ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hét végén, vasárnap december 5-e lesz. Az elmúlt években szomorú napként tekinthettünk erre a dátumra, hiszen a 2004-ben ezen a napon tartott népszavazás kampányában a magyarság mint fogalom, mint nemzet és mint közösség hatalmas pofont kapott. A határon túli magyarok kifejezést szitokszóvá akarták degradálni az akkori kormánypártok. Olyan tartalmat akartak hozzárendelni, amely szerint a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok, akik a magyar állam által nyújtotta lehetőségeket akarják kihasználni.

Egészen meglepő nyilatkozatokat is hallhattunk. Gyurcsány Ferenc a népszavazás előtt három nappal a Magyar Televízió reggeli műsorában így szólt, idézem: "Én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni." Egészen megdöbbentő szavak ezek. Az a miniszterelnök mondta ezt, aki saját bevallása szerint 10 millió magyar nevében, 15 millió magyar érdekében kívánt kormányozni. Azonban nagy meglepetést nem okoztak ezzel a hozzáállással senkinek sem a szocialista politikusok. Emlékezzünk arra, hogy annak idején 23 millió román beözönlésével riogatták a közvéleményt. 2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán-Nâstase-megállapodás kapcsán azonban 23 millió román munkavállaló bevándorlásával riogatott. Debreczeni József az Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt. Gátlástalanságként is lehetne nevezni azt a húzást, amely a magyar nemzet megosztására, magyar és magyar megkülönböztetésére törekedett. A 23 millió románnal való riogatás azonban csak főpróbának bizonyult, a valódi tragédia 2004-ben történt meg.

Most azonban új helyzet állt elő. Ahogy a köztársaság elnöke írja az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap beköszöntőjében: "Az anyaországban élő magyarok 2010 tavaszán példátlan akarategyesítéssel, azzal az elvárással küldték az Országgyűlésbe képviselőiket, azzal adtak megbízást a kormányzó pártoknak, hogy legyenek úrrá a széthúzáson, teremtsék meg a magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi újraegyesítését. Az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges, egyszerűsített eljárásban megszerezhető állampolgárság törvényével új alapokra helyeztük a magyarság közös ügyét. Ez az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is összeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvükkel mindig összetartoztak" - írja Schmitt Pál az allampolgarsag.gov.hu oldalon. Valóban. Az imént idézett döntések okán idén végre nem kell szégyenkeznünk december 5-én. A nemzeti együttműködés kormánya pár hónap alatt többet tett a nemzetpolitikában, mint az elmúlt nyolc év kabinetjei összesen.

A meghozott intézkedésekre nem lehet azt mondani, hogy úgymond szimbolikusak lennének. Kezet nyújtanak a nemzettársainknak, egyenrangú félként és partnerként fogadják el őket. Emiatt van kiemelt jelentősége annak, hogy 2004 után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet. Ezzel az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltotta fel. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

Az összetartozás-tudat erősítése érdekében büszke vagyok arra a kezdeményezésre is, amely arra irányul, hogy az iskolások határon túli magyar területekre tudjanak osztálykirándulásokat szervezni. Büszke, hiszen a Fidesz ifjúsági társszervezete, a Fidelitas már 2005-ben kezdeményezte ezt. A program hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kárpát-medence ne csupán térkép legyen a fiatalok fejében, hanem élő kapcsolatokat, emlékeket, élményeket nyújtson.

A nemzeti együttműködés kormánya az említett intézkedéseivel azt üzeni, hogy nem mond le egyetlen magyarról sem. Éljenek bárhol, számíthatnak az anyaországra, hiszen összetartozunk.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps.)

Forrás: parlament.hu