SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a 29., 946., 1031., 1033. és ha marad még kis idő, az 538. módosító indítványainkat szeretném indokolni önök előtt. A módosító indítványok benyújtásának az az alapvető oka, hogy mi túlzottan optimistának tartjuk a 3 százalékos növekedést, a 3,5 százalékos inflációt, és ezért nem hiszünk abban, hogy az elmúlt években keletkezett szociális problémákat a gazdasági növekedés automatikusan meg fogja oldani, sőt úgy gondoljuk, hogy a válság el fog húzódni nemcsak Magyarország miatt, hiszen nézzük meg, mi van Európában - Írország, Portugália -, és a jóslatok egyáltalán nem biztatóak. Tehát az óvatos kormányzás szerintem fölkészül a legrosszabbra. Ahhoz képest csak pozitív meglepetések érhetik, ezért úgy gondoljuk, hogy a szociális területen annál, amit önök a költségvetésben benyújtottak, mindenképpen többre van szükség.

Mert mit nyújtottak be? Benyújtották azt, hogy teljesen változatlanul hagyták a normatívákat és a szociális ellátórendszer alapját jelentő nyugdíjminimumot, azaz a szociális ellátórendszer reálértékvesztést szenved el mintegy 4 százalékban, csökken is a GDP-n belüli aránya. Ez azt jelenti egyébként, hogy a szociális szektorral finanszíroztatják azt a 300-400 milliárd forint adókedvezményt, amit a legjobban keresők számára az adórendszerükön keresztül nyújtani kívánnak, ami szerintünk tarthatatlan. Ezért mi olyan módosító indítványokat nyújtottunk be, amelyek a szerintünk kritikus helyzetű vagy erősen veszélyeztetett társadalmi csoportok számára nyújtanának a jelenleginél jobb lehetőséget, figyelembe véve azt, hogy a költségvetés egyensúlyát meg kell őriznünk. Ez alapvető nemzeti érdek.

A 29. módosító indítvány az ápolási díjról szól. A Szocialista Párt választási ígérete volt, hogy az ápolási jogviszonyt munkaviszonnyá alakítja, és el is indított még az előző kormány egy olyan programot, amely egy mintaprogram ápolási díjon lévő hölgyeknek. A két dolog szorosan összefügg. Mi azt javasoljuk, hogy ne 1000 forinttal, hanem most 5000 forinttal emelkedjen meg az ápolási díj, és 3 éven belül érje el a szintje a nettó minimálbér szintjét. A program, amely jelen pillanatban európai uniós forrásból folyik, az pedig azért nagyon fontos, mert az ápolási díj emelése meghatározott időre rendezheti az érintett sorsát, de ezek olyan kapcsolatok, amelyekben egy súlyosan sérült vagy egy beteg, idős ember elhalálozására bármikor számítani kell.

És azok, akik 5-10-15 évet ápolási díjon töltenek, utána nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, hogy hogyan is lehetne visszakerülni a nyílt munkaerőpiacra, és ez a TÁMOP-os program pontosan ezt segíti, tehát azt gondoljuk - és örülünk, hogy folytatódik ennek a finanszírozása, benne van a költségvetésben -, hogy ezt a két ügyet együtt kell kezelni, egyszer az ápolási díj emelését, másrészt pedig annak az előkészítését, olyan program, olyan intézményi háttér kialakítását, amely az ápolási díj letelte, megszűnte után a munkaerőpiacra történő visszavezetést segíti.

Három olyan indítványt nyújtottunk be, amely a nyugdíjasok helyzetéről szól. Egyrészt a vélemény szerint 3,8 helyett 4,8 százalék lenne az indokolt nyugdíjemelés. Hallottam, hogy tegnap a kormány döntött is, hogy a 2010 előtti nyugdíjakat 4 százalék fölötti mértékben emeli, ezt üdvözöljük, a másik a méltányossági nyugdíj-megállapítás, méltányossági nyugdíjemelés, és az "egyszeri segély nyugdíjasoknak" kasszáját mintegy 700 millió forinttal javasoljuk megemelni, éppen a nyugdíjasok ismert helyzete miatt. A harmadikkal pedig a kegyeleti támogatás bevezetését indítványoztuk, hiszen látjuk, hogy a nyugdíjemelésnek jelentősebb mértékére egyelőre nem nagyon lesz kilátás, viszont a temetkezési költség szemmel láthatóan, jól érzékelhetően egyre nagyobb, ezért azt gondoljuk, hogy ha nem nyugdíjemelés-ágon, akkor egy ilyen célzott támogatással ezt a szituációt lehetne kezelni. Az az indítványunk, hogy a megözvegyült házastárs az elhunyt teljes nyugdíját kapja meg az első hónapban és ne a 60 százalékát, annak érdekében, hogy a temetési költségekre több jusson.

A családi pótlék nagyon nagy téma. Úgy gondoljuk, hogy az önök által kreált adókedvezmény nagyon rosszul célzott, nagyon rossz hatékonyságú. Elmondtam már, hogy 390 milliárd igénybe vehető elméleti támogatás helyett 145 milliárdot tudnak majd a családok a kereseti viszonyok miatt realizálni. Ez alig több mint egyharmad, ez egy minősíthetetlenül rossz arány. Ha családtípusonként nézzük, akkor is látszik, hogy az egygyerekesek 40 százaléka még a 10 ezer forintot sem, a kétgyerekesek 60 százaléka még azt a kevés 20 ezer forintot sem tudja teljesen igénybe venni, a háromgyerekeseknél pedig az érintett családok 95 százaléka nem tudja a kedvezményt igénybe venni.

A családi pótlék ehhez képest univerzális, differenciált, családtípus és gyerekszám szerint sokkal jobban célzott, ezért a családi pótléknak egy általános 10 százalékos emelésére tettünk javaslatot differenciáltan, a kétkeresős családok, az egyedülállók és a sérült gyermekeket nevelők esetében. Van, ahol akár 20 százalékos emelés is szerepel a módosító indítványunkban.

Az utolsó a munkaügyi vita. Ebbe nem szeretnék belemenni, a jövő héten biztosan fog sikerülni erről többet beszélni, de van egy módosító indítványunk, az 538. Annak, hogy a munkaügyi központok akár csökkentett mértékű közmunkaprogramot is tisztességesen le tudjanak bonyolítani, feltétlenül szükséges a személyi feltételek megerősítése, nem pedig a meggyengítése, ahogy ez az önök költségvetésében szerepel.

Ezért kérem, támogassák ezeket az indítványokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu