SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Nyilvánvalóan először is őszinte sajnálatunkat kell kifejezni amiatt, hogy ilyen késői, vagy mondhatnánk úgy is már, hogy korai órában kerül sorra a nemzetpolitika egyik legfontosabb kérdése, a támogatási rendszer átalakításának részletes vitája, amely meg fogja határozni az elkövetkezendő években a magyar költségvetésből a határon túli magyarság ügyeire fordítandó támogatások odaítélésének módját, lebonyolítását, egyáltalán az egész eszközrendszerét.

Őszintén sajnáljuk azt is, hogy a javaslataink közül azt, amelyik arra vonatkozott, hogy pontosan az első szakaszban, tehát az 1-34. pontokig terjedő szakaszt érintően visszavonást javasoltunk az előterjesztőnek, itt a módosító indítványainkat egy-két kivétellel, de azt mondom, érdemben nem fogadta el az előterjesztő. Fenntartjuk a véleményünket azokban a pontokban, amelyek a módosító indítványainkban is megfogalmazódtak. Azt gondoljuk, hogy pont a legfontosabb célok nem fognak teljesülni, ami az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot érinti.

Az 1. pont éppen az irányítás centralizálására vonatkozik, hiszen a korábbi Szülőföld Alap törvénynek szinte majdnem teljes egészében megtartott, szó szerint is átvett szövegéből ez az egyik pont, ahol változtatásra került sor, egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, de egyáltalán a lebonyolítást végző további kollégium és irányító szervezet, iroda tagjainak, vezetőinek a megbízatása is. Azt gondoljuk, pontosan ez az a pont, ami szűkíteni fogja a beleszólás lehetőségét, pont azok részéről, akiket a támogatás érint, de egyáltalán csökkenti az ellenőrizhetőséget is.

Hasonlóképpen hiányoljuk, kifogásoljuk, és azt gondoljuk, hogy ártalmára lesz a támogatási rendszer lebonyolításában a támogatási eszközök, pénzek odaítélését illetően az, hogy a korábbi szabályozásban meg volt határozva, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeg 90 százalékát pályázati keretek között kell odaítélnie a Szülőföld Alapnak, a most létrehozandó Bethlen Gábor Alapnak. Az új törvénytervezetben itt a háromtagú bizottságra lesz bízva, hogy a rendelkezésre álló keret mely részét bocsátja pályázati keretekben elbírálásra, illetve melyiket nem.

Örömtelinek mondható, hogy a Magyar Állandó Értekezlet, amely felújította a munkáját, ellenőrző, befolyásoló, jobban mondva meghatározó szerepet kap, ez azonban, úgy véljük, igen tág és általános.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy azt a módosító indítványunkat, amely ajánlásokat is fontossá tett volna vagy előírt volna a Bethlen Gábor Alap működésében, nem fogadta be az előterjesztő. Azt gondoljuk, enélkül szintén az átláthatóság és a kiszámíthatóság fog sérülni.

Hasonlóképpen a kollégiumok számának csökkenése; ugye, három kollégium volt a Szülőföld Alapban, az oktatási, szakképzési kollégium, a kulturális, egyházi és médiakollégium, az önkormányzati, együttműködési és informatikai kollégium. Most ezek közül csak egy általános kollégium lesz, amelynek szintén azt gondoljuk, hogy szűkítő szerepe van.

Egyáltalán egészében azt szeretném megerősíteni, hogy az a változtatás, amely arányait tekintve ugyan csekély, hiszen ismételten a törvény szövege nagyobb részében megegyezik a 2005-ben elfogadott Szülőföld Alap törvénnyel, ezek azonban hátrányára változtatták meg vagy változtatják meg az új, Bethlen Gáborról elnevezett alapot. Erősödik tehát a gyanúnk, hogy itt erőteljesen a politikai szempontok fognak dominálni. Azért történik tehát a változás, hogy szabad kezet kapjanak a pénz elosztására, és vélhetőleg azok számára, akik a kormánynak kedvesek, vélhetőleg a politikai hűség lesz az egyedüli szempont. Ez 2002 előtt is gyakorlata volt az előző Orbán-kormánynak, vagyis az, hogy Budapestről határozzák meg azt, hogyan is működjön és lehetőleg mely szervezeteken keresztül a határon túli magyarság. Úgy véljük, ebben a tekintetben nem bölcs és nem reális dolog (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hogy ez a változtatás így jön létre.

Köszönöm szépen. Elnézést a túllépésért. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu