GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy Kiss Sándor képviselő úr a módosító javaslatával kapcsolatos véleményét a sorban előttem tudta elmondani, hiszen ezzel kapcsolatban szeretnék én is hozzászólni. Előtte azonban engedjék meg nekem, hogy újra elmondjam, milyen öröm és felemelő érzés számomra, hogy részt vehetek az alkotmányozás folyamatában, és ez még akkor is így van, ha egyes képviselők láthatóan ezt továbbra sem így gondolják, ami miatt egyébként nemcsak jómagam fejezem ki sajnálkozásomat, hanem felém a választópolgárok is eljuttatták ezt a véleményüket.

Nem szeretném minősíteni, természetesen, hogy a lehetőség és a szándék ugyan megvolt a rendszerváltás időszakában, azonban különböző okokból mégsem került sor az új alkotmány elfogadására. Azonban le kell szögezni, ahogy a hatályos alkotmány is leszögezi, hogy hazánknak a mai napig csak ideiglenes az alaptörvénye. Meglátásom szerint ezért - néhány képviselőtársammal ellentétben - nem is kérdés, hogy szükségünk van egy új, egy állandó és időtálló alkotmányra. Most nyílik lehetőség a rendszerváltás talán egyik legfájóbb adósságát és egész jogrendszerünk sarokkövét megújítani és lezárni egy átmeneti korszakot.

Kiss Sándor képviselő úrnak a szándékához csatlakozva talán akkor itt elmondhatom, a célunk az, hogy olyan alkotmánya legyen Magyarországnak, amely méltóképpen képviseli az ezeréves magyar államiságot, és amely büszkévé tehet minden magyar embert, nemcsak a határokon belül, hanem a határokon túl is.

Visszatérve egy pillanatra még szocialista képviselőtársainkra: ahhoz, hogy ez az Országgyűlés a lehető legjobban el tudja végezni a választók által rászabott feladatot, ahogy maguk a választópolgárok is megfogalmazták, minden képviselőnek hozzá kell járulnia a közös munkához. Ahhoz, hogy a képviselő a szó legszorosabb értelmében képviselő legyen, hogy azoknak az embereknek a véleményét képviselje, akik őrá szavaztak, részt kell venni a törvények vitájában, és ez különösen igaz az alkotmányra. Legyen tagja bármelyik bizottságnak vagy bármelyik pártnak.

Én azonban, mint az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tagja, az alkotmányunkról folytatott közös gondolkodás folyamán az alkotmányban megjelenő értékeket és értékválasztásokat az európai értékközösséghez tartozáson keresztül is nézem, és örülök, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által elkészített munkában megjelenik ez a szemlélet. Hiszem, hogy olyan munka került az Országgyűlés elé, amely alkalmas a közös munka elkezdésére, és kijelöli a követendő irányt is számunkra.

Az európai és a nemzeti tagállami jog és ezen keresztül az Európai Unió és Magyarország intézményi kapcsolatát meghatározza alkotmányunk Európa-klauzulája is, amellyel kapcsolatban Kiss Sándor képviselő úr, illetve korábban már Hörcsik Richárd képviselő úr is megfogalmazta véleményét. A klauzula egy hidat képez, amely megteremti az Európai Unió jogrendje és a nemzeti jogrend kapcsolatát, és lehetővé teszi, hogy Magyarország saját alkotmányos rendjének szabályai szerint vehessen részt az európai integrációs folyamatban. Megnyugvással tölt el, hogy az új alkotmányozás koncepciója ezt is figyelembe véve került kialakításra, különös tekintettel arra, hogy az európai uniós jog elsődlegességének lefektetése a tagállami alkotmányokban nem tipikus. Ilyen értelemben az Európa-klauzula egyúttal szuverenitási klauzula is valójában, mint ahogy szerepel egyébként a klauzulában, hogy az Európai Unió szuverén tagjaként vesz részt Magyarország.

Miként azt a lisszaboni szerződés is rögzíti, a nemzeti parlamentek feladatai egyre fontosabbak az Európai Unióban, nagy szerepet játszanak az uniós jogalkotás során. Azonban nemcsak a szigorúan vett uniós jogalkotáson keresztül hatnak a nemzeti parlamentek az Unió működésére, hanem saját nemzeti kereteik kialakítása során is, és különösen igaz ez Magyarország esetében, hiszen az új alkotmány egyszerre táplálkozik az európai értékekből, és egyszerre gazdagítja a közös és sokszínű európai hagyományt, közösséget.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az új alkotmány kidolgozása során olyan szabályokat fektessünk le, amelyek lehetővé teszik az Országgyűlés számára, hogy a lehető legteljesebb mértékben éljen az uniós alapszerződések adta jogaival, és tegye ezt lehetővé minden állampolgár számára. Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy a módosító javaslatot benyújtó képviselőtársam szándékát tiszteletben tartva, de kérem, hogy óvakodjunk a túlszabályozástól.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu