HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye részletes vitájában a javaslathoz, a T/2627/102. számon benyújtott ajánlás 56. és 58. pontjához kapcsolódóan a sport jelentőségéről kívánok szólni, illetve arra rámutatni.

A Fehér könyv a sportról című európai uniós dokumentum az alábbi gondolatokat tartalmazza a sport szerepével kapcsolatban. A sport nagymértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió és az integráltabb társadalmak létrejöttéhez. Minden lakosnak lehetőséget kell biztosítani a sportolásra. Az alulreprezentált csoportok sajátos szükségleteivel ezért foglalkozni kell, és figyelembe kell venni a sport, a fiatalok, a fogyatékkal élők, illetve a hátrányos háttérrel rendelkezők életében betöltött sajátos szerepét.

A 2009. december 1-jén életbe lépő, sokat vitatott lisszaboni szerződés 165. cikke történelmi jelentőségű a sport számára, mert az Unió történetében először került be alapszerződésbe a sport fogalma. A sportról szóló 165. cikk kimondja: az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.

Az Unió fellépésének célja: a sport európai dimenzióinak fejlesztése, a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.

(13.40)

Az Unió ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

A Magyar Köztársaság kormánya a nemzeti együttműködés programjában a következőképpen határozza meg az egészséges életmód elterjesztéséhez szükséges irányelveket, célkitűzéseket:

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, még attól a szinttől is elmarad, amit gazdasági, társadalmi fejlettségünk lehetővé tenne. Aggasztó mértéket öltenek az egészségi állapot térségi és társadalmi egyenlőtlenségei is. Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem az egészségi állapot is visszahat a gazdaságra. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése, a jövő építése, az ifjúság és a sport támogatása. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás világszerte minden sikeres demokratikus állam és az azt felépítő családok alapértéke, az erkölcsi és gazdasági okokra egyaránt visszavezethető, hiszen a sport megtanít arra, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Egy jó kormány azonban gazdasági megfontolások alapján is ösztönzi polgárait a fizikai aktivitásra, mert tudja: ha egy közösség tagjai nem sportolnak, akkor munkateljesítményük gyengébb lesz, az államnak pedig az egészségügyi ellátórendszeren keresztül több pénzébe kerül a rossz fizikai állapot miatt gyakrabban kialakuló betegségek kezelése. A társadalom rossz fizikai állapota miatt évente - nagyon kevesen tudják ezt az adatot - a GDP egyharmadáról kell lemondanunk. Egyharmadáról! Az egészséges életmód elterjesztéséhez szükség van ösztönzésre, elsősorban a gyermekek és a fiatalok körében; ebben az államnak és a kormánynak kiemelt szerepet kell vállalnia, a testnevelésóráktól a szabadidősportok, a tömegsport támogatásán át egészen a gazdasági ösztönzők kialakításáig. Felfutó rendszerben a közoktatásba be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét, kiemelten kell kezelni a diákolimpiák versenyrendszerét és az egyetemi sportot is.

A Sport XXI., a nemzeti sportstratégiáról szóló 65/2007. számú országgyűlési határozat az alábbiakban foglalja össze a sport feladatait, és a fehér könyvvel összhangban az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg: javítsuk a magyar polgárok életminőségét; javulást érjünk el a népegészségügy területén; az életvezetési és problémamegoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; járuljunk hozzá a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak, a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, és ezzel járuljunk hozzá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. Ezek valóban nemes célok, azonban az elmúlt időszakban ennek megvalósítása érdekében lényegében nem történt semmi. Ez a tény is rámutat arra, hogy az alaptörvénynek tartalmaznia kell az ezzel összefüggő alapvető feladatokat, ahogy a javaslat XIX. cikke tartalmazza: "Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő."

Tisztelt Országgyűlés! Az általános irányvonalakról szeretnék még egy rövid tájékoztatást adni. Középtávon biztosítani kell a lehetőséget ahhoz, hogy az uniós átlagnak megfelelően a magyar lakosság 25-30 százaléka fizikailag aktív életmódot folytasson - ma ez egyébként 16 százalék, elképesztő lemaradások vannak. Hosszú távon a magyar sportágazat GDP-részesedésének a jelenlegi 0,7-1 százalékkal szemben az európai országokra jellemző 1,4-2,5 százalékos értéket kell megközelítenie. Mindezekből érzékelhető, hogy a mindenkori magyar törvényhozásnak folyamatosan a változó feltételekhez igazodva kell szerepet vállalnia a sport területén.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu