jávor Benedeknek a hozzászólása. Gyakorlatilag azt akarta itt velünk megvédetni és elfogadtatni a kormánypárti többséggel, hogy majdan szavazzuk majd meg azokat az adómódosító indítványait, amelyek döntő mértékben adóemelésről szólnak. Akik átnézték a módosító indítványok sorát Jávor Benedek és képviselőtársai részéről, hihetetlen mennyiségű, 10-15 pontban adóemelési javaslattal álltak elő, főleg a környezetvédelem területén kivethető adófajtákra. Megmondom őszintén, ebben a logikában nem látok semmi különösebben újat, mint amit az MSZP-sek tettek. Kellett valahonnan pénz, akkor sarcoljuk meg a magyarországi kis-, középvállalkozókat, az itt élő gazdálkodókat, netán az állampolgárokat különféle adójogcímeken, és ebből próbáljuk meg felhalmozni azt az összeget, amivel majd valahova fordulni szeretnénk támogatás címszó alatt.

Én csak arra szeretnék utalni, hogy ezzel a logikával szerettünk volna végérvényesen szakítani (Kovács Tibor: Azért emeltétek a járulékot fél százalékkal.), amikor azt mondtuk, hogy úgy tűnik, hogy vannak olyan, a magyarországi gazdaságban részt vevő szereplők, akiknek még vannak komoly tartalékaik ahhoz, hogy ezt a stabilizációs intézkedést segíteni tudják. Mondom, engem meglepett ez a nagyarányú adóemelési szándék az LMP részéről.

Azonban tényszerű, hogy akad olyan indítvány is az ellenzék részéről, ami megfontolásra ad okot. Ilyen, mint említettem, a Jobbik részéről a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának esetleges további támogatása, de ilyen az a felvetett gondolat, sokat vitatkoztunk itt délelőtt a parlagfű elleni védekezésre szánt pénzügyi forrásról, amiben jeleztem, hogy eddig nem látott mértékű, közel 800 millió forintos növekedést tudtunk beállítani, de az LMP azt is javasolja, hogy az esetleges 1 százalékos adómértéket, ami ide kerülne, ne lehessen év közben a kormány részéről elmozdítani, annak esetleges elmozdítása csak parlamenti felhatalmazással történjen meg. Ha ez megnyugtatja az érintetteket, elgondolkodtató lehet, hogy esetleg ezt a felhatalmazást majd megadjuk, ez további egyeztetés kérdése.

Összefoglalva, változatlanul csak azt szeretném mondani, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium egy olyan tervezettel állt elő, amelyet már régen vártak a magyar gazdálkodók. Remélem, hogy egy év múlva, amikor majd a rákövetkező évi költségvetést tárgyaljuk, vissza tudunk emlékezni, hogy hogyan zajlott le a 2011-es költségvetés végrehajtása, és az abban az általunk kitűzött célokat vajon megvalósítottuk-e, különösképpen például azt, hogy az Unió által felkínált pénzeket teljes egészében hívjuk le, mert a magyarországi önrészt most mellé fogjuk rakni. Ezt még soha előttünk, a nyolc év kormányzása alatt, illetve a hatéves uniós tagságunk alatt sajnálatos módon az előző kormánynak nem sikerült. Mi most erre is teszünk kísérletet ebben a költségvetésben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu