DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kivártam a soromat itt a kettőpercesek után, és valahol a kisebbségi véleményben ott hagytam abba, hogy mégis vannak olyan dolgok, amiket támogatunk ebben az előterjesztésben.

Túl azon, hogy sokan elmondták, hogy szerteágazó, lehet, hogy szerencsésebb lett volna több külön jogszabályban szabályozni ezeket a kérdéseket vagy több külön előterjesztésben, mégis hadd mondjam el, hogy a lakásfenntartási támogatás módosítását támogathatónak tartjuk, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást érintő módosításokat - beleértve az óvodáztatási támogatást is - támogathatónak tartjuk. Személyesen én is nagyon előremutatónak tartom az örökbefogadói gyes intézményét, ami eleddig példa nélküli, és szerintem talán motiváló tényező is lehet majdan.

A rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetésének kiterjesztését a nyolcadik osztályra is előremutatónak tartjuk, persze egy olyan pontnak, amely az előző kormányok megkezdett munkájának folytatása, hiszen ebben a tekintetben azért sokat léptünk előre. Még akkor is, ha egyébként a térítési díjak nőnek, ezt a részt előremutatónak tartjuk; azt nyilván nem, hogy a térítési díjak nőnek, szerintünk ez elfogadhatatlan.

Több pont az átláthatóságot, egyszerűsítést jelenti, ezek is támogathatóak.

Ugyanakkor a bérpótló juttatás kapcsán már nem ennyire egyértelmű a helyzet, sőt. Itt alapvetően - most mondjuk ki - a rátot átnevezik bérpótló juttatásnak.

(20.20)

Gyakori most ez az elmúlt hónapokban, hogy az egyébként rossznak tartott korábbi szocialista kormányok idején kialakult rendszereket önök átnevezik. Érdemben nem változtatnak rajta, de hát innentől már, hogy át van nevezve, innentől már a nagy nemzeti együttműködés részét képezi majdan. Ugye, a bérpótló juttatásnak két alapvető feltétele van, hogy lakókörnyezetét tartsa rendben az illető, illetve hogy a megelőző egy évben legalább 30 napot dolgozzon. Szóval ez, hogy a lakókörnyezetét tartsa rendben, tényleg egy olyan szubjektív elem, ami egyrészről érthető szándék, ugyanakkor nagyon nehezen látom azt, hogy bizonyos hátrányos helyzetű térségekben hogyan születik meg ez a rendelet. Igen, ez is kérdés, hogy az önkormányzat ezt hogyan alkotja meg, hogy bevállalja-e, illetve a másik oldalról az is kérdés, hogy hogyan működik ez az ellenőrzés, vagy hogyan szabályozódik, szóval ez egy nehéz kérdés, azt gondolom.

Az pedig, hogy egyébként legalább 30 nap munkavégzés az előző egy évben, nagyon összecseng itt a közmunka kérdéseivel, amiben szintén a minimum 30 nap lehetőségét kifogásoltuk, amikor ez a mi időnkben 90 napos időintervallum volt. Azt gondolom, ezek nem igazán a munkatevékenység folytatása irányába mutatnak. Ez abba az irányba mutat, hogy igen, aki hátrányos helyzetű térségben él, az dolgozzon 30 napot, utána maradjon csak ezen a bérpótló támogatáson, a környezetének maximum az az igénye, hogy tartsa rendben a környezetét, és maradjon így. Ezt azért mondom így egyébként, merthogy vitatkoztunk itt a közfoglalkoztatáson, hogy most hogyan néz ki, mert ennek is van zseniális új neve: nemzeti közfoglalkoztatási program. Volt három másik programban keret 120-140 milliárd az utóbbi években, most 64 milliárd. Remélem, hogy nem 55, ugye, hangzott el most a vitában ilyen, és úgy emlékszem a költségvetésből, hogy 64. Azt is kevésnek tartjuk, de nyilván ez az 55 még kevesebb lenne, és a 64 meg a fele a tavalyinak. Mi ezt abszolút így értjük.

Talabér Márta mondta - sajnálom, hogy elment -, hogy 70 ezerrel többen lesznek a közfoglalkoztatásban. Tehát azt most már végképp nem értem, hogy mire alapozza ezt, amikor a keretösszeg a felére csökken, a lehetőségek csökkennek. Tehát nem értem ezt a dolgot, én kicsit nem tudom hova tenni, hogy most egyetértenek-e ezzel a foglalkoztatási móddal, nem értenek egyet. A helyettes államtitkár úr elmondta a bizottsági ülésen például azt - ha emlékeim nem csalnak -, hogy mennyire problémás az, hogy például önkormányzati intézmények ezen az ágon oldják meg bizonyos foglalkoztatási kérdéseiket. De legalább megoldják. Azt tudom mondani, hogy Borsod megyében több olyan 10 ezer fölötti, tehát nagyobb települést is tudok önöknek mondani, ahol az oktatási intézményeknek komoly problémát jelent ez a dolog. Engem is kerestek meg igazgatók azzal, hogy egyébként hogyan tudják majd megoldani, nyilván azokat a kérdéseket, amelyeket ilyen módon meg lehet, tehát a karbantartástól akár bizonyos felügyeleti kérdésekig. El fogják veszíteni ennek a foglalkoztatási módszernek a lehetőségét. Ez nem jó az önkormányzatoknak, az intézményeknek, szerintem az embereknek sem jó, mert ezt nem érezzük olyan iránynak, amely a motiváció irányába mutat.

Gúr Nándor képviselőtársam pedig azt sokszor elmondta, tényleg higgyék el, hogy vannak olyan térségek, ahol nagyon nehéz más módon foglalkoztatni embereket, és ezen nagyon nehéz változtatni. Tehát tényleg azt hiszem, biztosan mindannyiunkban megvan az a jó szándék, hogy szívesen változtatnánk ezen, de ez az ország nagyon eltérő szociális szerkezetű. Nyugat-Magyarország egyes területeit végképp nem vetném össze a keleti megyékkel, ott tényleg vannak olyan hátrányos helyzetű térségek - Borsod megyében, Kelet-Magyarországon -, ahol egyszerűen ez a hétköznapi motivációt, betevő falatot jelentette a családoknak. Ha nem lesz ez a fajta közfoglalkoztatás, nem folytatódik, ami a mi időnkben azért kétszer ekkora volumenben volt, mint a költségvetés alapján önöknél, akkor az szerintem komoly probléma. Hát kiveséztük ezt, kíváncsi vagyok egyébként...

Felajánlottam a helyettes államtitkár úrnak - bár akkor lehet, hogy már nem volt ott a bizottsági ülésen, de jegyzőkönyvbe mondtam, azt hiszem, a végén -, hogy egyébként csináljunk fél év múlva Borsod megyében egy kihelyezett ülést, és nézzük meg, hogy mi történt. Mert tényleg, mi úgy látjuk, hogy ebben a tekintetben nekünk van igazunk, önök, hát nem gondolom, hogy rossz szándékkal csinálják, amit csinálnak, de szerintem hibáznak, amikor ezeket a forrásokat csökkentik. Hozzátenném, hogy lennének ám források, ha nem mondanának le az újraelosztási képességről. De erről majd kicsit később beszélnék.

A gyest 2 évről 3-ra visszaállítják. Végül is azt lehetne mondani, hogy korrekt dolog, megígérték, megcsinálják. Más kérdés, hogy ez az anyák foglalkoztatási helyzetére hogyan hat. Példanélkülien magas még a két év is egyébként szinte Európában, tehát nem gyakori ez. Most olvastam épp az interneten egy cikket, hogy Romániában egy évre fogják az anyák otthonmaradási lehetőségét leszállítani. Nem azt mondom, hogy ez előremutató, ne értsenek félre, azt gondolom, hogy nagyon fontos a családdal töltött idő, és fontos, hogy a gyerek minél tovább így szocializálódjon. Nekem még van egy nem egészen egyéves kislányom, úgyhogy tényleg tudom, miről beszélek.

Ugyanakkor az az igazság, hogy ilyen felemás megoldásnak látjuk azt, amit javasolnak, merthogy a 8 órás munkaviszony lehetőségét nem adják meg. Elég kiélezett szerintem a 2-3 éves kor közötti időszak a családoknál. 2 éves korig nagyjából a gyeddel, előtte meg a tgyással azért viszonylag normális egzisztencia mellett meg lehet élni egy családnak, legalábbis a túlnyomó többségnek mindenképpen. Nyilván más ágon még lehet segíteni azoknak, akiknek ez nehezebb. De ez a 2-3 év közötti időszak az, amikor nagyon komoly döntéseket kell hozni szerintem, hogy visszamegy az anya dolgozni, nem megy vissza, hogyan tudjuk ezt motiválni.

Itt mi abba az irányba igyekeztünk menni, hogy az anyák menjenek vissza mihamarabb a munkaerőpiacra, hogy ne veszítsék el azt a képességüket, hogy családfenntartók is legyenek egyben, mert hát a családmodell már ilyen. Tudomásul veszem, hogy ebben nem minden ponton értünk egyet, de akkor ezt igazán nem értem, mert azt gondolom, hogy a jelenlegi gyes összege az otthon maradáshoz kevés. Tehát ha nincs egy olyan párja annak az anyának, aki tényleg olyan egzisztenciában van, akkor ez olyan kevés összeg, amivel nem lehet igazából előremenni.

Tehát vagy az van, hogy itt a gyerek 2-3 éves kora között járó összeget kellene duplájára emelni akkor, ha szemléletet akarunk ebből formálni, vagy akkor legalább lehetőséget kell adni a nagyobb óraszámban folytatható munkavállalásra. Még akkor is, ha ez majdnem azt jelenti, hogy végül is az együttlét ideje hamarabb beszűkül, de azt sem látom, hogy a munkáltatók ebbe tömegével beleegyeznének, vagy kompromisszumkészek lesznek-e ebben, hogy 6 órában foglalkoztassák vissza a hölgyeket. Tehát nem tudom, nyilván meg kell nézni majd a gyakorlatban, én szkeptikus vagyok ebben, ezt azért hadd mondjam el. Ezért mondtam, azt a felvezetőmben, még ha ez kicsit ironikus is volt, hogy ez ilyen Mátyás király ajándéka; tehát hogy végül is visszaáll, de nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez igazából mit fog jelenteni.

A családi pótlék kapcsán a természetbeni juttatás lehetőségét terjesztik ki, gyakorlatilag bizonyos esetekben mérlegelés nélküli módon. Ebben pedig az az észrevételünk, hogy talán ebben fokozatok kellenének. Nyilván lehetnek ebben a témában módosító indítványok, ezt felülvizsgálnám, ebben a formában nagyon meredeknek tartjuk ezt a javaslatot.

Elhangzott, hogy 1000 forinttal nő az ápolási díj. Csak el kell mondanom megint, hát a legtöbb szociális normatíva befagyasztásra kerül - tehát a normatíva maga -, a keretösszegek meg csökkennek. Ezek számok, benne vannak már a költségvetésben. Most az ápolási díj 1000 forinttal nő, ez ennél a szintnél - ugye, 28 500-ról 29 500-ra, ha nem csalnak az emlékeim - ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebben az egy norma esetében gyakorlatilag akkor körülbelül követtük az inflációt. Tehát ezt olyan nagyon nagy sikertörténetnek eladni azért szerintem erős túlzás. Illő tisztelettel mondom, hogy ebben a tekintetben további lépések is szükségesek lennének szerintem.

Általában is beszéltünk erről a bizottsági ülésen, de mindig szóba kerül, és mivel a szociális bizottságban órákat ülünk és vitázunk kérdésekről, ideteszem az asztalra megint. Tehát önök úgy döntöttek az adórendszerrel és a költségvetés szerkezetével, hogy 600-700 milliárdnyi újraelosztó képességről lemondanak. Ezt két módon teszik: az egyik a családi adózás rendszere, a családi adókedvezmények rendszere, amivel még egyet is lehetne érteni. A problémánk nekünk az, hogy a szegényebb rétegek nem tudják maradéktalanul - vagy hát részint egyáltalán nem - igénybe venni ezeket a kedvezményeket. Tehát ott jelent igazán sokat ez az adóalap-kedvezmény, ahol nyilván nagyobb a jövedelem. Ott egyébként az egykulcsos adó is többet jelent már eleve.

(20.30)

Tehát úgy a családi adókedvezmény rendszere is és úgy az egykulcsos adó is a felső középosztálynak és a gazdagoknak kedvez igazán. Erről a képességről lemondtak, már az állam újraelosztó képességéről. Szerintem nem kellene így felemás módon megoldani a választási ígéreteiket, mondjuk így finoman, hogyha erről nem mondtak volna le, mert akkor lehetne a szolgálati viszonyról beszélni, mondjuk, a 40 év szolgálati viszonyról a hölgyek nyugdíjba vonulása esetében, vagy akkor meg lehetne engedni a gyes esetében akár a 8 órát, ha valaki úgy gondolja, neki az egy jobb megoldást jelent ebben a tekintetben.

Egy szó mint száz, értékválasztásuk van ebben a tekintetben, és azt érzem, hogy rengeteg visszamutogatás. Értem én azt, hogy a demográfiai válságból fakadóan sokszor megkapja azt az egyébként az előző években kormányzó Szocialista Párt és frakció, hogy mert itt óvodákat, iskolákat, bölcsődéket zártunk be, ellehetetlenítettük a magyarságot. Azt azért hozzátenném, hogy zömében az önkormányzatok ezeknek az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek a fenntartói, és azért ezekben az önkormányzatokban 2006 ősze óta zömében, túlnyomó részben önök voltak ott, és ezeket a döntéseket önök hozták meg. Nyilván erre most azonnal jöhet a reakció, hogy persze, mert mi egyébként a normatívák ágán mennyire megnyomorítottuk ezeket az önkormányzatokat. Ebben egyébként akkor lenne igazuk... - mert 2010-ben valóban egy nagyobb forráskivonás történt meg az önkormányzatoktól, az önkormányzati szférából.

Ekkor még én is önkormányzati képviselő voltam, tehát láttam ezt a szituációt, de akkor azt árulják már el, hogyha ez így van, akkor meg a bázishoz képest reálértéken miért adnak több tíz milliárddal kevesebbet az önkormányzatoknak. Tehát szerintem ez a dolog így áll össze, értem én, akkor persze legyen egy olyan önkormányzati boom, ami után egyébként több óvodára, bölcsődére és iskolára van szükség, de ezeket fenntartani tudni kell, akkor ezt meg kell finanszírozni az önkormányzatok oldalánál, és azt látjuk, ebben nem sok változás van.

Összességében véve elmondtam már, és látom, lassan lejár az időm, hogy sok előremutató dolog van ebben az előterjesztésben, ezt a dolgot nem vitatjuk, de ugyanakkor nagyon sok kérdést pedig másképp látunk, illetve nagyon sok ígéretük felemás módon teljesül. Azt látom, hogy a társadalmi olló szétnyílása folytatódik, sőt gyorsul ebben a tekintetben, ez óriási probléma. Mi a legnehezebb időben is mindig arra tettünk kísérletet, hogy ezt az ollót zárjuk. Szerintem a szociális érzékenységgel ebbe az irányba kell elmenni. Még lehet egyébként a válság idején is ilyen irányba menni. Önök azonban lemondanak az újraelosztó képességről, és ilyen módon nem tudják érdemben finanszírozni a szociális szférát, no pláne nem tudják teljesíteni a kampányígéreteiket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu