MANDUR LÁSZLÓ, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbb elhangzottakhoz képest azért van kisebbségi vélemény a bizottságban, mert más az álláspontunk, és mi mást olvasunk ki a törvény szövegéből, mint amit egyébként a különféle beszédekben egyébként hallani lehetett. Ezért aztán a kisebbségi vélemény több ponton is megfogalmazódott. Az egyik egy eljárási kérdés, amit most már szinte unalomig kell ismételnünk, ami a média világával összefüggő törvényhozást illeti, hogy szinte csapásszerűen nyújtják be a törvényjavaslatokat, esélyt sem adva nem csak a parlamenti képviselőknek, frakcióknak arra, hogy alaposan fel tudjanak készülni, főleg egy olyan jogszabály beterjesztésénél, amit az előterjesztő képviselő asszony is hangsúlyozott, hogy micsoda jelentőséggel bír, és valóban 228 paragrafusa van, és 174 oldalon taglalja a különféle szakaszokat, hogy egyáltalán van-e esély, hogy alaposan át lehessen nézni. Ez még hagyján, de még a szakmát sem kérdezik meg, hiszen az lenne a minimumkövetelmény egy civilizált demokráciában, főleg az ilyen törvényeknél, hogy megkérdezzük a szakmát és megkérdezzük a tudományt is, hogy mi a vélekedése erről, de nyilvánosan. Tehát nem füstös helyiségekben, kiválasztott körrel ülünk le diskurálni, hanem ez egy valóban nyilvános vita keretében bonyolódik le, ami nyilván persze egy picit időigényes történet, de a demokrácia egy olyan dolog, hogy időigényes. Ennyiben biztosan van különbség a diktatúrák és a demokráciák között.

Nos, ezt nem is ragoznám tovább, mert ezt önök már ismerik, hiszen fél éve majdnem minden beterjesztett javaslatnál elmondtuk, de itt is el kell mondanunk, és ezt erősen kifogásoltuk. A közmédium pártatlanságának a felszámolása történik lényegében, és nem arról van szó, hogy a függetlenségük növekedett volna, hiszen annyi valóban megtörténik, hogy az államtól függetlenné vált a közmédiumok sora, viszont a párttól nem vált függetlenné, hiszen ha megnézik a szerkezetét ennek a törvénynek is, hogy milyen irányítási és felügyeleti rendszert ismétel meg, amit már egyszer már a médiatörvény módosításánál nyáron elvégzett egyébként a Fidesz-többségű Országgyűlés, megállapította, hogy itt a Fidesznek van befolyása a jövőt illetően, nem is akármilyen időszakra, hanem ciklusokon átívelő módon: vagy abszolút többséget, vagy döntő többséget tud adni a médiatestületekben, az irányító testületekben, a közalapítvány kuratóriumában, és még sorolhatnánk. Tehát itt a szónoki beszédek nem stimmelnek azzal, ami egyébként a törvényi rendelkezésekben tervbe van véve, és ezt mi természetesen kifogásoltuk. Egyfajta cinizmusnak is ítéljük meg azt, amit a 82. §-ban lehet olvasni egyébként a törvényjavaslatban, ami pont a függetlenségről szól: független az államtól, független a gazdasági szereplőktől. Talán illene beírni azt, hogy a pártoktól is függetlenné kellene tenni. Ezt óvatosan kihagyták, hiszen a továbbiakban minden rendelkezés viszont azt hozza, hogy Fidesz-függővé tesszük a közmédiumokat.

A hírek központosításának a kérdését kifogásoltuk, hiszen ezzel a maradék önállóságát is el fogják venni a Magyar Televíziónak, a Magyar Rádiónak és a Duna TV-nek, hiszen ezentúl a Magyar Távirati Irodán keresztül kapják meg azt a hírszolgáltatást, amit lényegében nekik kötelező átvenni a törvény szerint. Mi azt értjük, hogy egy hírközpontból egyszerűbb kontrollálni azt, hogy mi szól a közmédiumok során napról napra, óráról órára. Hármat kontrollálni sokkal nehezebb kérdés, úgyhogy gyámság alá kellett helyezni az állítólag független Magyar Televíziót, Magyar Rádiót és a Duna Televíziót az MTI-n keresztül.

A gazdasági gyarmatosítás is tovább folytatódik, ahogy ezt már többször hangsúlyoztuk, hiszen itt számunkra teljesen értelmezhetetlen, hogy azt mondják, hogy a normatív finanszírozás most kiteljesedett a médiumoknál, miközben a valóság az, és ez van a rendelkezésben, hogy nincs benne normatív szabályozás. Eddig legalább meghatározott módon osztoztak a közpénzeken, a Magyar TV, a Magyar Rádió és a Duna Televízió, lehetett akár középtávon is tervezni, hiszen kiszámítható volt a vezetők számára az, hogy a legnagyobb forrásokat jelentő pénzek milyen arányban fognak majd beáramolni hozzájuk, és ez alapján tervezhetnek. Most egy Közszolgálati Költségvetési Tanácson keresztül hét fő alkujától függ évről évre az, hogy a Magyar TV, a Magyar Rádió és a Duna Televízió milyen részben részesülhet a közszolgálati hozzájárulásból.

Úgy tűnik, az időm elfogyott. Még nagyon sok kifogása volt a kisebbségi oldalnak, de én azt hiszem, itt vannak azok a képviselők, akik ott voltak a bizottságban is; további részét természetesen a képviselői felszólalásokban meg fogják tenni.

Tisztelt Elnök Úr! Visszaadom önnek a szót. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu