DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi pillanat előtt állunk, néhány héten belül elfogadhatjuk Magyarország új alaptörvényét. Az alkotmány az ország legfőbb törvénye, a nemzet bibliája, iránytű mindennapi életünkhöz.

(14.50)

2010 tavaszán a parlamenti választások során elsöprő kétharmados többséggel megválasztott Fidesz-KDNP-pártszövetség által megalakított új kormány programjában célul tűzte ki, hogy az 1949. évi XX. törvénnyel hatályba léptetett kommunista alkotmány teljes átdolgozásával létrehozott ideiglenes alkotmányt 2011 tavaszára egy új, a demokratikus értékeknek megfelelő hagyományőrző nemzeti alaptörvénnyel írja felül.

Annak idején a Horn-kormány tett erre kísérletet, azonban tartalmának egészét tekintve mégsem tudott kilépni a szocialista gondolkodásmód árnyékából. A valódi polgári értékek megjelenítése hiányzott belőle. Az új alaptörvény a valóságos polgári értékeket, egy modern jogállam szociális igényeit is definiálja. A határon túl élő magyarságot a nemzet részeként fogalmazza meg. Minden kormányzati politika lámpása kell hogy legyen az alkotmány.

Több okot tudunk arra, hogy miért van szükség új alaptörvényre. Egyrészt azért, mert az emberek hite az elmúlt évek eseményeinek hatására megrendült az alkotmányosságban, másrészt az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett óriási növekedése azt az érzetet keltette a közvéleményben, hogy a hatalmon lévő erő bármit megtehet, nincs olyan alkotmányos korlát, amely megálljt parancsolhatna számára. Harmadrészt a választási kampányban szerepelt, hogy ha az emberek elegendő felhatalmazást adnak, akkor megpróbálják visszaadni a jogállamiságba, az alkotmányosságba vetett hitet és bizalmat. Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek e történelmi pillanat megvalósulásának.

Engedjék meg, hogy szóljak az egészségügy szerepéről is az alkotmányozás folyamatában. Az alaptörvény elfogadása nemcsak jogi értelemben vett kiemelkedő jelentőségű, hanem az egészségügy szempontjából is új irányt mutat, hiszen elfogadásával megtörténhet az egészségügyben is a rendszerváltás. A mostani alkotmány 70/D. §-a szerint "a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészéghez" helyett az új alaptörvény XIX. cikke szerint így módosul, hogy "mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez". E jog érvényesülését Magyarországon a munkavédelem, az egészségügyi intézmények, az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A szocializmus késői időszakának egyik eredménye volt az ingyenes egészségügyi ellátás fogalma. Semmi nem ösztönözte az orvosokat, az egészségügyi dolgozókat, hogy egyáltalán megkérdezzék, miből finanszírozzák az egészségügyet. A beteget, az egyént semmi sem ösztönözte arra, hogy a maga eszközeivel óvja, védje egészségének állapotát. Nálunk ebben az értelemben még mindig a legklasszikusabb szocializmus él tovább a mai egészségügy területén, az új alaptörvény elfogadásával újradefiniáljuk az állam és az egyén szerepét az egészségügy területén is. Az állam az egészség megőrzését nem megvalósítja, hanem a maga eszközeivel és az ország gazdaságának lehetőségeihez mérten elősegíti. Nemcsak az állam felelős az egészségünk megőrzéséért, az egyén tudatos gondolkodása, a megelőzés éppoly fontos.

A betegellátásban a beteg érdeke a legfőbb törvény. Ma már nem pusztán a betegségek leküzdése, a meglévő egészségi állapot fenntartása a cél, hanem az egészség fejlesztése, a magasabb szintű egészségi állapot elérése a cél. Csak egy egészséges, tudatos nemzet képes arra, hogy a legnagyobb válságokat is túlélje, és ismét a felemelkedés útjára lépjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu