BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Felszólalásomnak a Szabadság és felelősség címet adtam.

Az alkotmány napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának szervezetét és kereteit. Az ilyen értelmű alkotmány a polgári fejlődés eredménye. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a jogokat ne csak megfogalmazza, hanem teremtse meg érvényesülésük biztosítékait is. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja a személyes szabadságjogokat, szabályozza az államszervezetek felépítését és működését. Az alkotmány egyenjogúsági elve a törvény előtti egyenlőséget jelenti mindenki számára, az egyenlőséget és a szabadságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nem is oly régi köztársaságban, mint amilyen a magyar, nincs fenyegetőbb veszély, mint hogy a vezetés lemond a társadalom szövetének megerősítését hozó megoldásokról vagy pusztán csak a vitás kérdések felvetéséről azzal a jelszóval, hogy meg kell felelni a pragmatikus, legtöbbször makrogazdasági kihívásoknak. Persze a világgazdasági válságban egy ország vezetésének a legjobb tudása szerint kell reagálnia. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy a jó makrogazdasági politika, a jó válságkezelés azonos volna azzal a tágabban vett jó politikával, amely egy-egy országon belül megalapozza a társadalmi együttélést, a belső kohéziót, amely valójában a demokrácia minőségének fokmérője.

Az 1949 óta érvényben lévő alkotmány azonban nincs dicsérhető állapotban. A '49. évi alkotmány preambuluma ugyanis kimondja, hogy ez az alaptörvény valójában csak egy átmeneti alkotás, a '89-es módosítás pedig csak a békés átmenetet biztosította. Tehát eleve ideiglenesnek szánt dokumentum, és az abban foglaltak csak az új alkotmány elfogadásáig érvényesek. Tekintve azonban, hogy még 2011-ben sem rendelkezünk új alkotmánnyal, logikusan vonhatjuk le a következtetést, az ideiglenesség és az átmenetiség nem múlt el, azaz az alkotmányozók várakozásai nem teljesültek. Az 1989-es módosítás mégiscsak abból a korábbi alkotásból származik, amelynek preambulumában ez olvasható: a nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és a nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. Ez a mondat persze nem ismétlődik meg a '89-es módosított szövegben, azonban ezernyi helyen a régi alkotmány megfogalmazásai köszönnek vissza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az új alkotmány tervezetének paragrafusai leszögezik: "Magyarország független, demokratikus jogállam. Magyarország köztársaság. A hatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik." Mindezeket kiegészítve az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség fejezetének alapvető emberi jogokat tartalmazó felsorolásában világosan kifejezi, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam.

Nem csak szimbolikus jelentősége van annak, hogy megváltozik a magyar alaptörvény számozása, új elnevezést is kap, mivel mostanáig a többször módosított '49. évi törvény van hatályban. Annak eredetije nem volt más, mint gyakorlatilag a szovjet alkotmány szolgai fordítása. A preambulum a Nemzeti hitvallás címet kapja, felidézi az ország történelmi múltját, az államalapítástól napjainkig, kiemelve '48 és '56 örökségét. Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás mint az állami erőszak-monopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, a nemzeti és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve. A felsoroltakban, a '49-es szocialista alkotmánnyal ellentétben a most elfogadásra váró alkotmánytervezet demokratikus módon, európai szinten biztosítja a szolidaritást és a felelősség elvét.

Az Alaptörvény Szabadság és felelősség címet viselő második részének középpontjában az ember és az őt megillető sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai állnak. Példaadója az Európai Unió emberi jogi chartája. Ennek mintájára jelenik meg a munkavállalók és a munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. "Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége". Ezzel a mondattal kezdődik az alaptörvény-tervezet Szabadság és felelősség című fejezete, amely az alapvető emberi és polgári jogokat sorolja fel. Ebben a jelenlegi alkotmányhoz képest számos kisebb-nagyobb különbség található. Az alapvető jogokról a nagy betűvel írt "EMBER" szón túl a tervezet többet mond a jelenlegi alkotmánynál. Rögzíti ugyanis, hogy Magyarország nemcsak az egyéni, hanem a közösségként gyakorolható alapvető jogokat is elismeri. Változás az is, hogy nemcsak természetes személyek, hanem törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak alapvető jogok, és azokat is terhelik kötelezettségek.

A szabadság nekünk elsősorban hétköznapi értelemben és különösen mint politikai szabadság, tehát nem mint jog létezik. Ez azt jelenti, hogy az embernek joga van ahhoz, hogy a közösségen belül maga határozza meg életét, a dolgokhoz való hozzáállását, maga döntsön saját sorsa felett, feltéve, hogy ezt nem önzően teszi, hanem úgy, hogy a közösségen belül annak javát tartja szem előtt.

(16.30)

A szabadság mint jog azonban felételezi azt, amit metafizikai szabadságnak nevezhetünk. A tudatos önbíráskodás, a képesség arra, hogy döntsön, a szabadság veleje.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Szabadság és felelősség - szól a fejezet címe. Szabadság ott van, ahol van felelősség, és felelősség csak akkor várható el, ha biztosítva van a szabadság. Meggyőződésem, hogy szükséges, sőt elengedhetetlen, hogy megszülessen hazánk új alaptörvénye. Akik ezt nem tartják szükségesnek, azok nem gondolják komolyan a felelősséget, és nem gondolják komolyan a szabadság kérdését.

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu