DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország alaptörvényének Nemzeti hitvallás fejezetéhez szeretnék hozzászólni, és megosztani a gondolataimat.

Tisztelt Országgyűlés! Olvastam egy publicisztikát, amely kifejezte, hogy lelkiekben nincs talán gazdagabb nemzet a magyarnál. Nemzeti imánk gondolatai nyelvi szempontból végtelenül gazdag, összetett költői látomássorozat történelmünkből. A költemény gondolati íve magában foglalja a hun-magyar származású, honfoglaló Árpád dicsőségét, törekvő hőseink, többek között Mátyás király nagy tetteit és nemzeti tragédiáinkat, s a Teremtőt közvetlenül fohászkodva megszólító, Isten áldását kérő első sor elhelyezi a Kárpát-medencei összmagyarságot az egyetemesség dimenziójában.

Kölcsey mondatainak nyelvi gazdagsága, árnyaltsága összekapcsolja Himnuszunkat a biblia egyik fontos üzenetével, nevezetesen az ige mindenható voltával. Az ige hordozója, a nyelv tartotta életben a sokat szenvedett nemzetet a török rabiga, az osztrák társadalmi és kulturális elnyomás, a trianoni országcsonkítás stigmái után is.

2010 áprilisa óta a magyarság újabb esélyt kapott arra, hogy hosszú, legutóbb nyolc esztendeig tartó országrombolás után végre a csúcsok felé törekedjen. Az 1949-es ideiglenes alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt, vagyis kétszer végletekig eladósították Magyarországot, először a nyolcvanas évek végén, majd pedig a Gyurcsány-korszakban, 2002 és 2010 között.

Az alaptörvény meg fogja védeni Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósodással szemben. A jelenleg hatályos, ideiglenes alkotmány nem volt képes megvédeni a közvagyont attól, hogy magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, és ezzel hazánkat a végletekig kiszolgáltassák. Van miért Kölcseyhez fordulnunk erkölcsi és szellemi munícióért, hiszen a 2002-től 2010-ig tartó nyolc év szocialista kormányzása felelőtlenül tette kockára az ország működőképességét, s halmozott fel az eljövendő nemzedék terhére milliárdos államadósságot.

Feltehetjük a kérdést, hogy mi lehet számunkra a Himnusz igenis biztató, Istenhez fohászkodó, a megszenvedett, megbűnhődött múlt és a szebb jövendő hitében fogant üzenete. Az, hogy Isten azon az emberen és azon a nemzeten segít, amely saját magán is képes segíteni.

Felemelkedésünk záloga fogalmazódik meg a nemzeti hitvallásban, ugyanis a nemzeti hitvallásban, tisztelt Országgyűlés, a nemzet saját magáról beszél. Első királyunk, Szent István előtt célként az önálló és a keresztény magyar állam megteremtése állott. A magyar nép többsége még ősei hitét követte, pogány volt. Szent István a keresztény egyház megszervezésén túl gondoskodott az új vallásnak megfelelő kultúra létrehozásáról is. A kolostorok váltak a tudomány középpontjává, és István király vármegyéket szervezett, a vármegyék élére pedig ispánokat állított. Törvényei elsősorban az egyház és a magántulajdon védelmét célozták, a bűnök megtorlása pedig a rendet és a nyugalmat teremtette meg. Ezért bátran vallhatjuk: büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

A zseniális magyar alkotóknak elismert és nagy hírük van a világban. A magyar alkotók számos, világraszóló eredménye önmagáért beszél. Az előttünk élő nagyok gondolatvilágát, nézetét és felfogását azért is érdemes megismerni, mert aki mindvégig a tudománynak élt és azt sikeresen továbbfejlesztette, igazán csak az tudja a szunnyadó elméket mozgásba hozni és alkotásra nevelni. A sikerhez állhatatosságra, türelemre, szerénységre és alkotni vágyó szenvedélyre van szükség. Ezért bátran mondhatjuk, hogy büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotóerejére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a történelem kerekét visszaforgatjuk, akkor ezer év dicsősége, szenvedése, küszködése, ezer év kultúrértéke elevenedik meg emlékezetünkben. A hunok és az avarok nyomában, a népvándorlás gomolygó emberhullámainak sodrásában a IX. században, a IX. század végén jelent meg a magyarság a mai lakóhelyén. Ez a nép ezer éven át tántoríthatatlanul ragaszkodott az Árpád alapította országhoz. Az évszázados harcokban kétszer csaknem elvérzett a tatárokkal szemben, és Mohácsnál a törökkel viaskodva, majd a XIX. században az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmünk olyan eseménye volt, amely mozgósította, összefogta az egész magyar nemzetet. Ezen örökség ad erőt nekünk, magyaroknak a jelenben és a jövőben. Az alaptörvény a jövő alkotmánya, amely tiszteli a múltat, otthon van a jelenben, és bízik a jövőben.

A XX. századi magyar történelem legmeghatározóbb eseménye az 1956-os forradalom, Magyarország népének a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás elleni szabadságharca. Az alaptörvény végleg kimondja a kommunista diktatúrával való szakítást, és világossá teszi, hogy a magyar emberek mai szabadsága alapjait az 1956-os forradalom hősei tették le. Ezért bátran valljuk, hogy büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

Nemzeti hitvallásunk emelkedetten beszél a kereszténység nemzetmegtartó erejéről, a különböző vallási hagyományok megbecsüléséről. Kinyilvánítja, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Az egyenlő méltóság mindenkit megillet, minden más feltétel nélkül. Mi, magyarok egész történelmünk során a nyugati keresztény civilizáció részeként határoztuk meg magunkat. Ezért az alaptörvény amellett, hogy hitet tesz a családok fontossága mellett, tartalmazza, megvédi és mindenki számára biztosítja a nyugati keresztény civilizáció alapját képező emberi jogokat, mindenekelőtt az emberi méltóságot.

(15.10)

A zsidó-keresztény hagyományhoz különösen is közel áll ez a tétel az Isten képére teremtettség gondolata miatt. A Bibliában olvashatjuk, hogy Isten a saját képére és hasonmására teremtette az embert. Az emberi méltóság különbözteti meg az embereket a dolgoktól, a jogi személyektől, amelyeknek nincs a jog által érinthetetlen lényegük, mondja ki az Alkotmánybíróság határozata.

A nemzeti hitvallás kiemeli, hogy minden ember becsületének alapja a munka. A munka emberi életünk egyik része. Nagyon sok mindenre lehet következtetni abból, ahogy egy ember életében a munkához viszonyul. A teremtés után az ember kapta a megbízást, hogy hajtsa birodalma alá a földet, hogy őrizze és művelje az Éden kertjét. Istennek ebben a parancsában ott van a munkára való felszólítás. Az ember a munkája által civilizációt teremtett. Mi már, hölgyeim és uraim, egy ilyen meglévő civilizációba születtünk bele, amelytől nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni. Az ember nem mint egyedi személy kapta ezt a parancsot, hanem mint közösségi lény. A munka tehát nemcsak a létfenntartás eszköze, hanem szolgálat is. Az alaptörvény biztosítja, hogy a magyar gazdaság értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. A munka és a munkát végző emberek ezzel visszakapják megbecsülésüket.

Egy ember, tisztelt Országgyűlés, sokféleképpen alkothat maradandót. Írhat remekműveket, lehet kiváló előadóművész, elbűvölheti a hallgatóságát és sorolhatnám tovább. De a legidőtállóbb a szeretet, a szolgálat, a bajba jutottak megsegítése és az elesettek felé kinyújtott kéz. Ezért hirdeti a nemzeti hitvallás az elesettek és a szegények megsegítésének parancsát.

A nemzeti hitvallás rögzíti, hogy tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, a Szent Koronát. A Szent Koronát, amely elődeinknek az időtlen múltból ránk hagyományozott olyan páratlan történelmi alkotása, amely társadalmi, állami létünk megdönthetetlen, szilárd és felülmúlhatatlan alapvetése, akárcsak szellemiekben a nyelvünk, amelyet ugyanebből az időből örököltünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény-javaslat általános indokolása fogalmazza meg, hogy az alaptörvény szerkezete megfelel egy modern, demokratikus alaptörvénytől elvárható követelménynek, és egyben értéket fejez ki. A Nemzeti hitvallást az Alapvetés fejezet követi, amely kifejti, hogy hazánk neve Magyarország. Hazánkat ezer éve ezzel a névvel illették itthon és külföldön egyaránt. Magyarország független, demokratikus jogállam. Magyarország köztársaság, a hatalom forrása a nép, amely hatalmát az Országgyűlés tagjain keresztül gyakorolja. Kivételesen sor kerülhet a hatalom közvetlen gyakorlására is, amelynek formája az országos népszavazás intézménye.

Az alaptörvény hitet tesz a házasság és a gyermekvállalás védelme mellett, védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Megfogalmazza a magzati élet védelmét, továbbá a szülői gondoskodás kötelezettségét kiskorú gyermekükről, valamint a nagykorú gyermek azon kötelességét, amely a rászoruló szüleivel szemben áll fenn. A javaslat külön védelmet igénylő csoportként említi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat XVI. Benedek pápa gondolataival kívánom zárni, aki nyomon követi az új magyar alkotmány előkészületeit, és támogatja azt az elképzelést, hogy előszavában utaljon a keresztény örökségre. Kívánatos, hogy az új alkotmány a keresztény értékekből merítsen ihletet, különösen ami a házasság, a család társadalomban elfoglalt helyzetét és értékét képviseli.

A házasság és a család a polgári társadalom, az országok és népek egészséges fejlődésének döntő alapját képezi. A házasság egy férfi és egy nő közötti alapvető rend formája, valamint az állami közösség alapsejtje. Európa nem lenne többé Európa, ha társadalmi építményének ez az alapsejtje eltűnne vagy lényegileg átalakulna.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország alaptörvénye nemzeti imánk első sorával kezdődik. Azt üzeni nekünk, hogy az ezer esztendő által létrehozott anyagi és szellemi értékek itt, a Kárpát-medencében az egyetemes, de elsősorban a magyar kultúra kincsei, amelynek megvédése és megőrzése mindennapi feladatunk. Üzeni, hogy egy nemzetnek csak akkor van jövője, ha elsősorban saját értékeit becsüli és műveli. Őrzi a nyelvet, a kultúrát, védi a hagyományokat, a családokat, bízik a jövőben, ugyanis valamennyiünk számára kívánatos, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés, hiszen megbűnhődte már e nép a múltat s a jövendőt.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu